A klíma és a víztudomány összefüggéseiről tanácskoztak Budapesten

Budapest - Az államok közvetlen feladata, hogy jogszabályokkal jelöljék ki az emberek környezethez fűződő viszonyának kereteit - hangsúlyozta Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora, ahol Úton Párizsból Marrákesbe - a klíma és víztudomány összefüggései címmel rendeztek szakmai napot csütörtökön.

Ha világszerte, így Magyarországon is nem változik az emberek magatartása környezetükkel szemben, akkor nem lehet szó érdemben fenntartható fejlődésről a jövőben - fűzte hozzá Patyi András, aki szerint mindebben kulcsszerepe van az államnak, amely a jogszabályok mellett nemzetközi egyezményeket köthet és betarthatja azok előírásait.

Mark S. McCaffrey, Earth Child Institute vezető munkatársa előadásában arról beszélt: bár évtizedek óta tudjuk, hogy az üvegházhatású gázok felhalmozódása a légkörben globális klímaváltozást okoz, ma is egy jóval forróbb világ felé tartunk. A tavalyi volt a valaha mért legforróbb év az emberiség ismert történetében, egy hawaii kutatóközpont szerint pedig a múlt hónapban új rekordot döntött a globális széndioxid-kibocsátás.

A változás hatásai nem kerülik el Magyarországot sem, ha ilyen ütemben égetjük tovább a fosszilis energiahordozókat, a Balaton 2070-re teljesen kiszáradhat - emlékeztetett Mark S. McCaffrey, aki szerint a mostani migránsválság egyik kiindulópontja volt, hogy 2008-ban egy súlyos szárazság miatt több százezer szíriai volt kénytelen elhagyni szülőföldjét.

Nem lehetséges fenntartható gazdasági növekedés fenntartható vízgazdálkodás nélkül - emelte ki felszólalásában Stefan Uhlenbrook, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) vízügyi programjának (World Water Assessment Program, WWAP) vezetője.

Hozzátette: a vízellátás hatalmas befolyással bír a gazdaságra és a társadalmi békére, hiszen például a világ összes munkahelyének több mint 70 százaléka - a mezőgazdaság szinte egésze és az ipar 30 százaléka - függ valamilyen formában a víztől. Ráadásul ma a világ lakosságának mintegy fele városokban él, amely a legkockázatosabb helyszín a vízhozzáférés szempontjából.

A Világbank elemzése szerint a jövőben jelentős társadalmi konfliktusokat okozva a bruttó hazai termék (GDP) mintegy hat százalékát "élheti fel" a vízhiány a világ számos régiójában, így például Közép-Ázsiában és Kínában is, amennyiben nem történnek változások a fenntartható vízpolitika irányába - magyarázta Stefan Uhlenbrook, aki szerint a fenntartható vízgazdálkodásba történő befektetés számos előnnyel, köztük nagyszámú új munkahellyel járhat a világ országai számára.

Szöllősi-Nagy András, az UNESCO Víztudományi Oktató Intézetének volt rektora és az NKE oktatója előadásában úgy fogalmazott: a klímaváltozás legfőképpen a vízről szól, ugyanis a felmelegedés súlyosan érinti a Föld hidrológiai ciklusát, amelynek eredményeként felgyorsult a felhőképződés, több és extrémebb mennyiségű csapadék esik, egyre több az áradás és az aszály is. Az elmúlt évtizedek természeti katasztrófáinak 80 százaléka kötődik a vízhez, ezek a jelenségek képesek teljes országok gazdaságát megbénítani, mint ahogy az történt Pakisztán esetében is 2010-ben. A közép-ázsiai ország gazdaságának négy év kellett a talpra álláshoz egy súlyos áradás után.

Hangsúlyozta: a klímaváltozás hátterében az emberiség létszámának drasztikus növekedése áll, az összes valaha létezett ember mintegy fele ma él. Mivel azonban az emberi felhasználásra alkalmas víz mennyisége korlátozott, tény, hogy a jövőben egyre kevesebb ivóvíz juthat egy főre.

Szöllősi-Nagy András szerint ebben a helyzetben különféle megoldásokat választhat az emberiség, és megpróbálhat minél jobban alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Hozzáfűzte: a mostaninál sokkal rugalmasabb intézmény- és infrastruktúra-rendszereket kell kialakítani a változás káros hatásainak kivédésére. Ebben igyekszik segíteni a Budapestre szervezett novemberi Víz Világcsúcs is.

A Stockholmi Egyetem professzora, Kevin James Noone a konferencián felszólalásában hangsúlyozta: egyetlen személy sem alkalmas a klímaváltozás rendkívül összetett problémájának megoldásához, ehhez olyan fórumokat kell teremteni, ahol a káros hatásokra a társadalom különböző szegmenseiből - kormányzat, civil társadalom, egyházak, gazdasági vállalatok - érkező személyek együttesen keresik a választ.

"Nincs idő a pesszimizmusra" - fogalmazott Kevin James Noone, aki szerint nem érdemes a megoldásokat keresve egy-egy részproblémát, például a víz és a földhasználat kérdését kiemelni, hanem a teljes rendszer szintjén kell gondolkozni.

Az éghajlatváltozás természet- és társadalomtudományi következményeit tárgyaló konferencia csütörtök délután szekcióülésekkel folytatódik. Az esemény fővédnöke Áder János köztársasági elnök.

- MTI -