Kvótareferendum - Külföldi sajtó Magyarországról

Berlin, Pozsony, Prága, Bukarest, Kolozsvár, London, Brüsszel, Róma, Párizs, Bécs - A nemzetközi média kedden is nagy terjedelemben foglalkozott a vasárnapi magyarországi kvótareferendummal.

A Die Welt című konzervatív lap Magyarországtól Kolumbiáig címmel közölte Michael Stürmer kommentárját, aki kiemelte: a többség biztosnak tűnik, "már csak a szavazó hiányzik", aki azonban hajlamos arra, hogy "időnként rossz tréfát" űzzön a népszavazások kezdeményezőivel. Így járt Orbán Viktor is, és Kolumbia a polgárháború befejezését rögzítő szerződésről kötött népszavazással. A szerző hangsúlyozta: szerencsejátékot folytat, aki népszavazással igyekszik megválaszolni összetett kérdéseket. A Brexit is "szomorú példa" arra, hogy milyen "kisiklásokra" képes a bázisdemokrácia.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap Orbán veresége címmel közölte Stephan Löwenstein kommentárját, aki kiemelte: "már azon a hangerőn is, amellyel Orbán Viktor kormányfő az állítólagos sikert ünnepelte, le lehet mérni, mennyire súlyosan érinti a kudarc".

A FAZ szerzője hangsúlyozta: a polgárok észrevették, hogy nem fontos döntésről van szó, kelletlenek voltak, és "nem hittek a propagandagépezetnek". Ez az igazi vereség Orbánnak, nem a szavazás érvénytelensége, azonban a történteknek az Orbánhoz hasonlóan hangosan hurrázó balközép ellenzék számára is van üzenete, méghozzá az, hogy a referendum "Orbán veresége, és nem az ő győzelmük".

A Süddeutsche Zeitung című liberális lap A főnök mondja meg, hogy mi a demokrácia címmel közölte Cathrin Kahlweit kommentárját, aki kiemelte: Orbán Viktornak nem vereség az érvénytelen népszavazás, és "korán örül", aki azt gondolja, hogy a Fidesznek és "hatalmas vezetőjének" nehezebb lesz az iszlám- és idegenellenes politika képviselete.

Orbánnak a nemmel szavazók "szinte már sztálinista" mértékű, 98 százalékos aránya számít, ami több szavazót jelent, mint amennyinek a támogatását a Fidesz elnyerte az előző országgyűlési választáson. Az ellenzéknek pedig még nehezebb lesz elérnie, hogy komolyan vegyék, hiszen a népszavazás megmutatta, hogy a kormány egy vereséget is győzelemként tud értelmezni.

A kormányfő már be is jelentette "következő támadását", amely Brüsszel és a lisszaboni szerződés ellen irányul, és a visegrádi országok mellett talán már az osztrák kormány egy részének támogatására is számíthat, így "forró ősz" következik a politikában - írta a lap.

A Handelsblatt című üzleti lap Blamázs következményekkel címmel közölte Hans-Peter Siebenhaar kommentárját, aki kiemelte, hogy "Magyarország tekintélyelvű demokráciájában" eddig elképzelhetetlen volt, hogy egy "irányított népszavazás" kudarcba fullad.

Orbán Viktor belpolitikailag könnyen kiheveri a "blamázst", viszont az uniós színtéren meggyengíti a "gulyáspopulizmus" veresége - tette hozzá.

Megjegyezte: a referendum azt jelzi, hogy a magyarok mégsem tekintik Brüsszelt "a gonosz fészkének", és nyilvánvalóan jobban idegesíti őket a Fidesz körüli "korrupt urambátyám-vircsaft". Hangsúlyozta: "az Európa-ellenes populizmus" feletti "nem remélt győzelemből" azt a tanulságot érdemes levonni, hogy uniós szempontból sokkal okosabb feladni a menekültek elosztására kidolgozott tervet, és egyetértésen alapuló, alternatív megoldásokat kidolgozni.

A Spiegel Online hírportál Orbán felsülése, Orbán esélye címmel közölte Keno Verseck kommentárját, aki szerint a kudarc ugyan kemény csapás a kormányfőnek, de belpolitikailag mégis hasznot húzhat belőle. Kiemelte, hogy a kormányfő a saját hibájából az utóbbi évek "legérzékenyebb politikai vereségét" szenvedte el, de a 3,2 millió nem szavazat azt jelenti, hogy a Fidesz törzsszavazóinál egymillióval nagyobb tömeget mozgósított.

Ugyanakkor Európa-politikai szándékait tekintve a kvótareferendum súlyos csapás Orbán Viktornak, hiszen nyilvánosan kifejezte azt a kívánságát, hogy más uniós tagországok kövessék a magyar példát, és tartsanak hasonló népszavazást, és a vasárnapi kudarc nyomán valószínűtlenné vált e kívánság teljesülése.

A magyar választók vasárnap nem Brüsszelnek küldtek üzenetet, hanem Orbán Viktornak - írta kommentárjában a Pravda című független pozsonyi újság. A szlovák lap szerint a "felesleges referendum" tanulságos epizód lehet az "orbáni illiberális demokráciából" a régió azon más politikusainak, akik túlértékelik saját propagandájuk választóikra gyakorolt hatását.

A népszavazás egyetlen jó híre, hogy megmutatta a kormánypárt és maga Orbán Viktor "lehetőségeinek" határait - írta a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap.

"Orbán azzal, hogy nem szerzett valóban masszív támogatást, nem lehet európai vezetője a konzervatív populista jobboldalnak, amely a bevándorlóktól való félelmet saját pozícióinak erősítésére használja fel. Otthon még koronázatlan király, de külföldön hírneve csorbát szenvedett" - olvasható a kommentárban.

A szerző, Martin Ehl szerint "nyilvánvaló, hogy az új közép-európai autoriter kormányzásnak is megvannak a maga határai".

A Mladá Fronta Dnes című liberális cseh lap elemzése szerint az alacsony részvétel "Orbán hazai vereségét jelenti". Bár Orbán ünnepel, a népszavazás érvénytelen, s ráadásul otthon és külföldön is könnyen ellene fordulhat.

Magyarország olyan időben készül megünnepelni az 1956-os forradalmat és szabadságharcot, amikor az országban "nem virágzik, hanem kezd kiveszni" a demokrácia - állapítja meg egy másik jegyzetében a Mladá Fronta Dnes. A vasárnapi népszavazás "egy újabb törésvonal, amely megmutatta, hogy Orbán Viktor és pártja a Fidesz már nem hajlandóak tiszteletben tartani a demokratikus voksolás eredményét sem" - jegyzi meg a szerző, Lubos Palata.

A konzervatív román Hotnews.ro hírportál a visegrádi négyek "euroszkepticizmusáról" közöl elemzést. A Magyarországról szóló részben a szerző azt állítja, Orbán Viktor, az "illiberális demokrácia" híveként hét éve vezeti országát egy "nacionalista, euroszkeptikus" irányba, miközben "sóvárogva" figyeli, mi történik az olyan országokban, mint Oroszország vagy Törökország. A Hotnews szerint "Oroszországhoz való közeledése" kiszámíthatatlanná teszi Magyarországot az EU és a NATO számára.

A kvótareferendumot a magyar miniszterelnök utolsó, az "EU-ban zavart okozó manőverének" nevezi a román hírportál.

A Krónika keddi vezércikke szerint maga a referendum bizonyítja, hogy demokrácia van Magyarországon. A cikkíró megállapította: a népszavazás nem tekinthető eredménytelennek: "elegendő muníciót biztosít Orbán Viktor számára, hogy tovább érveljen és folytassa a küzdelmet a brüsszeli bevándorláspolitika ellen".

A Háromszék című napilap szerint érthető, hogy a vasárnapi referendum után mindenki győzelemről beszél, de "valaki szólhatna" Gyurcsány Ferencnek, hogy a következő olyan győzelemmel, amelyhez nem kell szavazat, kiesnek az Országgyűlésből.

"A kormányoldalnak is el kellene gondolkodnia azon, hogy miért is lett jogilag érvénytelen a referendum, miért maradt 50 százalék alatt a részvételi arány, s milyen szerepet játszott ebben a meglehetősen agresszív, gyakorta primitív kampány, amelynek túlságosan kiélezett hangvétele saját híveik vagy potenciális támogatóik egy részét is elriaszthatta" - írta a Háromszék.

A cikkíró ugyanakkor úgy vélte: a 3,3 millió voks olyan felhatalmazást jelent a kvótarendszer elvetésére és új eszközök keresésére a migránsválság kezelésében, amilyenhez hasonlóval jelenleg egyetlen európai politikus sem rendelkezik.

A Székely Hírmondó című napilapban közölt véleménycikk szerint a nem szavazatok 98 százaléka kellően erős fegyver ahhoz, hogy az ország folytathassa küzdelmét Európa hivatalos vezetőivel. "Nem az volt a népszavazás tétje, hogy érvényes-e vagy sem, hanem az, hogy kellően határozott nemet mond-e a magyar nép arra, hogy Brüsszelből ránk kényszerítsenek egy olyan antidemokratikus jogintézményt, melynek beláthatatlan következményei vannak" - vélte a cikkíró.

A Maszol.ro portál véleménycikke szerint a jelenlegi helyzetben nyugalomra van szükség, és senkinek sem kellene tetéznie "a traumatikus felfordulás után a bajt azzal, hogy győztesnek kiáltja ki magát". A cikkíró szerint ha a népszavazás érvényes lett volna, Orbán Viktornak hatalmas adut jelentett volna Brüsszellel szemben. "Így viszont bele kell nyugodnia, hogy a sikertelen népszavazás az EU-nak jelent nagy adut őellene".

A portál értékelése szerint a népszavazási eredmény minden bizonnyal a Jobbikot erősíti, azért is, mert a nem szavazatra biztatta szimpatizánsait, de azért is, mert végig hangoztatta, hogy a népszavazás felesleges és túlságosan költséges.

A The Times konzervatív brit napilap szerint mivel Magyarországra nem egészen 1300 migráns jutna abból a 160 ezerből, akiket Olaszországból és Görögországból telepítenének át más országokba, azt lehet mondani, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a félelem politikáját űzi. A magyar lakosság figyelemreméltó mértékben homogén, és a tízmilliós népességen belül néhány száz migráns aligha forgatná fel a hagyományos értékeket - áll szerkesztőségi írásban.

A brit lap szerint a Közép-Európa egészére jellemző aggály azonban nem csupán populista zajkeltés. Jogosak azok az aggodalmak, hogy az EU és Törökország megállapodása nem lesz képes útját állni a közel-keleti exodusnak, és ha a közép-európaiak elfogadják a Brüsszelben kidolgozott kvótákat, az érkezők száma valószínűleg még tovább emelkedne.

Erőteljes az az érzés is a térségben, hogy Nagy-Britannia kiválásával az európai egyensúly áttolódik Németország felé, és a közép-európai vezetők kalkulációja szerint most jött el az ideje a szembeszállásnak az Európai Bizottsággal és Berlinnel, ennek csatateréül pedig az ellenőrizetlen migráció kérdését választották.

Orbán Viktornak és kollégáinak azonban nem szabadna túljátszaniuk ezt a kártyát. Magyarországnak sok belső problémája van az alulfinanszírozott egészségügytől a széles körű korrupcióig, és nem szabadna a migrációt figyelemelterelésre használnia. Azt sem szabadna képzelnie, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kellemesebb szövetséges, mint Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke - írja a The Times.

A La Libre Belgique című belga liberális napilap internetes kiadásában azt írta, a 2015-ös migrációs hullám hatásából táplálkozó propaganda miatt az idegengyűlölet az egekbe szökött Magyarországon, a magyar lakosság ugyanakkor "nem engedett a morális pániknak".

A hosszú és fullasztó kampány a szavazást megelőző napokban elcsendesedett, és a változtatni akarás volt érezhető, még a Fidesz választóinak körében is.

Noha továbbra is a Fidesz a legnépszerűbb, a párt megmutatta határait a választók mozgósítása tekintetében - vélekedett cikkében a napilap.

A magyar népszavazás üzenete nyugtalanító Európa számára, és nem az "ultranacionalista" Orbán Viktor lesz az, aki hátralép egyet a vereség ellenére - írta a Corriere della Sera.

A legnagyobb olasz napilap a magyar népszavazást a Kolumbiában és korábban Svájcban tartott referendummal állította párhuzamba, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi politikai válságban a "fegyverként használt népszavazás" az eszközként kihasznált kisebbség kezébe teszi az országok sorsát.

A balközép La Repubblica úgy vélte, hiába a népszavazás pofonja, Orbán Viktor folytatja az EU-val vívott erőpróbáját.

Az Il Sole 24 Ore megjegyezte, az érvénytelen népszavazás volt Orbán Viktor első jelentős politikai megtorpanása 2010 óta. A jobbközép Il Foglio a félvereséget szenvedett Orbán Viktorról és a félgyőzelmet aratott EU-ról írt.

A Le Monde című francia balliberális lap kommentárja szerint a kampány alatt Magyarországra látogató franciáknak azt a kérdést tette fel mindenki, hogy miért hagyták a hazájukat lerombolni, ami jól tükrözi a terrorizmus és a menekültügy terén a régi és az új Európa között létező szakadékot.

A tudósító, Blaise Gauquelin úgy látja, hogy a magyarok értetlenséggel és szánalommal beszélnek nyugati barátaikról, a no go-zónákról vagy a párhuzamos társadalmakról, amelyek szerintük tönkreteszik a korábban virágzó Franciaországot. A gyarmatosító múlttal nem rendelkező magyaroknak nehéz megérteni a sokszínű francia identitást.

"Hiába emlékeztetjük őket arra, hogy az olyan egyetemes figurák, mint Edith Piaf vagy Alexandre Dumas is Európán kívüli gyökerekkel rendelkeznek. Számukra a bevándorlás lerombolja a nemzeti kultúrát és növeli a bűnözést, ezért meg kell állítani" - írta.

A szerző szerint Orbán Viktor úgy akar megmaradni a történelemben, mint az "az új ember, aki visszaadta Európának az őt megillető első helyet". A nem túl fényes eredmény ellenére ezért akarja folytatni az Európai Parlament jogköreinek korlátozására, az Európai Tanács megerősítésére és a kétharmados minősített többségi szabály eltörlésére irányuló három fő reformját.

Brüsszelben fellélegeztek az érvénytelen magyarországi referendumot követően - írta a Kurier című független osztrák lap. A lap szerint "Orbán Viktor vereségét követően" valószínűtlen, hogy más tagállamok követnék Magyarország példáját. A szerző megjegyzi: Brüsszelben azt sejtik, hogy Orbán Viktor folytatni fogja az unió elleni "szurkálódását".

Orbán az uniós migrációs politikát védekező harccá tette - írja a Der Standard című liberális lap keddi véleménycikkében. Thomas Mayer szerint Orbán Viktor szenvedélyesen játssza a focit, és ahogyan focizik, éppen úgy politizál: harcnak fogja fel azt. A magyar kormányfő a menekültválság kirobbanásakor elsőként szorgalmazta az uniós külső határok védelmét, amelyet Angela Merkel "Wir schaffen das" (Sikerülni fog) kijelentése előtt senki nem vett komolyan - állapítja meg. Hozzáteszi: "egy évvel később kijelenthetjük: sajnos". Úgy véli, Orbán Viktor számára az érvénytelen szavazás belpolitikai vereséget jelent, azonban az uniós politika eközben átalakult, már a menekültek elleni védelemre és nem a befogadásra koncentrál.

A lap budapesti tudósítója Thomas Mayer egy másik cikkben megállapítja: Orbán nem akarja vereségként értelmezni a választás kimenetelét. A szerző szerint a magyar miniszterelnök harca az uniós kvóta ellen elsősorban belpolitikailag motivált. Megjegyzi, hogy Orbán mindig újabb kampányokat kezd a menekültáradat folytán felmerülő terrorfenyegetettség és a keresztény-nemzeti identitás elvesztése miatt. Megállapítása szerint a vasárnapi szavazás ennek a stratégiának a tetőpontja volt.

Paul Lendvai ugyancsak a Der Standardban megjelent kommentárja szerint Orbán Viktornak be kell látnia, hogy a "fák nem nőnek az égig", a szavazás politikai öngól és "kínos vereség" volt. A szerző szerint Budapesten és Brüsszelben nagy az alig leplezett öröm. Lendvai egyúttal arra figyelmeztet, hogy mindezt nem szabad dramatizálni, hiszen semmi nem mutat arra, hogy a széttöredezett ellenzék a következő másfél évben hiteles ellenfele lesz Orbán pártjának.

Christian Ultsch, a Die Presse külpolitikai rovatvezetője a konzervatív lap vezércikkében arról ír, hogy a magyarországi referendum több szempontból is felesleges volt, hiszen a magyarokat egy "nyilvánvalóan népszerűtlen" opcióról kérdezték. A szerző szerint a helyzet kínos Orbán Viktornak, hiszen több millió eurónyi pénzt és egész propagandagépezetét bevetette, hogy az "értelmetlen referendumra" mozgósítson.

Ultsch szerint viszont Orbán "kerítésépítő politikáját" később Európa lényegében követte - írja a szerző, aki szerint Orbán a menekültüggyel egy olyan témát talált, amellyel növelheti népszerűségét és ellenfele lehet Merkelnek.

- MTI -

Videó: Durván egymásnak esett Vona Gábor és Orbán Viktor a Parlamentben