130 ezer magyar nem tud leállni a szerencsejátékkal

Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Hiába tűntek el az országból a játékgépek, még mindig rengeteg a szerencsejáték-függő, veszélyeztetettek a szegények és a fiatalok is. A magyarok többsége már iskolásként kipróbál valamilyen szerencsejátékot, több mint százezer embernek pedig ez később súlyos problémát okoz az életében. Utánajártunk, mennyire veszélyes a lottó, a kaparós sorsjegy, és hogyan trükköznek a kaszinóban a félkarú rablóval! Albert Ákos cikke az Abcúgon.

A világ egyik legnépszerűbb kártyajátéka a Texas Hold’em póker. A franciakártya öt lapja kerül az asztalra, kettő kézbe, a játékosok pedig körökben licitálva, egyre nagyobb téteket felrakva igyekeznek elnyerni a társaik pénzét. Egyes játékosok hajlamosak azt állítani, hogy a póker nem is szerencsejáték, valójában azonban három olyan tényező is megtalálható benne, amelyet ma Magyarországon a szerencsejáték-függőség kialakulásának legfontosabb tényezőiként tartanak számon.

Először is, a játék egyes elemei sugallhatják azt, hogy kellő szakértelemmel, rátermettséggel befolyásolható vagy kiszámítható a játék végkimenetele. Ha nyerünk, azt öröm, sőt a játékostársak részéről elismerés követheti. Végül pedig a tétnagyság sincs előre megszabva, a no limit játékok tétjeinek határa a csillagos ég, azaz lényegében bármennyi pénzt el lehet bukni vele.

A kutatások szerint a leginkább ez a három dolog, a bejósolhatóság, az eufória és a változtatható tétnagyság a jellemző azokra a szerencsejátékokra, amelyeket ma Magyarországon a szerencsejáték-függők a leginkább kedvelnek. De mi a helyzet az ország minden sarkában kapható lottóval és kaparós sorsjeggyel? És egyáltalán hány olyan ember van ma Magyarországon, aki kórosan sokat szerencsejátékozik?

A magyarok fele játszott már valamilyen szerencsejátékkal

Ha függőségekről van szó, akkor két csoportról beszélhetünk: kémiai és viselkedési függőségről. A szerencsejáték értelemszerűen az utóbbiba tartozik, és bár itt nincs jelen alkohol vagy drog, a tünetek, a viselkedési jellemzők és még a kiváltó okok is nagyon hasonlóak – mondja Demetrovics Zsolt, az ELTE Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékéknek vezetője.

A játékfüggő erős késztetést érez arra, hogy játsszon, nem tud ellenállni a játéknak, amiért hajlandó feláldozni az életének más, fontos részeit. Például a munkáját, a családját, a hobbiját. Demetrovics szerint a függőség miatt nagyon hamar hatalmas összegeket lehet elveszíteni, adósságokat felhalmozni, de hangsúlyozni kell, hogy ez egy betegség. A kialakulásában genetikai tényezők is közrejátszhatnak, de fontosak az érintett pszichológiai jellemzői, és az is, hogy milyen környezeti hatások érik. Általában az impulzívabb, a magasabb kockázatvállalású emberek veszélyeztetettebbek.

Az ELTE PPK kutatói rendszeresen végeznek kutatásokat azért, hogy megismerjék a szerencsejáték-használatot, illetve a problémás szerencsejátékosokat (a munkájukat a Szerencsejáték Zrt is támogatja a társadalmi felelősségvállalási programja keretében). “Ez a társadalmi önismeretünk része” – mondta az Abcúgnak Paksi Borbála, a kutatás egyik készítője.

A legutóbbi, 2014-es kutatásuk alapján Magyarországon a népesség valamivel több mint fele játszott már életében valamilyen szerencsejátékot, a népesség közel negyedének az életében pedig már volt olyan időszak, amikor heti rendszerességgel szerencsejátékozott. Ha nem az egész élethosszt, hanem csak az elmúlt egy évet nézzük, akkor kijelenthető, hogy a 18-64 éves lakosság (azaz, az aktív, felnőtt népesség) 41,6 százaléka játszott a közelmúltban valamilyen szerencsejátékot. Ez megközelítőleg 2,5-3 millió ember.

Ennek a 2,5-3 millió embernek a többsége (majd 90 százaléka) azonban problémamentesen játszik: köztük van a minden héten lottózó nyugdíjas, a kaparós sorsjegyet vásárló egyetemista és a tippmixelő drukker is. A problémás játékosok számának megállapítására külön módszereket alkalmaznak, olyan kérdéseket tesznek például fel, hogy az illető szokott-e kölcsönkérni a játék miatt, vagy hogy gyakran gondol-e a szerencsejátékra.

Mindezek alapján a kutatók azt az eredményt kapták, hogy a 18-64-es korosztály öt százalékának volt a közelmúltban (azaz a megkérdezés előtti évben) problémája a szerencsejátékkal, az 5-ből két százalék pedig közepesen vagy kifejezetten problémás csoportnak számít. Ez 134 ezer embert jelentene, a statisztikai hibahatár miatt azonban lehetetlen pontos számot mondani, de az biztos, hogy legalább 70 ezren vannak, a számuk pedig megközelítheti a 200 ezret is. Ők azok, akiknek jelenleg is súlyos problémát okoz a túlzásba vitt szerencsejáték. Összehasonlításképpen: a Nemzeti Drog Fókuszpont tavalyi jelentése szerint a tiltott drogokat fogyasztók száma 150 ezerre tehető a felnőttek körében.

A fiatalok kapnak rá leginkább a játékra

“Problémás játékhasználatról akkor beszélünk, ha a szerencsejátékozás következtében a játékos személyes vagy társadalmi működésében problémák jelentkeznek, azaz, ha valakinek a kapcsolataira, a pénztárcájára, a munkájára vagy a lelki egészségére nézve a játék problémát jelent” – mondta Paksi Borbála. Mindenki ki van téve annak a veszélynek, hogy függővé váljon, de vannak csoportok, amelyek veszélyeztetettebbek. A kutatásból kiderült például, hogy

Külön ki kell viszont emelni a fiatalokat. A kutatásokból ugyanis kiderült, hogy minél fiatalabban kezd el valaki szerencsejátékozni, annál nagyobb az esély arra, hogy problémás játékossá váljon, másrészt pedig hiába játszanak többet az idősebbek, a fiatalabbak körében nagyobb arányú a problémás játékhasználat. Sőt, a 18 éven aluliak még a fiatal felnőtteket is verik, ha függőségről van szó.

Az ELTE külön kutatást végzett 2015-ben a serdülő korosztály játékhasználati szokásairól. A 12-20 éves fiatalok szokásait vizsgálták, és arra jutottak, hogy a 7-14. évfolyamra járó diákok közel háromötöde (58 százaléka) játszott már életében szerencsejátékot, a korosztály tizede pedig rendszeres játékosnak számít, azaz heti szinten játszik, annak ellenére is, hogy 18 éven aluliaknak tilos szerencsejátékoznia.

Ez azért probléma, mert míg a felnőtt népességben a problémás játékhasználók aránya 5 százalék, addig a diákok körében mindez 17 százalék. A kutatás szerint az esély arra, hogy a gyerek kapcsolatba kerüljön a szerencsejátékkal, 13 éves korig csupán húsz százalékos, ez azonban 18 éves korig 75 százalékra kúszik fel, azaz középiskolás korban a legtöbb diák kipróbál valamilyen szerencsejátékot. “Tekintettel arra, hogy fiatalkorban kezdett szerencsejáték nagyobb kockázatokat hordoz, különösen fontos lenne, ha prevenciós programokkal ki lehetne tolni az első szerencsejátékozás időpontját” – mondta Paksi Borbála. Érettebb fejjel ugyanis kevésbé jelenthet veszélyt a játék.

Trükköznek a nyerőgépekkel

A függőség kialakulása tekintetében egyes játékok nagyobb kockázatot jelentenek, mint mások. “Minden addíciónál központi jelentőségű az azonnaliság. A heroin sem lenne problémás szer, ha az adagolást követően csak két héttel fejtené ki a hatását, hiszen senki sem használná” – magyarázta Demetrovics Zsolt. A lottó például ilyen szempontból nem veszélyes. “Aki egy hetet képes várni arra, hogy megtudja, nyert vagy nem nyert, ott kevésbé valószínű a függőség” – mondta Demetrovics.

Fontos, hogy a játékos milyen gyorsan tud újra fogadni, és az is, hogy tudja-e szabályozni a tét nagyságát. A kaparós sorsjegy például bármikor újra vásárolható, s ez plusz kockázatot jelent, igaz a tét fix, ami viszont kisebb veszély. Demetrovics szerint fontos még az úgynevezett “majdnem nyertem” érzés is. “Ezt az a jelenség, amikor valaki veszít, de úgy érzi, hogy közel állt a nyeréshez” – mondta Demetrovics. Ilyen például, amikor a lottóban a 49-es helyet a 48-ast húzzák ki. Ilyenkor a játékos nagyobb eséllyel játszik újra, pedig valójában a húzásnak semmi köze sincsen ahhoz, hogy az ő tippje mennyire állt közel a kihúzott számhoz.

Jó tudni, hogy míg a lottóban ez is a véletlenen múlik, addig a sorsjegyeknél vagy a nyerőautomaták esetében a játékszervezők manipulálnak a jelenséggel. Ezért jön ki például a nyerőgépen sokszor két ugyanolyan forma (azaz csak a harmadik hibádzik), így a játékos úgy érzi, nem sok hiányzott a nyeréshez, és újra játszik.

A lottó oké, a póker viszont nagyon nem

De mivel játszanak a magyarok?“A lottótípusú játékok a leginkább elterjedtek, a felnőtt népesség fele játszik vagy játszott már ötöslottóval” – mondta Paksi Borbála. A második helyen a hatos lottó áll, majd a kaparós sorsjegyek következnek, végül a skandináv lottó van még az élmezőnyben.

Ez jó hír, a lottó típusú játékok ugyanis nem számítanak kockázatos játékfajtának. Az ELTE rangsorolta is a játékokat az alapján, hogy mekkora kockázatot jelentenek. A legveszélyesebb játékok ez alapján a nyerőautomaták, az élő, illetve az online kaszinók, az élő, illetve az online póker, de magas kockázatot hordoz a lóverseny és más sportfogadás is. A lottójátékok alacsony kockázatú játékoknak számítanak, a tippmix, a kaparós sorsjegyek és a puttó pedig közepes kockázatúnak.

Ez rávilágít arra is, hogy a szerencsejáték-függőség valójában nem azon áll vagy bukik, hogy az ember milyen gyakran szerencsejátékozik, hiszen a legnépszerűbb és leggyakrabban játszott játékok épphogy nem számítanak kockázatosnak, míg a kockázatos játékokat valójában nem játsszák sokan. A gond az, hogy a problémás játékosok körében nem a lottó a legnépszerűbb játék, hanem a sokkal veszélyesebb sportfogadások. A különösen veszélyeztetett korcsoportnak számító fiatalok körében pedig olyan közepes és magas kockázatokat jelentő játékok a leginkább népszerűek, mint a tippmix, a póker vagy a kaparós sorsjegy.

Degeszre keresik magukat a játékszervezők

A szerencsejáték jó biznisz, Magyarországon legálisan viszont csak pár piaci szereplő forgalmazhat vagy szervezhet játékokat. A mainstream szerencsejáték szervezést az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. bonyolítja. Ők szervezik a lottósorsolásokat, a sportfogadásokat és ők árusítják a kaparós sorsjegyeket is. Ezzel irdatlan mennyiségű pénzt keresnek, 2015-ben a bevételük közel 350 milliárd forint volt.

A cégről viszont elmondható, hogy komolyan is veszi a játékfüggőség kialakulásának veszélyeit. Az Abcúg kérésére össze is foglalták, mit tesznek a függőség kialakulásának megelőzéséért:

Az igazán kockázatos játékokat azonban nem a Szerencsejáték Zrt., hanem a kaszinók szervezik. A nyerőautomata és az élő kaszinózás a legveszélyesebb játékfajták, lényegében minden olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amely elősegítheti a játékfüggőség kialakulását.

A magyar kormány 2012-ben lényegében betiltotta a nyerőgépezést Magyarországon és néhány kivételtől eltekintve bezáratták a kaszinókat is. A megmaradt helyekre állami koncessziót írtak ki. Így végül ma Magyarországon 9 helyen működhet élő kaszinó (5 hely Budapesten működik, a többi vidéki nagyvárosokban) és 8 helyen kártyaterem.

Mivel az élő kaszinó és a nyerőgépek számítanak a legkockázatosabb játékoknak, ezért e-mailben végigkérdeztük az összes magyar kaszinót arról, hogy van-e bármilyen társadalmi felelősségvállalási programjuk, vagy támogatnak-e bármilyen prevenciós kezdeményezést a játékfüggőség elkerülése végett. Érdemi választ csupán a legnagyobb cégtől, a budapesti kaszinókat üzemeltető, 2015-ben hatmilliárd forintos nyereséget termelő Las Vegas Casino-tól kaptunk. Ők azt írták, hogy a kaszinóik működése mindenben megfelel a törvényeknek, a recepción például elérhetőek a játékosvédelmi tájékoztatók, a játékosvédelmi zöldszámot jól látható helyre kifüggesztették, az alkalmazottaik pedig kérdés esetén készséggel állnak a vendégek rendelkezésére.

Következő cikkünkben egykori játékfüggők mesélnek arról, hogyan kezdtek el játszani, mit veszítettek vele, és végül hogyan tudták kezelni a szenvedélybetegséget.

A játékfüggőséggel foglalkozó szervezetek elérhetőségeit itt találja, az ELTE játékfüggőknek szóló segélyvonalát a 06 (1) 411–6778 telefonszámon érheti el, a Névtelen Szerencsejátékosok közösségét pedig itt találja (és ezen a telefonszámon érhetőek el: +36-20-462-8304).

- Albert Ákos | abcug.hu -