„Igyekszem helytállni és előmozdítani a felsőoktatás ügyét”

Budapest, Miskolc - A Miskolci Egyetem általános rektorhelyettese lett a felsőoktatási helyettes államtitkár. Interjú: Dr. Horváth Zitával, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatási helyettes államtitkárával.

Dr. Horváth Zita május 15-étől az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatási helyettes államtitkára.

Az oktatói állásom megmaradt a Miskolci Egyetemen." Dr. Horváth Zita

Amikor legutóbb találkoztunk, megbízott helyettes államtitkár volt. Mikor történt meg a hivatalos kinevezése?

Dr. Horváth Zita: Két héttel ezelőtt jelent meg a Magyar Közlönyben a kinevezésem, melyet az elmúlt héten hivatalos és ünnepélyes okmány­átadáson vehettem át az emberi erőforrások miniszterétől, Balog Zoltántól.

Nem megszokott, hogy megyénkből kérnek fel valakit helyettes államtitkári poszt betöltésére. Mit gondol, miért önre esett a választás?

Dr. Horváth Zita: Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a kormány legnagyobb minisztériuma. Klasszikus felosztásban szinte 4–5 minisztériumnyi területet lát el. Amikor 2016-ban Palkovics László államtitkár, aki korábban a felsőoktatási ágazatot vitte, megkapta a köznevelési ügyek irányítását is, akkor ő valószínűleg úgy gondolta, hogy mivel a felsőoktatási ágazatból jön, mindkét feladatot ellátja. Csak a feladatok mennyisége, nagysága és az, hogy államtitkár úr megbízást kapott kormánybiztosi feladatra a zalaegerszegi tesztpálya és a szegedi Lézerkutató Központ ügyeinek intézésére, olyan mennyiségű munkát jelentett számára, úgy gondolta, elérkezett az ideje, hogy a hosszú ideje betöltetlen felsőoktatásért felelős helyettes államtitkári posztot újra ellássa valaki. Én úgy tudom, az volt a fő kiválasztási szempont, hogy a felsőoktatást ne csak kívülről és felülről, hanem belülről is jól ismerő ember kerüljön ebbe a pozícióba, olyan, aki oktatóként és felsővezetőként is ismeri az oktatásirányítás teljes vertikumát, és ezeket a tapasztalatokat kamatoztatni tudja helyettes államtitkárként.

Épp azért, hogy ön a felsőoktatást belülről is látja, azt is tudja, min kell változtatni, milyen problémák találhatók ezen a téren. Melyek ezek?

Dr. Horváth Zita: Tény, hogy vannak még hiányosságok, fejlesztendő területek – ez természetes –, azonban nagyon komoly, látható eredmények is vannak. Hogy mást ne mondjak, hosszú ideje várt arra a felsőoktatás, hogy legyen stratégiája. Ez 2014-ben elkészült, Fokozatváltás a felsőoktatásban címmel. 2016-ban megjelent ennek a módosított, javított változata is, amit a kormány elfogadott. A múlt hónap végén került kormányülés elé a stratégia cselekvési terve, ami már nemcsak egy víziót tartalmaz, hanem konkrét elemeket, amelyekkel meg lehet valósítani a célokat. És hogy milyen hiányterületek vannak? Dolgozunk azon, hogy a felsőoktatásban dolgozók bére emelkedjen. Január 1-jétől egy újabb 5 százalékos béremelés lesz, ez összesen 2016 év elejétől 27 százalékos emelkedést jelent az oktatók számára. A következő évtől a felsőoktatási intézmények további forrásokhoz juthatnak kiválósági alapon, melyet kutatás-fejlesztésre fordíthatnak.

A másik megoldásra váró probléma a hallgatói juttatások rendszere. Tárgyalásokat folytatunk a Hallgatói Önkormányzat Országos Konferenciájának vezetőivel.

Nagyon jó elem például a tanárképzésben a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj. Most már lehet látni, hogy ennek is megvan a pozitív hozadéka, hiszen többen jelentkeznek a tanárképzésbe.

Én azt vallom, hogy a köznevelés és a felsőoktatás nem elválasztható egymástól. Az fogja meghatározni a diákok továbbtanulásának a lehetőségeit, illetve minőségét, hogy a köznevelésben milyen képzést kapott. Nem véletlen, hogy a felsőoktatási stratégia több képzési terület mellett, a tanárképzést emelte ki fejlesztendő területként. Hiszen, ahhoz például, hogy jól képzett mérnökeink legyenek, megfelelő szintű matematika-, fizika-, természettudományos oktatás szükséges a köznevelésben. Hál’ Istennek most olyanok dolgoznak a köznevelés területén is, akik ugyanúgy gondolkodnak ebben a kérdésben, mint én.

Többször is hangsúlyozta, hogy a Miskolci Egyetemmel nem szakadt meg a kapcsolata. Bár a rektorhelyettesi posztjáról lemondott, de még mindig az intézmény oktatója.

Dr. Horváth Zita: A vezetői pozíciómról több okból is le kellett mondanom. Egyrészt hivatalosan is összeférhetetlen a mostani megbízatásommal, másrészt pedig olyan mennyiségű munkával jár a helyettes államtitkárság, hogy fizikailag nem tudnám mindkettőt ellátni, főleg 180 kilométeres távolságból. Az oktatói állásom megmarad, nem szeretnék az egyetemtől elszakadni és néhány órát– bár díjazás nélkül – tömbösítve vagy levelezőn megtartok majd.

Meddig tart a kinevezése?

Dr. Horváth Zita: A kinevezésemen május 15-étől – mint az összes többi állami vezetőnek – a jelenlegi kormány mandátumának végéig szól.

A munkájával kapcsolatban mennyire vannak politikai elvárások, vagy kimondottan szakmai munkáról van szó?

Dr. Horváth Zita: A helyettes államtitkár szakmai felsővezető, természetesen a szakmai feladatokat a kormányzat oktatáspolitikai keretei között látom el. Tehát nekem szakmai kérdésekkel kell foglalkoznom.

Arra gondoltam, hogy ha egy kormány valamit eltervez, és az szalmailag nem megalapozott, lehet ellenvetése?

Dr. Horváth Zita: A kormány szakmapolitikai javaslatok alapján alakítja ki a döntéseit. Természetesen lehetnek viták, de ezek csak a szakmaiságot erősítik.

Az oktatás területén azért felfedezhető némi ellentmondás. A kormány azt mondja, sok a diplomás, nehezíti az egyetemre való bejutást, például a kötelező nyelvvizsgával, a különböző uniós projektek pedig a hallgatói létszám növelését is célul tűzik ki. Mi tehát a cél?

Dr. Horváth Zita: Nem mond olyat a kormány, hogy túl sok a diplomás. Nekünk van egy kitűzött célunk, amit megfogalmazott a felsőoktatási stratégia, ez pedig a diplomások számának a növelése. Az országnak képzett szakemberekre van szüksége, diplomásokra éppen úgy, mint jó szakmunkásokra. Én, amíg az egyetemen a duális képzésnek voltam a felelőse, jártam nem egy cégnél, ott is megfogalmazódtak azok az igények, hogy igen, szükségük van mérnökökre, de ugyanúgy szükségük van érettségivel és szakmával rendelkező jó szakemberekre is. Nyelvvizsga 2020-tól lesz bemeneti feltétel a felsőoktatásba, tehát van idő erre felkészülni és ehhez a kormány – példaértékű módon – meg is adja a segítséget. Egyrészt az első nyelvvizsga ingyenes lesz, másrészt egyéb akciótervekkel is készülünk a nyelvvizsga megszerzésének támogatására.

- Hegyi Erika -

Névjegy: Dr. Horváth Zita

Tanulmányok:

1984–1988: Zrínyi Miklós Gimnázium (Zalaegerszeg)

1992–1997: Miskolci Egyetem BTK, történelem (történelem szakos bölcsész és középiskolai tanár)

1997–2000: ME BTK, Irodalomtudományi Doktori Iskola, Szövegtudomány alprogram

Pályafutás (szakmai és oktatási tevékenység):

1988–1990: a Zala Megyei Levéltár, segédlevéltáros

1999–2003: egyetemi tanársegéd a ME, BTK Magyar Középkori, Kora Újkori és a Történelem Segédtudományai Tanszéken

2003–2009: egyetemi adjunktus (időközben a tanszék neve megváltozott: Középkori, Kora Újkori Magyar Történelem Tanszék, jelenleg Kora Újkori Történeti Tanszék)

2009. július 1-től egyetemi docens

2009. július 1-től általános és tanulmányi dékánhelyettes

2011. tanszékvezető

2013. július 1-től szeptember 18-ig dékán

2013. szeptember 18-tól 2017. május 14. általános rektorhelyettes

2017. május 15-től felsőoktatási helyettes államtitkár

Szakmai díjak:

2001: MTA Miskolci Területi Bizottsága által a Magyar Tudomány Napja alkalmából adott Tudományos Díj

2002–2005: Bolyai János kutatói ösztöndíj