„Minden napvilágra került ügynek megvan a maga kis kémiája”

Budapest, Miskolc - „Megindult egy társadalmi diskurzus, ami egyfajta tudatosodást generált.” Interjú: Spronz Júlia jogásszal.

A nagy vihart kavart Marton László-üggyel kapcsolatban kérdeztük Spronz Júlia jogászt, a Patent Jogvédő Egyesület (Patriarchátust Ellenzők Társasága) munkatársát. Az egyesület egyik legfőbb tevékenysége a nők és szexuális kisebbségek elleni erőszak és diszkrimináció áldozatai számára fenntartott jogsegélyszolgálat működtetése.

Miért pont most robbanhatott ki ez az ügy, és mi az oka, hogy ekkora visszhangja lett?

Spronz Júlia: Mindig van valamilyen aktuálpolitikai háttere is annak, amikor egy ilyen ügy értő fülekre talál, és nagy visszhangot kap. Amerikában Trump megválasztása óta a már kivívott női jogok terén komoly hátralépések történtek, ott a nők most ez ellen harcolnak. Némileg hasonló a helyzet Magyarországon is, hisz amióta „meghirdették” a női princípiumot, azóta az emancipáció, a női egyenjogúság terén visszalépések észlelhetők. Ezenkívül a tavalyi Kiss László-ügy (kiderült, az úszók volt szövetségi kapitányát csoportos nemi erőszakért ítélték el 1962-ben) is megágyazott ennek a mostani botránynak. Amikor egy-egy ügy napvilágra kerül, mindegyiknek megvan a maga kis kémiája. De utána nem mondjuk azt, hogy jó, ez megtörtént, lapozzunk, hanem nyomot hagy az emberekben. Hogy a Marton-ügy ennyire ki tudott nyílni, annak egyik oka, hogy a tavalyi szexuális visszaélésekkel kapcsolatos botrányok szintén nagy közfelháborodást keltettek. Megindult egy társadalmi diskurzus, ami egyfajta tudatosodást generált, és Sárosdi Lilla „előbújása” most már más színben kapta el a közvéleményt.

Vajon miért a művészet területén lépte át a mostani zaklatási ügy a közérdeklődés küszöbét? Hiszen az élet minden területén előfordulhatnak hasonlók.

Spronz Júlia: A mostani ügyet az amerikai botrány erősíthette föl, hiszen ott is színésznők szólaltak meg, ott is ők voltak az áldozatok. Az analógia miatt pedig Lillánál rezonált a történet, hiszen ő is pont egy ilyen helyzetet élt meg, mint a fiatal színésznő. A történet pedig azért dagadhatott ekkorára, mert a színművészek népszerűek, a színművészek megmondó emberek, véleményvezérek. Ismeretes, hogy Lillával párhuzamosan kiállt a nyilvánosság elé a tyukodi anyakönyvvezető is, ellen elkövetett szexuális visszaélési ügyével, de az nem vert ekkora hullámokat. Valószínűleg azért, mert a társadalomban egy színésznő jobb pozíciót foglal el, az emberek követik, szava van. Pláne, hogy Lilla családilag is jól pozicionált. Egyébként Sárosdi Lillát is mi képviseltük volna, ha Marton László valóban pert indít. Már készítettük együtt a stratégiát, hogy a színésznő hogyan lépjen, hogyan taktikázzon úgy, hogy ne érje viszonttámadás.

Mit gondol, lesz valamilyen hosszútávú következményük ezeknek az ügyeknek?

Spronz Júlia: Szeretnénk, ha lenne. Magam egyébként nagyon csodálkozom, hogy a Marton-ügyben egy politikus sem látott lehetőséget, eddig nem csapott le rá senki, pláne így választások előtt. Mint ismeretes, a Sipos Pál-ügy nyomán megtörtént a Büntető Törvénykönyv módosítása, mely szerint a gyerekkorban elszenvedett szexuális bűncselekmények elévülését eltörölték. Mi szeretnénk elérni ugyanezt a felnőtt sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények esetében is. Évtizedek óta a kívánságlistánkon szerepel, hogy ezek a bűncselekmények ne magán­indítványra legyenek üldözendőek. Ez egyébként azt jelenti, hogy csak a sértett tehet feljelentést, barátja, barátnője vagy egy jogvédő szervezet nem, és mindezt 30 napon belül meg kell tennie. Ez óriási akadály nagyon sok nő jogérvényesítése előtt, hiszen látjuk, hogy most sorra porolják le a huszonéves történeteket olyan ügyekről, amelyek alapesetben 5, a legszigorúbb minősített esetekben 15 év alatt évülnek el. Egyébként a jogsegélyszolgálathoz is évek óta rendre futnak be olyan megkeresések, hogy a „20–25 évvel ezelőtti ügyemben mit tudtok tenni, mert most értem el a terápiában arra a pontra, mert most érzem magam elég erősnek, mert a tanúim most álltak mögém.” Az ügynek tehát a jogszabály-módosítás lehetne az egyik kifutási szála. A másik pedig, amit szintén szorgalmazunk, hogy valamennyi intézménynél, munkahelyen vezessenek be jól működő, szexuális zaklatással foglalkozó protokollt, ami leírja, hogy ki, mit, mikor, meddig, hogyan csinálhat. Mert ez az elkövetők és az áldozatok számára is iránytű lehet. Az elkövetők esetében visszatartó erővel bír, vagy szigorú szankcionálással, az áldozatokat pedig megvédheti, de ha mégsem, tudják, hogy van hová fordulniuk.

ÉM-HE

[related-post post_id="3662889"]

[related-post post_id="3662942"]

[related-post post_id="3662944"]