Agrárkamara: elérhető a bejelentéshez kötött rendkívüli öntözési célú vízhasználat

Budapest - A tavaszi szárazság miatti mezőgazdasági károk megelőzése, illetve mérséklése érdekében a kormány a termelők számára bevezette a rendkívüli öntözési célú vízhasználatot, a gazdáknak erre vonatkozó igényüket az illetékes vízügyi hatóságnál kell bejelenteniük, a rendkívüli öntözéshez vízjogi engedélyre nincs szükségük - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) csütörtökön az MTI-vel.

A kormányrendelet értelmében a rendkívüli vízhasználattal a gazdák legfeljebb egy hónapig élhetnek a tartósan vízhiányos időszakban.

A termelők által a területileg illetékes vízügyi hatóság felé beadott igénybejelentésnek tartalmaznia kell többek között a vízhasználó nevét, címét, a vízkivétel helyét, az öntözés időtartamát, illetve a kivenni tervezett víz mennyiségét és az öntözött terület nagyságát. A bejelentéshez a vízkivétellel érintett felszíni víz kezelőjének hozzájárulását is csatolni kell.

Felidézték, hogy a belügyminiszter április 1-től kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot, és ezalatt a vízjogi engedélyezési eljárás alapján egynyári öntözésre szóló vízjogi üzemeltetési engedély kérhető.

Közölték, hogy a rendkívüli vízhasználatnál az egynyári öntözéshez hasonlóan csak közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb hektáronként 1200 köbméter víz használható fel öntözésre, maximum 100 hektár nagyságú területre. Az aszály elleni öntözés ideje alatt vízkészlet-járulékot nem kell fizetni, a vízszolgáltatási díjnak is csak a 70 százalékát kell megfizetni. A rendkívüli öntözési célú vízhasználat bejelentéséhez szakhatósági állásfoglalást nem kell csatolni.

-MTI-