360 fokos videó: Hagyományos húsvét a Hadasban

Mezőkövesd - Hatalmas érdeklődés mellett rendezték meg az idei Matyó Húsvétot.

Új értelmet nyert az egy tűt sem lehet leejteni kifejezés az idei Matyó Húsvéton hétfőn, kora délutánra. A vasárnapi rossz idő és a hétfő reggeli borongós ég ellenére is rengetegen indultak útnak a megye településeiről, az ország minden részéről, sőt a határon túlról is, hogy részesei legyenek, az UNESCO által is a világörökség részévé nyilvánított matyó hagyományoknak.

Történelmi háttér

Méghozzá egy olyan helyen, Mezőkövesd Hadas városrészében, amely apró telkeivel, szabálytalanul kanyargó utcáival, meszelt falú, nádtetős parasztházaival 150-200 év távlatából idézi fel az egykori mezővárosi életformát. A még mindig itt élő, aktív kézművesek, népi iparművesek, pedig a saját portájukra invitálják az érkező vendéget, akik olyan világba csöppenhetnek ezáltal, amely szinte megismételhetetlen a világ bármely szegletében.

Az idei, tizenhetedik Matyó Húsvétot is a Matyóföldi Idegenforgalmi Egyesület szervezte, a programok pedig már szombaton este elindultak a Szent László templomban, ahol Nagyszombati szertartáson, majd feltámadási körmeneten vehettek részt az érdeklődők.

Vasárnap délelőtt a Galagonya Bábszínház műsorával indult a nap, majd a Kiss Kata Zenekar adott műsort a legkisebbeknek, délután pedig a mezőcsáti, mezőkövesdi, szent­istváni és szihalmi táncegyüttesek szórakoztatták a publikumot, hogy aztán megérkezzen a rendezvény sztárvendége, aki nem volt más, mint Csepregi Éva. A Zsóryban éjszakai családi fürdőzéssel, és fedett élményfürdőzéssel várták a látogatókat ezen a napon.

Vasárnap és hétfőn is voltak programok a Matyó Múzeumban, illetve a Matyó Portán. Az ünnep idején nyitott kapukkal várták az érdeklődőket a kiállítóhelyek és alkotóházak, valamint a Zsóry Gyógy- és Strandfürdő is.

Hétfőn 10 órától indult be a program, a színpadon a Matyó Néptáncegyüttes, a Lajtha László Néptáncegyüttes, a Matyó Népi Együttes és a Matyó Nagymamaklub műsorai váltották egymást.

A hagyományok miatt

Közben népi játékok udvara, fa körhinta, kézműves foglalkozások, népművészeti termékek vására, kirakodó vásár, mesterségek bemutatója az alkotóházakban várta a látogatókat, másfél óránként pedig érkeztek a matyó leányok és legények, hogy bemutassák, milyen is a hagyományos vödörrel locsolkodás.

– Én először vagyok itt, de a családból többen, például a gyerekek már voltak ezen a rendezvényen. Úgy döntöttünk idén eljövünk együtt, az unokákat is elhoztuk, mert nagyon jókat halottunk róla, és eddig nagyon tetszik, amit látunk – mondta Molnár János, aki Tiszalúcról érkezett Mezőkövesdre.

Ettől is messzebbről, Debrecenből látogattak el a húsvétra Bernadették három gyermekükkel.

– Először vagyunk a Matyó Húsvéton és Mezőkövesden is, az interneten láttuk, hogy milyen jó itt a program. Mindig hagyományos húsvétot tartunk a gyerekekkel, fontosnak érezzük, hogy minden hagyományt elplántáljunk bennünk és megtartsunk, így festünk tojást, locsolkodunk, tojáskeresést rendeztünk, ünnepi ételeket is főzünk, de igyekszünk a hagyományokat testközelből is megnézni – magyarázta.

A tömegben összefutottunk egy japán forgatócsoporttal is, akik egy ottani televíziócsatorna számára forgattak magazinműsort a kövesdi húsvétról. Közben a Mezőgazdasági Gépmúzeumban kilencedszer rendezték meg a húsvéti állatsimogatóval egybekötött kovácstalálkozót és versenyt. A kovácsolásból visszamaradt edzővízzel délután traktorról locsolták a lányokat.

Óvatosan a ruhával

A locsolkodásban a Matyó Néptáncegyüttes tagjai vettek részt, kérdésünkre elárulták, hogy a tizen-egynéhány fokban még a melegített vízzel is elég „libabőrös” a locsolkodás, miközben a ruhákra is igyekeznek vigyázni, hiszen eredeti matyó viselet volt rajtuk, amelynek nem tesz jót a hosszú ázás.

– Vannak olyan surc-ok, kötények, amelyek már jóval több, mint száz évesek, ilyen ruhákat már nem könnyű beszerezni, egyre kevesebben készítik például a csomózást. Persze ápoljuk, visszük tovább a hagyományokat, mert anélkül nem is lennénk – magyarázta Nyesténé Molnár Judit.

- Horváth Imre -

Tojásfestés és írókázás

A Matyó Húsvéton részt vevők azt is megtanulhatták, hogy mi a különbség a tojásfestés és az írókázás között. Míg az egyik helyen festékkel és ecsettel volt lehetőség felvinni a matyó mintákat a tojáshéjra, addig Vargáné Edina az írókázásra, vagyis a tojásírásra viasszal tanította a gyerekeket. Mint megtudtuk, itt nem népi motívumok, hanem inkább geometriai minták, stilizált virágok kerülnek a tojásra. Az írókán egy fém cső található, amelyet láng felett melegítenek, majd belemártják az olvasztott viaszba, és ezzel rajzolják a mintákat a tojásra.

Nézz körbe 360 fokban!

A videót 360 fokos kamerával vettük fel: az egérrel vagy a bal felső sarokban lévő kör alakú ikonra kattintva tudsz változtatni a nézőponton. Ne felejtsd el megnézni, hogy mi van a kamera “háta mögött”! Még több 360 fokos videóért iratkozz fel a Hírek 360 YouTube csatornájára és kövesd a Hírek 360 Facebook oldalát!

[related-post post_id="3815160"]