"Jéghegy" veszélyezteti a legnagyobb orosz vízerőművét - a cég cáfol

A Gazeta orosz napilapban megszólaltatott tudósok szerint a duzzasztógát előtt megrekedt jég újabb veszélyt jelent a szibériai erőműre. Az üzemeltető RusHydro vezetői azonban cáfolják, hogy a jéghegy újabb katasztrófát okozhatna. Az orosz vízerőműben tavaly augusztusban 75 ember halt meg, amikor szerelési munkálatok közben víz tört be az egyik turbinaterembe. A vizsgálati eredmények szerint a tragédiát technikai hiányosságok és emberi mulasztások okozták együttesen.

Az orosz Gazeta napilap szerint a szibériai vízerőműnél keletkezett "jéghegy" 25 tonna súlyú lehet, és vastagsága helyenként eléri a 22 métert is.

"A helyzet kezd kritikussá válni" - mondta a Gazeta napilapnak nyilatkozó Szergej Pashchenko, Novoszibirszki Állami Egyetem fizika-matematika szakának kutatója. A tudós egy kollégájával, a Moszkvai Állami Egyetem nukleáris fizika intézetének kutatójával, Alexander Prokopchukkal együtt azt állítja, hogy a jég a vízerőmű részleges összeomlását eredményezheti.

A létesítményt működtető RusHydro szerint folyamatosan figyelik a helyzetet, amely szerintük nem fenyeget újabb veszéllyel. "A helyzet nem rutinszerű. A jég elvileg veszélyes is lehet az erőműre. De a jelenlegi esetben nem fenyeget katasztrófa" - mondta a RusHydro igazgatója, Rasim Khaziakhmetov az orosz napilapnak nyilatkozva.

A Moszkvától nagyjából négyezer kilométerre működő szibériai vízerőmű a Szajan-hegységben, a Jenyiszej folyónál található, Szajanogorszk és Susenszkoje városok közelében. A létesítményben tavaly augusztus 17-én víz tört be az egyik gépterembe, és ennek következtében felrobbant egy transzformátor.

A tragédia okainak kivizsgálásával megbízott bizottság szerint a katasztrófát közvetlenül az okozta, hogy az egyik turbina letört, mivel nem volt megfelelően rögzítve. Ezért betört a víz a létesítmény legnagyobb géptermébe. A vizsgálati jelentés szerint a történteket technikai hiányosságok sorozata és emberi mulasztás okozta együttesen. A vizsgálóbizottság a balesetért elsősorban hat tisztviselőt tett felelőssé, köztük a volt állami vállalat, az Egyesült Energia Rendszerek (UES) egykori vezetőjét, Anatolij Csubajszot. A baleset miatt a létesítményt akkor teljesen leállították.