Nem lehetetlen az időutazás!

Az utolsó pár évtized komoly tudományának legvadabb fejleménye a tudósok körében, Kaliforniától Moszkváig, az időutazás lehetőségének elemzése. A tudósok nem foglalkoznak (legalábbis még nem) időgépek kifejlesztésével laboratóriumaikban, de Einstein általános relativitás-elméletének (ARE)–(amely ez idáig a legjobb elmélet a térről és az időről) híres egyenleteit tanulmányozva arra a megállapításra jutottak, hogy semmilyen fizikai törvény nem sérti meg az időutazás lehetőségét. Nagyon valószínű, hogy nagyon nehéz ezt megvalósítani, de nem lehetetlen.

Stephen Hawking brit asztrofizikus - a Daily Maily brit lapnak írt cikkében állítja - egy napon az emberiség képes lesz az időutazásra. Hawking új dokumentumfilmje kapcsán beszélt az időutazás lehetőségéről: elmondta, hogy egy napon olyan űrhajókat fogunk építeni, melyek akkora sebességgel lesznek képesek repülni, hogy a fedélzeten tartózkodók számára lelassul az idő. Hawking ugyanakkor elismerte, hogy idáig nem szívesen beszélt az időutazás lehetőségéről, mivel sokáig tudományos eretnekségnek tartották, s félt bolondnak titulálnák véleményéért. „Manapság már nem vagyok olyan óvatos" - tette hozzá, ráadásul azóta sok minden megváltozott. Ma már elfogadott tény, hogy az időutazás lehetséges lesz, s most már a cinikusoknak kell bizonyítani az ellenkezőjét - állítja.

A sci-fikben a legtöbbször úgy ábrázolják az időutazást, hogy hatalmas, energiaigényes gépek alagutat hoznak létre a tér-időben. Hawking szerint a leírt technológia a realitásoktól elrugaszkodott, de az alapötlet nem butaság.

Hawking szerint elméletileg egy megfelelően gyors űrhajó segítségével a legénység benépesíthetne egy új Földet, mivel az utazás olyan sokáig tartana, hogy ezidő alatt a Földön kihalna az emberiség. Egy ilyen űrhajó hat év alatt gyorsulhatna fel annyira, hogy sebessége 98 százalékban megközelíti a fény sebességét, miáltal egy a hajón töltött nap megfelelne egy évnek a Földön. Így a legénység mintegy 80 év alatt eljuthatna galaxisunk szélére. Hawking szerint az időutazás csak előre, azaz a jövőbe lehetséges. Mint mondja, ha a múltba akarnánk utazni, az alapvető törvényeket sértene meg, és beláthatatlan következményekkel járhatna.

Viszont egyelőre lehetetlen ilyen gyorsan haladó járművet készíteni, de bizonyos értelemben a genfi Nagy hadronütköztető így működik. A részecske gyorsítóban csaknem a fény sebességére gyorsítanak fel elemi részecskéket, amelyek a fénysebesség közelében időben is utaznak. Ennek az a bizonyítéka, hogy bizonyos rövid életű elemi részecskék ilyen sebességgel utazva a megszokottnál akár harmincszor tovább is fennmaradnak.

A fizikusok is régóta az időn átívelő alagutakra gondolnak, csak más megközelítésben. Úgy gondolják a természet törvényei szerint létezhetnek átjárók a múltba vagy a jövőbe. Ezek a féregjáratok. Hawking szerint a féregjáratok a valóságban gyakoriak, mindenfelé ott vannak, csak általában nagyon kicsik, ezért nem láthatók. A tér és az idő rejtett zugaiban és repedéseiben fordulnak elő. Viszont a létező féregjáratok átmérője gyakorlatilag atomi méretűek, vagyis túl kicsik, hogy egy ember áthaladhasson rajta. Egyes tudósok azonban abban reménykednek, hogy ezeket a féregjáratokat fel lehet nagyítani ahhoz, hogy az ember, vagy akár egy űrhajó is átférjen rajta. A féregjárat pedig nem csak az univerzum másik részébe, hanem egy másik időbe is vezethet.

Bár Hawking sok kijelentésével nem ért egyet, azt Brian Cox, a Manchester Egyetem fizikaprofesszora is elismeri, hogy van alapja az időutazás-teóriának. „Már látjuk, hogyan lassul le az idő, ha valami közel fénysebességgel száguld. Ezt a részecskegyorsítóban szimuláljuk" - mondta. „Amikor a részecskéket a fénysebesség 99,99 százalékára gyorsítjuk a Nagy Hadronütköztetőben azt tapasztaljuk, hogy számukra az idő egy-hétezred résszel lassabban telik, mint számunkra. Ha elég gyors űrhajót tudnánk építeni, a legénység még életében eljuthatna más csillagokhoz, miközben itt a Földön 2,5 millió év telne el" - tette hozzá Cox.
- MON -

• UFO-invázió fenyegeti a Földet!