2011.06.20. 18:45
Londoni elemzők: a befektetők háromnegyede vár európai adósságátrendezést
<p>London, 2011. június 20., hétfő (MTI) - A globális befektetői közösség háromnegyede számol azzal, hogy Görögország és esetleg több más euróövezeti tagállam is már a következő egy évben adósságállománya átrendezésére kényszerül - áll az egyik vezető londoni befektetési bankcsoport hétfőn ismertetett felmérésében.</p>
A Barclays Capital, amely 862 befektetési ügyfelét vonta be a világszerte elvégzett vizsgálatba, az eredményeket összesítve hétfőn közölte: arra a kérdésre, hogy a következő 12 hónapban lesz-e szuverén adósságállomány-átrendezés Európában, a válaszadók 28 százaléka úgy vélekedett, hogy igen, de csak Görögországban, 23 százalék Görögországban és más euróövezeti perifériális országokban - Portugáliában és Írországban - is számít erre, 26 százalék pedig "valószínűnek" nevezte ezt a fejleményt, de nem jelölt meg országot.
A válaszadók 22 százaléka mondta azt, hogy valószínűtlennek tartja egy éven belül valamely európai ország adósságátrendezését, 1 százalék viszont úgy vélekedett, hogy "sok országban" várható szuverén adósságállomány-átrendezés, és ennek következtében felbomlik az euróövezet.
Ez utóbbi fejleményt egy másik nagy londoni elemző cég szintén hétfőn megjelent előrejelzésében "szinte bizonyosnak" nevezte.
További pénzügyi segélycsomagokra lesz szükség?
A Centre for Economics and Business Research (CEBR) prognózisa szerint mivel várhatóan még további pénzügyi segélycsomagokra lesz szükség, "előbb-utóbb mind a görög lakosság, mind a külföldi hitelezők belefáradnak ebbe a vesztes csatába, és ez a valutaunió felbomlásához fog vezetni, Görögország és vélhetően több más tagállam távozásával".
A segélycsomagok újabb sorozata és a végső soron bekövetkező adósságátrendezés késleltetni fogja a felbomlás pillanatát, de ez a pillanat "el fog jönni", várhatóan a következő öt évben, de esetleg már 2013-ig - jósolták hétfői előrejelzésükben a CEBR londoni elemzői.
A Barclays Capital hétfőn ismertetett felmérése szerint a globális befektetői kör kétharmada nem számít arra, hogy az amerikai kormány hátralékba kerülhet adósságszolgálati kötelezettségeivel az adósságplafon emeléséről folyó vita miatt. A válaszadók 65 százaléka úgy vélekedett, hogy a Kongresszus és a Fehér Ház végül megállapodásra jut ebben a kérdésben.
A nemzetközi hitelminősítői közösség mindazonáltal már figyelmeztette az Egyesült Államokat az elit amerikai "AAA" adósbesorolás elvesztésének kockázatára, ha nem születik időben egyezség az adósságlimit emeléséről.
Legutóbb a Fitch Ratings helyezte kilátásba az Egyesült Államok leminősítésre jelölését arra az esetre, ha a Fehér Háznak és a Kongresszusnak augusztus elejéig nem sikerül dűlőre jutnia az amerikai államadósság-limit emeléséről folyó vitában.
A Fitch rövid időn belül a harmadik nemzetközi hitelminősítő, amelyik a világszerte kockázatmegítélési alapmércének tekintett amerikai adósbesorolás visszaminősítését helyezte kilátásba. Nem sokkal korábban a Moody s Investors Service jelentette be, hogy ha az adósságplafon emelésének kérdésében a következő néhány hétben nincs érdemi előrelépés, akkor a cég várhatóan osztályzatrontást valószínűsítő felülvizsgálat alá veszi az amerikai kormányadósság besorolását, amely jelenleg az összes hitelminősítőnél a lehetséges legjobb, "AAA" - illetve a Moody s jelölési módszertana szerint "Aaa" - szintű.
Az amerikai kormány már májusban elérte a plafont
Néhány hete a Standard & Poor s az Egyesült Államok hosszú futamidejű államadósságának besorolására már negatív kilátást adott az addigi stabil helyett, szintén azzal indokolva a piacokat világszerte megrázó lépést, hogy nem látja biztosítottnak a költségvetési és adóssághelyzet stabilizálását eredményező megállapodást a Fehér Ház és a Kongresszus között.
Az adósságlimitet a Kongresszus határozza meg, rendszerint a kormánnyal folytatott alkudozás után. A jelenleg érvényes, 14.294 milliárd dolláros plafont az amerikai kormány már májusban elérte, ám a demokrata irányítású Fehér Ház és a republikánus többségű képviselőház között olyan ádázzá fajult a vita a kiadáscsökkentő és a bevételnövelő intézkedések arányáról, hogy elemzői körökben már felmerült az emelésről szóló egyezség elmaradásának lehetősége. Ebben az esetben az amerikai kormány egy idő után nem tudná a piacról refinanszírozni adósságát, és ez elvben előbb-utóbb akár szuverén törlesztésképtelenséghez is vezethet.
Ennek súlyos globális piaci kihatásai lehetnének, mivel az eddig korlátlannak - és a világpiaci kockázati megítélés alapmércéjének - tekintett amerikai hitelképesség válna kérdésessé.
