London továbbra is ellenzi egy uniós főhadiszállás létrehozását

Brüsszel (MTI) - Továbbra sem ért egyet Nagy-Britannia azzal, hogy az Európai Unió létrehozzon egy saját főhadiszállást védelmi és biztonságpolitikájának még szorosabb összehangolására.

Elsősorban egy önálló uniós tervezőkapacitás megteremtéséről van szó. Több uniós ország, köztük Franciaország évek óta sürgeti az EU-t egy ilyen lépésre, és a kezdeményezés szerepelt abban a jelentésben is, amelyet Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő hétfőn Brüsszelben ismertetett az EU-tagállamok külügyminisztereivel.

Bár a tagállamok között nem egyformán lelkes a támogatás, Nagy-Britannia az egyetlen, amely kategorikusan ellenzi ezt a - konszenzusos döntést igénylő - tervet, és William Hague külügyminiszter hétfőn megerősítette a londoni álláspontot.

"Az Egyesült Királyság a jövőben is megakadályoz bármely ilyen irányú elmozdulást" - fogalmazott a brit illetékes.

Arra hivatkozott, hogy az uniós főhadiszállás létrehozása fölösleges átfedésekhez vezetne a NATO-val, és aránytalanul költséges is lenne. Úgy vélte, az megosztottsághoz vezetne az EU és a NATO között is, mert elválasztaná a két szervezet tervezési tevékenységét. Mint fogalmazott, a lépés "a NATO-szerkezet megkettőzése" jelentené.

Más tagországok szerint ugyanakkor az önálló uniós tervezőközpont jelentős előrelépést jelentene a védelmi és biztonságpolitikai együttműködésben az EU-tagországok között.

Catherine Ashton az ülést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy számára nem volt meglepetés a brit bejelentés. Hozzátette: folytatja annak felmérését, milyen lehetőségei maradnak az EU-nak ezt követően az előrelépésre.

A nagy tagállamok közül Németország, Franciaország és a jelenlegi soros elnök Lengyelország Hague nyilatkozata nyomán közleményt adott ki, amelyben kiállt a javaslat mellett. Külügyminisztereik hangoztatták, hogy a főképviselő említett jelentését tekintik kiindulópontnak a védelmi politikáról folytatott tárgyalásokon, beleértve a közös tervezőkapacitásról szóló javaslatot is.

"Új lökést kell adni az európai védelmi politikának, amelyre egyre nagyobb szükség van a válságok sokasodásának, a nemzeti képességek korlátozottságának, illetve az Európai Uniót érő támadásoknak az összefüggésében" - vélte közös közleményében Guido Westerwelle, Alain Juppé és Radoslaw Sikorski.

Ashton a témával foglalkozó, átfogó jelentésében javaslatokat tett a jelenlegi együttműködési lehetőségek megerősítésére, a tagországok katonai képességeinek megosztására, azok fejlesztésének közössé tételére, az EU és más nemzetközi szervezetek közti együttműködés fokozására, valamint a polgári védelmi képességek javítására.

A témáról az MTI-hez este eljuttatott közlemény szerint Martonyi János külügyminiszter a találkozón azt hangsúlyozta: az EU közös biztonsági és védelmi politikáját Magyarország fontos elemnek tartja az unió külkapcsolati tevékenységében. A közös védelmi politikát álláspontja szerint proaktívvá kellene tenni. Támogatta a magyar delegáció "a weimari kezdeményezéssel kapcsolatban folyó munkát, beleértve a tervezési és vezetési képesség javítását is". Értésre adták azonban, hogy ezzel kapcsolatban gondosan meg kell vizsgálni a lehetséges opciókat, és "fontos a NATO-val való duplikáció elkerülése is".

Ami az unión kívüli krízishelyzeteket illeti, Ashton hétfőn azt is bejelentette, hogy a múlt hét végén megkezdte működését az Európai Unió külügyi szolgálatán belül az a hivatal, amelynek feladata, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje a világban zajló vagy alakuló válságokat, illetve azok kezelését. A központ feladata lesz, hogy háttértámogatást nyújtson a szolgálat munkájához és a politikai tevékenységhez, illetve továbbfejlessze a kapcsolatokat az EU-tagállamok megfelelő válságkezelő szerveivel és nemzetközi szervezetekkel.

- MTI -