Cséfalvay: Lengyelország és Magyarország jövőjének záloga az innováció területén megvalósítandó integráció

Varsó, 2012. május 16., szerda (MTI) - Lengyelország és Magyarország jövője attól függ, miként tudnak integrálódni az európai innováció területén - mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiai államtitkára az MTI-nek szerdán lengyelországi látogatása során.

Az államtitkár a Közép-Európa legnagyobb üzleti rendezvényeként számon tartott, a sziléziai Katowicében szervezett három napos Európai Gazdasági Kongresszus (European Economic Congress – EEC) vendége volt, s két panelbeszélgetésben is részt vett.

Az innováció és kutatásfejlesztés, azaz a tudomány és az üzleti világ összefüggéseit érintő vitában Cséfalvay hangsúlyozta, hogy Lengyelország és Magyarország sikeresen integrálódott az európai ipari térségben, de az innováció terén még mindkét országban számos változásra van szükség. Véleménye szerint ezen a téren három eltérő logika, a kíváncsiság és felfedezés hajtotta tudományos logika, a profitorientált üzleti logika és a támogatások felhasználására vonatkozó politikai logika összevonására van szükség.

Cséfalvay kiemelte, hogy mindkét országban az évtized végéig csaknem egyforma szintre kívánják növelni a GDP-arányos kutatásfejlesztési ráfordítást: Lengyelországban 1,7 százalék (jelenleg 1 százalék), míg Magyarországon 1,8 százalék (jelenleg 1,14 százalék) a cél. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az ipari innováció és a kutatásfejlesztés számára a tényleges források nagyságán kívül a "szoft faktoroknak" nevezhető tényezők, azaz a fiatalok motiválása, az induló vállalkozások bíztatása és segítése, a versenykultúra és a szabályrendszer egyszerűsége együttesen is nagyon fontos.

A fiskális szerződésről folytatott vitában kiemelte, hogy az a jövőre nézve nyújthat megoldást, "megelőzheti a válság kialakulását és erősíti a pénzügyi bizalmat", de a jelen gazdasági problémákat nem rendezi. Magyarországgal kapcsolatban aláhúzta, hogy a gyakorlatilag befejezett pénzügyi konszolidációnak köszönhetően előtérbe kerülhet a reálgazdaság, az innováció, a kutatás és a fejlesztés.

Görögország esetleges euróövezeti kilépéséről az MTI kérdésére azt mondta, hogy a vitapanelek résztvevői egyetértettek: szakmailag felmérhetők a megoldás előnyei és hátrányai, de "mind politikailag, mind gazdaságilag, olyan költségekkel, (...) olyan következményekkel járna, hogy gyakorlatilag egy ilyenre nem kerül sor".

- MTI -