Háborús bűntett gyanújával őrizetbe vették Csatáry Lászlót

Budapest, 2012. július 18., szerda (MTI) - Háborús bűntettel gyanúsították meg, és őrizetbe vették Csatáry Lászlót szerdán a nyomozó ügyészek a második világháborúban, egy kassai gyűjtőtáborban elkövetett cselekményei miatt - jelentette be Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész budapesti sajtótájékoztatóján. A gyanúsított tagadta bűnösségét, ugyanakkor kijelentette, hogy parancsra cselekedett, kötelességét teljesítette.

A főügyész szerint veszélyeztette a nyomozás eredményességét Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodájának vezetője azzal, hogy az elmúlt hónapokban többször a sajtóhoz fordult. Ibolya Tibor megjegyezte: tavaly szeptemberi feljelentésében még Efraim Zuroff is arra figyelmeztetett, hogy óvatosan kell eljárni, mert ha a Csatáry László tudomást szerez a nyomozásról, megszökhet.

Ibolya Tibor elmondta: az eljárás eddigi adatai szerint Csatáry Lászlót, aki rendőr volt, 1944 májusában nevezték ki a kassai téglagyári internálótábor parancsnokává. Rendszeresen bántalmazta kutyakorbáccsal az internáltakat nemre, korra, egészségi állapotra tekintet nélkül, amikor pedig május-júniusban a mintegy 12 ezer fogvatartottat 4-5 szerelvénnyel koncentrációs táborokba - például Auschwitzba - szállították, az egyik bevagonírozásnál megtiltotta, hogy a telezsúfolt vagonokra szellőzőnyílást vágjanak. Ezek a cselekmények az ügyészség szerint megvalósítják az emberek kínzásával megvalósított háborús bűntettet, amelyért akár életfogytiglan is kiszabható.

Ibolya Tibor elmondta, hogy amikor megbízott főügyész lett, július 1-jén nyomban tájékoztatást kért a "nagyobb odafigyelést igénylő" ügyekről, amelyek közé megítélése szerint a Csatáry-ügy is tartozik, csakúgy, mint a Biszku Béla elleni eljárás. (A főügyészség a Jobbik feljelentése nyomán február végén indított eljárást Biszku Béla ellen, aki az 1956-os forradalmat követő megtorlásokkor belügyminiszter volt, és a feljelentés szerint el nem évülő emberiség elleni bűntetteket követett el.)

Ibolya Tibor kiemelte: jogállamban egy nyomozás nem úgy zajlik, hogy feljelentés, aztán gyanúsítotti kihallgatás, hanem előbb bizonyítékokat kell gyűjteni.

A nyomozást 2011. szeptember 22-én rendelték el Zuroff feljelentése alapján. Ezután az ügyészek azonosították Csatáry Lászlót, majd decemberben jogsegélyt kértek Szlovákiából, amire március végén érkezett válasz - ennek lefordítása május elejéig tartott. Az ezután indult izraeli jogsegélyre pedig még nem érkezett válasz. A nyomozás négy országot érint: Magyarország mellett Szlovákiát, amelynek jelenlegi területén a 68 ével ezelőtti cselekmények történtek, Izraelt, ahonnan tanúkat, sértetteket várnak és Kanadát, ahonnan az 1990-es években hazatért a gyanúsított.

Az idős férfit egy ideig ismeretlen helyen szerda hajnalban keresték fel a nyomozó ügyészek, ezután gyanúsítottként kihallgatták, őrizetbe vették, és bevonták az útlevelét. A főügyész kérdésre elmondta: nincs adat arra, hogy Csatáry László menekülni akart volna az eljárás elől, feltehetően inkább a sajtó és a felháborodott emberek miatt keresett magának a közelmúltban új tartózkodási helyet.

Ibolya Tibor elmondta: a 97 éves Csatáry László - aki korához képest jó fizikai és szellemi állapotban van - nem lepődött meg, mintha készült volna az ellene induló eljárásra, és együttműködik a hatóságokkal. Bűnösségét tagadta, ugyanakkor - ennek némiképp ellentmondva - előterjesztette az ilyen ügyekben szokásos védekezést, hogy parancsra cselekedett, csak a kötelességét teljesítette. Érdemi védekezésében a gyanúsított beszélt a Kassán történtekről, és szavaiból kiderült az is, milyen a "hozzáállása bizonyos vallású emberek felé". A gyanúsított azt mondta, azért tért haza Kanadából, mert annak idején elhallgatta, hogy a második világháború idején rendőrtiszt volt, márpedig emiatt ott elutasítják a befogadást kérőket.

Ibolya Tibor a nyomozás további menetéről szólva közölte: ellenőrizni fogják Csatáry László vallomását, és várják, milyen eredménye lesz az izraeli jogsegélynek, vannak-e túlélő tanúk.

A főügyész hangsúlyozta: határozottan visszautasít minden olyan bel- vagy külföldi hangot, amely azt sugallja, arra enged következtetni, hogy a magyar vádhatóság bizonyos személyekkel szemben nem jár el. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy jogállamban az egyes büntetőeljárási cselekményeknek törvényeseknek kell lenniük, például egy gyanúsításhoz, kényszerintézkedéshez szükség van konkrét, személyre szóló bizonyítékokra.

Ibolya Tibor szóvá tette, hogy Efraim Zuroff az ügyészek kérése ellenére, a nyomozás eredményességét veszélyeztető módon áprilisban, majd júliusban is a nyilvánosság előtt beszélt az eljárásról; azt is kifogásolva, hogy még nem gyanúsították meg Csatáry Lászlót. Az ügyészek július 9-én tanúként kihallgatták Efraim Zuroffot, aki 12-én a The Sun című brit lap munkatársaival megjelent az eljárást folytató Budapesti Nyomozó Ügyészségen, hogy Csatáry Lászlóval kapcsolatos információkat, például a hollétéra vonatkozó adatokat adjon át - amelyek egyébként a főügyész szerint már ismertek voltak a hatóságok előtt. Ezután 15-én megjelent a The Sun kétoldalas, fotókkal ellátott riportja a magyar fővárosban háborítatlanul élő feltételezett háborús bűnösről.

A főügyész arra a kérdésre, hogy a brit lap cikke nyomán léptek-e az ügyészek, úgy válaszolt: tervezett nyomozás zajlott, amelyben korábban, bizonyítékok hiányában nem kerülhetett volna sor megalapozottan a gyanúsításra.

Az ügyészség kezdeményezte Csatáry László házi őrizetbe helyezését, amiről már szerdán dönthet a bíróság. A főügyész hozzáfűzte, hogy a gyanúsított életkora miatt nem tartották indokoltnak a legsúlyosabb kényszerintézkedést, az előzetes letartóztatást.

- MTI -