Romney: hiba azt hinni, hogy a határozott külpolitika konfliktushoz vezet

Washington, 2012. július 24., kedd (MTI) - Hiba azt hinni, hogy a határozott amerikai külpolitika konfliktusokhoz vezet - jelentette ki kedden Mitt Romney, az amerikai republikánusok elnökjelölti posztjának várományosa.

Romney, aki a Külföldi Háborúk Veteránjainak renói tanácskozásán ismertette külpolitikai programját, azzal vádolta meg Barack Obama elnököt, hogy gyenge vezetőnek mutatkozott Irán, Kína és Oroszország előtt és hogy nem sikerült magához ragadni a kezdeményezést az olyan kérdésekben, mint az izraeli-palesztin konfliktus, az iráni nukleáris program vagy Szíria. A volt massachusettsi szenátor a Fehér Ház jelenlegi lakójának szemére vetette: azzal, hogy képtelen volt az amerikai gazdaság rendbetételére, és hogy a katonai kiadások csökkentésére készül, aláássa az ország erejét és hitelességét.

"A 21. század amerikai évszázad lehet és annak is kell lennie" - hangoztatta Mitt Romney. Barack Obama elnök, aki egy nappal korábban szólalt fel a veteránkongresszuson, megpróbálta cáfolni leendő kihívójának azt a vádját, hogy az Egyesült Államok hanyatlásnak indult a kormányzása alatt. Obama ezért hétfőn szintén arról beszélt, hogy a 20. után a jelenlegi évszázadban is Amerikának kell meghatároznia az események menetét a világon.

"Nem szégyenkezem Amerika hatalma miatt" - mondta lelkes hallgatóságának Mitt Romney.

"Úgy gondolom, hogy országunk a legnagyobb erő a jó oldalán, amelyet a világ valaha is ismert, és a befolyásunkra nagyobb szükség van mint valaha" - mondta Romney, aki keddi beszédével immár sokadszor bizonyította, hogy elkötelezettje az "amerikai kivételesség" és a "nyilvánvaló sors" doktrínájának.

Az ellenzéki politikus figyelmeztetett rá, hogy amennyiben Amerika nem lesz képes gyakorolni vezető szerepét, "más hatalmak vehetik át a helyünket, egy nagyon más irányba terelve a történelmet".

"Megfogadom Önöknek, hogy ha én leszek a főparancsnok, az Amerikai Egyesült Államok be fogja teljesíteni sorsát és kötelességét" - mondta.

"A dolog nagyon egyszerű: ha Önök nem akarják, hogy Amerika legyen a világ legerősebb országa a világon, akkor nem én vagyok az Önök elnöke" - mondta Romney, azt állítva hogy jelenleg ilyen elnök kormányoz.

Romney felszólította Iránt, hogy teljes mértékben hagyjon fel az urándúsítással és kijelentette, hogy hatalomra jutása esetén mindent megtesz majd azért, hogy Kína felhagyjon a valutaárfolyamokkal való "csalással". Kritizálta Obama afganisztáni csapatkivonási ütemtervét, hangsúlyozva, hogy elnökként a politikai nyereség helyett ő az ország és a haderő biztonságát tartja majd szem előtt. Bírálta az elnököt amiért hűvösre fordult a kapcsolata Izraellel, amiért a kellő időben nem állt ki határozottan a demokráciát követelő iráni erők mellett és amiért - mint azt egy bekapcsolva hagyott mikrofon hallani engedte -, megválasztása esetére nagyobb rugalmasságot ígért Oroszországnak.

Az elnökjelölt-aspiráns a sajtóban megjelent, szupertitkosnak mondott biztonsági információk kiszivárogtatásának teljes körű és gyors kivizsgálását és a felelősök megbüntetését sürgette. Nem rejtette véka alá, hogy az esetek mögött a Fehér Házat sejti.

Külpolitikai programbeszédét követően szerdán Romney egy Nagy-Britanniát, Lengyelországot és Izraelt érintő bemutatkozó látogatásra indul. A valószínű választók körében egyébként Obama 54:38 százalék arányban vezet Romney-vel szemben a külpolitikai kérdések tekintetében, de ezek a gazdaság állapotánál jóval csekélyebb súllyal esnek majd a latba a november 6-i elnökválasztáskor.

- MTI, Pogár Demeter -