2012.09.25. 08:51
Schöpflin György elutasítja a kettős mércét a régi és az új EU-tagok viszonylatában
Brüsszel, 2012. szeptember 24., hétfő (MTI) - Schöpflin György, az Európai Parlament (EP) néppárti képviselője - a hétfőn Vilniusban rendezett magyar-litván fórumon - elutasította a kettős mércét, amelyet szerinte az Európai Bizottság alkalmaz a régi és az új EU-tagok viszonylatában.
Brüsszel, 2012. szeptember 24., hétfő (MTI) - Schöpflin György, az Európai Parlament (EP) néppárti képviselője - a hétfőn Vilniusban rendezett magyar-litván fórumon - elutasította a kettős mércét, amelyet szerinte az Európai Bizottság alkalmaz a régi és az új EU-tagok viszonylatában.
A fideszes EP-képviselő - mint arról közleményben beszámolt - a fórumon Közép-Európa közös értékeit hangsúlyozva kifejtette, hogy az EU eddigi bővítése alapos elemzést igényel, különös tekintettel a tagállamok jelenlegi gazdasági és politikai helyzetére.
Úgy vélekedett, hogy az értékelésnek egyfelől ki kell emelnie, miben változott az elmúlt nyolc év alatt a közép-európai régió, az új tagállamok, másfelől pedig, hogy milyen változáson mentek keresztül az EU-15-ök, a régi tagállamok. A politikus szerint a jobb-bal törésvonal egész Európára kiterjedő megosztottságot hozott létre, mint ahogyan jól érzékelhetővé vált az európai intézmények és a tagállamok közötti egyre erősödő ellenállás is.
"A legitimációs deficittel az európai intézményeknek szembe kell nézniük, és erre megoldást kell találniuk, ahogy a tagállamok szerepét is újra kell definiálni európai szinten. Fontos Közép-Európa különbözőségének kiemelése és értékelése is ebben a folyamatban" - hangsúlyozta Schöpflin György.
A kettős mérce használatát visszautasítva hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottságnak - az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének - egyenlő feltételrendszert kell alkalmaznia mind a régi, mind az új tagállamok esetében, még akkor is, ha Brüsszel tisztában volt azzal a csatlakozást követően, hogy az új tagállamokban eltérő típusú politikai, gazdasági és társadalmi rendszerek alakultak ki.
Beszédében Schöpflin kitért arra, hogy a globalizáció hatásait, a tagállamok közti növekvő egymásrautaltságot és az olyan globálisan jelentkező kihívások problémáját, mint a migráció és a demográfia kérdése, az európai intézményeknek is figyelembe kell venniük. Olyan új módszerek kialakításának fontosságára hívta fel a figyelmet, amelyek nem jelentenek visszalépést a közösségi szolidaritás és gazdasági támogatás jelenlegi szintjéhez képest, valamint nagyobb átláthatóság mellett képesek rugalmasságot biztosítani a kiszámíthatatlan folyamatokkal szemben.
- MTI -