Tíz év börtönre ítélték Ivo Sanader volt horvát miniszterelnököt

Zágráb, 2012. november 20., kedd (MTI) - Összesen tíz év börtönbüntetésre ítélte kedden a zágrábi megyei bíróság első fokon, nem jogerősen Ivo Sanader volt horvát miniszterelnököt, akit háborús nyerészkedés, hivatali visszaélés és vesztegetés bűntettének elkövetésével vádolt a horvát ügyészség korrupció és szervezett bűnözés elleni irodája (USKOK).

Egyrészt azzal vádolták, hogy 1994-1995-ben, még külügyminiszter-helyettesként mintegy félmillió euró jutalékot fogadott el a Hypo Alpe Adria banktól azért, hogy Horvátország az osztrák pénzintézettől vegyen fel kölcsönt csaknem 10 millió euró értékben, illetve lehetővé tette a bank terjeszkedését Horvátországban.

A másik vádpont szerint Sanader a magyar Mol olajipari társaságtól 10 millió euró kenőpénzt kapott, hogy ennek fejében a Mol irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett - a veszteséges gázüzletág kivételével.

A Hypo-ügyben 3 év hat hónap, az INA-Mol-ügyben hét év hat hónap büntetést szabott ki a bíróság. Az egyesített per összesített ítélete 10 év börtön, illetve a jogtalanul szerzett pénz elkobzása lett.

Sanadernek ki kell fizetnie a Hypo Banktól kapott csaknem félmillió euró (3,6 millió horvát kuna) jutalékot. A bíróság kötelezte a perköltségek kifizetésére is.

Az INA-Mol-ügyben a bíróság csak azt találta bizonyítottnak, hogy a 10 millió eurós kenőpénz felét kifizették. A koronatanú ebben az ügyben Robert Jezic vállalkozó, Sanader egykori barátja volt. Ő azt vallotta, hogy a kenőpénz fele, 5 millió euró svájci cége számlájára megérkezett, és jelenleg is ott van. Az összeget két ciprusi bejegyzésű vállalat utalta át. A svájci cégnek ezt az összeget az ítélet szerint a horvát állami költségvetésbe be kell fizetnie.

Az ítéletet indokolva Ivan Turudic bíró hangsúlyozta: az eljárás során kétséget kizáróan megállapítást nyert, hogy a Hypo bank kölcsönt adott Horvátországnak, és ezért jutalékot fizettek ki. Különösen súlyos körülménynek minősítette, hogy akkor Horvátországot "brutális szerb agresszió érte", és Sanader mint külügyminiszter-helyettes, a háborús helyzetből személyes hasznot húzott.

Az INA-Mol-ügy kapcsán a bíróság úgy vélte, hogy a megkötött szerződések ellentétesek Horvátország érdekeivel. A bíró szerint legitim, hogy a Mol az irányítási jogok megszerzésére törekszik, de ezt a célt nem lehet bűncselekmények révén elérni.

Előzetes szakértői vélemények szerint az ítélet nyomán a horvát kormány kérheti a Mol és az INA között megkötött részvényesi szerződés újratárgyalását.

Mivel a büntetés meghaladja az öt évet, Sanadert előzetes letartóztatásba helyezték.

Sanader, aki 2010-ben az őt fenyegető letartóztatás elől Ausztriába szökött, és ott kiadatási őrizetben volt, amíg 2011-ben ki nem adták hazájának, mindvégig ártatlannak vallotta magát, tagadta az ellene felhozott vádakat, és ellene szőtt politikai cselszövésről beszélt. Záróbeszédében is megismételte, hogy az egész végrehajtó hatalom tudott arról, miként zajlott az INA részvényeinek eladása és az irányítási jog átadása a Molnak.

Sanader 2003 végétől 2009 nyaráig volt miniszterelnök, amikor váratlanul és magyarázat nélkül leköszönt hivataláról.

Az ügyészség a kiszabható legsúlyosabb büntetést, 15 év börtön kiszabását kérte a volt miniszterelnökre, a védelem pedig a vádlott felmentését indítványozta.

Az elítéltre még három további korrupciós eljárás vár. Az USKOK a Sanader által okozott teljes kárt 200 millió euróra becsüli.

Horvátország a tervek szerint 2013 júliusában csatlakozik az Európai Unióhoz, és Sanader elítélésével is valószínűleg azt akarja bizonyítani, hogy keményen leszámol a korrupcióval. A bűnözés és a korrupció elleni harcban kifejtett erőfeszítéseit az Európai Unió minden valószínűség szerint alaposan meg fogja vizsgálni, mielőtt a tényleges csatlakozás bekövetkezik.

- MTI -