2013.02.05. 08:11
Érdekességek a mai napról 02.05.
42 éve Gorkijban (ma Nyizsnyij Novgorod, Oroszország) halt meg, 78 éves korában Rákosi Mátyás, a "bölcs vezér", aki 1952-53-ban pártfőtitkár és a minisztertanács elnöke volt. Eredeti neve: Rosenfeld. 1910-ben belépett az MSZDP-be, 1911-ben pár hónapig a Galilei-kör egyik titkára volt. 1912-ben a budapesti Keleti Kereskedelmi Akadémián szerzett okleveles kereskedői diplomát, Hamburgban, majd Londonban különböző kereskedelmi cégeknél gyakornokoskodott.
42 éve Gorkijban (ma Nyizsnyij Novgorod, Oroszország) halt meg, 78 éves korában Rákosi Mátyás, a "bölcs vezér", aki 1952-53-ban pártfőtitkár és a minisztertanács elnöke volt. Eredeti neve: Rosenfeld. 1910-ben belépett az MSZDP-be, 1911-ben pár hónapig a Galilei-kör egyik titkára volt. 1912-ben a budapesti Keleti Kereskedelmi Akadémián szerzett okleveles kereskedői diplomát, Hamburgban, majd Londonban különböző kereskedelmi cégeknél gyakornokoskodott. Az I. világháború kitörésekor hazatért és jelentkezett önkéntes katonai szolgálatra. 1915 elején az orosz frontra vezényelték, ahol fogságba esett, 1918-ban megszökött. 1920. áprilisában Szovjet-Oroszországba ment, ahol a KMP képviselőjeként részt vett a Komintern II. kongresszusán. 1920 és 1922 között a Komintern politikai megbízottjaként Németországban, Csehszlovákiában, Ausztriában és Olaszországban képviselte az érdekeit, közreműködött több párt szétbomlasztásában, és az "igazi leninista" párt megteremtésének szükségességét hangoztatta. A Komintern feloszlatása után, 1943 nyarán megalakított a Szovjetunióban élő magyar kommunistákat összefogó bizottságot, közben szerkesztője volt a moszkvai rádió magyar adásának is.
1944. decemberében Moszkvában a Horthy-féle fegyverszüneti delegáció tagjaival tárgyaló küldöttség vezetője volt, Szegeden nemzetgyűlési képviselővé választották, azonban Sztálin csak 1945.01.30-án engedélyezte visszatérését. Az 1947-ben rendezett országgyűlési választásokon a baloldal győzelmét választási csalással érte el. Az ekkor megalakult, Dinnyés Lajos vezette kormányban ismét miniszterelnök-helyettes és államminiszter lett. 1948. júniusában egyesítette a kommunista és a szociáldemokrata pártot az így létrejött Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének főtitkárává választották.
Az 1948. decemberében megalakult, Dobi István vezette kormányban is a miniszterelnök-helyettesi és az államminiszteri tisztséget töltötte be, 1949. februárjában a Magyar Függetlenségi Népfront elnökévé is megválasztatta magát. Meghirdette a nehézipar fejlesztését a "béke megvédése" érdekében a gazdaság más területeivel szemben, hozzálátott a vélt és valós ellenfeleivel való leszámoláshoz. Az egész országban eluralkodott a terror, 1950-ben győzött a szovjet típusú rendszer, bevezették a tanácsrendszert és megindították az első ötéves tervet. Ekkor már jelentkeztek a személyi-kultusz első jelei, a Weis Manfréd Művek felvette Rákosi Mátyás nevét.
1951-ben a teljesíthetetlen ötéves terv tervszámait másfélszeresére emeltette, amelynek a jegyrendszer bevezetése lett a következménye, a lakosság életszínvonala rohamosan csökkent, fokozódtak a válságjelenségek az élet minden területén. Felügyelete alá rendelte az Államvédelmi Hatóságot, tönkretette a mezőgazdaságot. 1952. márciusában, átvette a miniszterelnöki tisztséget is. 1953. márciusában, Rákosit Moszkvába rendelték és utasították, hogy a miniszterelnöki tisztséget adja át Nagy Imrének.
Felelőssé tették azért, hogy hibás politikájával végveszélybe sodorta a rendszert. Július 2-án kormányváltás történt, az új kormány élén Nagy Imre állt. Rákosi azonban a párt élén maradt, hadjáratot indított Nagy Imre ellen, aki sorra vesztette el tisztségeit. 1955. áprilisában a hatalmát nem veszélyeztető Hegedűs Andrást ültette a miniszterelnöki székbe. 1956. februárjában vált a helyzete ingataggá, amikor a szovjet XX. pártkongresszus után nyíltan követelték távozását. Július 22-én "gyógykezelésre" a Szovjetunióba utazott, akkor még nem tudta, hogy örökre elhagyta az országot.
Megszületett John Boyd Dunlop skót állatorvos, a légtömlős gumiabroncs feltalálója.
173 éve született Sir Hiram Stevens Maxim, a hajsütővas, az automata gépfegyver és az automata egérfogó feltalálója. Műszerész fia volt, 14 évesen kocsikat épített, huszonhat évesen mutatta be első találmányát, a hajsütővasat, majd nem sokkal később a mozdonyjelzőlámpa és a világítógáz gyártására szolgáló szerkezet következett. Edisont is megelőzve kidolgozta a villanykörtében használatos szén fűtőszál előállítási módszerét, elektromos nyomásszabályozóját az 1881-es párizsi világkiállításon különdíjjal jutalmazták. Még ebben az évben Angliába költözött, ahol 1900-ban megkapta a brit állampolgárságot, egy évvel később lovaggá ütötték.
A legenda szerint 1883-ban egy barátja ajánlotta neki: "Hagyd a csudába az elektromosságot. Ha meg akarod csinálni a szerencsédet, találj ki valami olyat, amivel ezek a bolond európaiak gyorsabban tudják kiirtani egymást." Megfogadta a tanácsot és 1885-re előállt az első teljesen automata gépfegyver terveivel. Már az amerikai polgárháborúban használatos volt a többcsövű Gatling-gépfegyver, amelyet egy kurbliszerű fogantyúval, kézzel hajtottak. (A forgó csövekre a melegedés miatt volt szükség, amíg az egyik "dolgozott", a többi hűlt.)
Az amerikai polgárháborúban alkalmazott gépfegyvert Richard Gatling találta fel, aki orvosi diplomával is rendelkezett. Gatling azt hitte, hogy találmánya miatt kevesebb ember fog meghalni, mert fegyvere "kiváltja" az élő erőt a hadseregekben. Gatling előtt egy belga katona, Fafschamps kapitány találta fel a "mitrailleuse" nevű szerkezetet, amely szintén a modern gépfegyverek előzménye volt, és ezt tartják az első modern géppuskának. Maxim újítása az volt, hogy kihasználta a hátrasiklást: ez lökte ki az üres hüvelyt és rántotta be a földön fekvő hevederből a következő töltényt.
A hűtést levegővel, illetve vízzel oldotta meg, így immár egy csőből lehetett kilőni az összes golyót és újfajta lőport is kifejlesztett. Gépfegyvere percenként és elméletileg 500, a gyakorlatban 300 lövésre volt képes, ami 100 puska tűzerejével volt egyenlő. Mivel sok lövést tudott nagyon kis felületre leadni, a gépfegyver vastag acélpáncélt is át tudott ütni. Maxim 271 találmánnyal gazdagította az emberiséget, neki tulajdonítják a klasszikus, önmagától záródó egérfogót, amelynek segítségével számos malmot sikerült a kártékony rágcsálóktól megszabadítani. Tervezett még hangtompítót, gázmotort, asztmás lévén zsebinhalátort. Ő építette az első, a vidámparkokban oly nagy népszerűségnek örvendő repülőgépes körhintát. Maxim megélte, hogy az első világháborúban géppuskája óriási pusztítást végezzen: 1916. november 24-én, néhány nappal a milliónyi életet követelő somme-i csata befejeződése előtt halt meg az angliai Streathamben, London egyik külvárosában.
153 éve született Kner Izidor nyomdász, könyvkiadó, a művészi könyvtervezés és könyvnyomtatás úttörője. (Gyoma, 1860. február 5. – Gyoma, 1935. augusztus 19.) A magyar nyomdászat, könyvkötészet kiemelkedő személyisége és kiadó.
91 éves Szepesi György, rádiós sportkommentátor, az „Aranycsapat tizenkettedik játékosa”. Eredeti nevén: Friedländer György 1978-86-ig az MLSZ elnöke 1982-94-ig a FIFA vb-tagja 1995-ben megkapta a NOB Olimpiai Érdemrend ezüst fokozatát 1995-től a XIII. kerület díszpolgára 2004-ben Prima Primissima díjat kapott, 2005-től Budapest díszpolgára. Sportközvetítéseit rendkívüli átéléssel, olyan szuggesszíven adta elő, hogy amikor már televízión is lehetett követni a futballmérkőzéseket, sokan a tv-ben nézték és közben a rádión hallgatták a meccset.
203 éve halt meg Rát Mátyás újságíró, az első magyar újság, a Magyar Hírmondó szerkesztője.
135 éve született Andre-Gustave Citroen francia autógyáros.
28 éves Cristiano Ronaldo portugál labdarúgó, a Real Madrid jelenlegi legnagyobb játékosa.