Érdekességek a mai napról - 02.22.

95 éve született minden idők legmagasabb embere, Robert Pershing Wadlow. 1918. február 22. - 1940. július 15. Magasságát utoljára 1940. június 27-én mérték, ekkor 2,74 méter magas volt, tömegét 199 kilogrammnak mérték. Növekedését - mely egészen élete végéig tartott -, az agyalapi mirigyében található tumor okozta.

23 éve, az Európa Tanács, a bűncselekmények áldozatainak chartáját, 1990. február 22-én tette közzé, azóta tartják számos országában az áldozatok napját. A Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület kezdeményezésére 1993-tól tartják Magyarországon.

281 éve született George Washington, az Amerikai Egyesült Államok első elnöke. Az Egyesült Államok első elnökét leginkább politikusként és katonaként tartják számon, pedig ő volt korának egyik leggazdagabb embere is. Vagyona elsősorban kiterjedt földbirtokaiból származott. Ezeket részben örökölte, részben vette, vagy a kongresszustól kapta a hazáért tett szolgálataiért. Pénze másik részét Martha Curtisnek köszönhette, aki Amerika leggazdagabb özvegye volt, mikor 1759-ben az eredetileg földmérő Washington feleségül vette.

Rengeteg tulajdona és már-már mániákusan vezetett pénzügyi kimutatásai ellenére állítólag gyakran küzdött készpénz-gondokkal. Mikor 1789-ben elnöki beiktatására utazott, a vonatjegyre is kölcsönt kellet kérnie valakitől. Az első amerikai elnök 1799-ben, 67 éves korában halt meg. Saját gyermeke nem volt, felesége gyermekei pedig még elnökké választását sem érték meg, így George Washington minden vagyonát Marthára és a rabszolgákra hagyta. A végrendeletében kikötötte, hogy ha Martha is meghal, birtokának összes rabszolgáját fel kell szabadítani.

573 éve Komáromban megszületett V. (Utószülött) László magyar király, aki lefejeztette Hunyadi Lászlót. Albert király és Erzsébet, Zsigmond király leányának gyermekeként született apja halála után, innen kapta "Utószülött" melléknevét. Hatalomvágyó anyja elutasította Ulászló megválasztását, udvarhölgyével ellopatta a Szent Koronát a visegrádi várból, és Székesfehérvárott megkoronáztatta csecsemő fiát.

V. László III. Frigyes német-római császárhoz került, ahol kitűnő humanista nevelést kapott és felkészítették az uralkodásra. A magyar rendek 1444-ben elismerték királyságát, de nagykorúságáig Hunyadi János választott kormányzóra bízták a hatalmat. III. Frigyes 1453-ban engedte el, és V. László átvehette az uralkodást. 1453 októberében Csehországban is királlyá koronázták. A vele rokonságban álló Cillei Ulrik lett a főtanácsadója, akinek teljesen a befolyása alá került és felhasználta esküdt ellenségei, a Hunyadiak elleni harcához. Hunyadi László nándorfehérvári kapitány kezéből is ki akarták venni a királyi várat, amit semmiképpen nem akart átadni.

1456 novemberében a király Cilleivel együtt személyesen jelent meg Nándorfehérváron, ahol fegyveres összetűzésre került sor, Hunyadi László és hívei megölték Cillei Ulrikot. A gyilkosságtól megrettent király teljes büntetlenséget ígért Hunyadinak, aki ennek tudatában, 1457 márciusában a Hunyadi-párt vezetőivel és híveivel megjelent Budán. V. László ígéretét kényszer hatása alatt tett cselekedetnek nyilvánította, és március 14-én elfogatta Hunyadi Lászlót és kíséretét. A vezetőket halálra ítélte, de közülük csak Hunyadi Lászlót fejeztette le. Tartva a lázadástól május végén először Bécsbe menekült, majd Prágába ment, ahová a fogoly Hunyadi Mátyást is magával vitte. Prágában halt meg teljesen váratlanul valószínűleg fehérvérűségben vagy bubópestisben. A prágai Szent Vitus-székesegyházban temették el.

501 éve Sevillában meghalt Amerigo Vespucci híres itáliai hajós és felfedező, akiről elnevezték az "új világ"-ot. Spanyol és portugál uralkodók szolgálatában számos felfedezőutat tett a dél- és közép-amerikai kontinensre. 1507-ben német térképészek Vespucci keresztneve után nevezték el az Újvilágot Amerikának. A firenzei patrícius családból származó Vespucci a Medici-családnál dolgozott bankárként Sevillában, majd Lisszabonban.

1497 és 1504 között indult felfedező utakra az amerikai kontinensre. 1498-ban átkelt az Atlanti-óceánon és felfedezte Dél-Amerika partját. Második útján, 1499-ben a dél-amerikai Maracaibói-öbölnél felderített területet Venezuelának ("Velencécske") nevezte el, mivel cölöpökre építkeztek a bennszülöttek. 1501 és 1504 között két brazíliai expedícióban vett részt, eljutott egészen a Tűzföldig. Amerigo Vespucci felismerte, hogy az újonnan felfedezett területek egy összefüggő földrészt alkotnak. 1504-ben adták ki Lotharingiában úti beszámolóit az Újvilágról ("Terra Nova"). Tiszteletére az 1507-ben megjelent "Universalis cosmographia" című világtérképen, amelyet Martin Waldseemüller és Matthias Ringmann készített, az Újvilágot Vespucci keresztnevének latinos formájával jelölték.

397 éve V. Pál pápa felszólította Galileo Galilei olasz matematikust, filozófust és fizikust, hogy ismerje el: tévedett, amikor azt állította megfigyelései alapján, hogy nem a Föld a világ központja. Az egyház - mivel veszélyeztetve érezte hatalmát - elutasította a természettudományt. Galilei heliocentrikus (Napközpontú) világképe - amely szerint a Föld mozog a Nap körül, vagyis a Föld nem lehet a világegyetem középpontja - szükségesnek tartotta, hogy a Bibliát a természettudomány által bebizonyított tényekkel magyarázzák. A Szentszék eretneknek és dogmatikai tévedésnek tartotta ezt a nézetet, mivel az eddigi vallási világképet is megkérdőjelezte, így hatalmi pozícióját veszélybe sodorta. Galilei távcsöves megfigyelései révén az árnyékokból kikövetkeztette, hogy a mozgások csak úgy magyarázhatók egyértelműen, ha a Nap van a mozgások központjában. Tanainak visszavonásával megerősítette az egyház hatalmát, amit saját birtokára visszavonultan járadékkal, és megbízásokkal hálált meg az egyház. Halála előtt – a legenda szerint – mégis visszavonta a tagadást.

156 éve született Heinrich Rudolf Hertz német fizikus, az elektromágneses hullámok felfedezője. 1885-89. között, a karlsruhei műegyetem fizikaprofesszoraként laboratóriumában elektromágneses hullámokat állított elő, s megmérte hullámhosszukat és sebességüket. Kimutatta, hogy rezgésük, visszaverődési, polarizációs, interferenciás törési tulajdonságaik ugyanolyanok, mint a fényé és a hőhullámoké, és csak hullámhosszukban különböznek. Bebizonyította, hogy a fény és a hő elektromágneses sugárzás.

1887-ben felfedezte a fényelektromos hatást, az ultraibolya sugarak által előidézett elektromos kisüléseket. 1889-ben a bonni egyetem fizikaprofesszora lett. 1890-ben jelent meg könyve, A nyugvó testek elektrodinamikájának alapegyenleteiről, valamint A mozgó testek elektrodinamikája. Munkásságával Hertz vetette meg a rádiótechnika fizikai alapjait. Ma a nevét mértékegység őrzi, a hullámmozgásban az egy másodpercnyi idő alatt megtett rezgések száma a Hertz. A legmagasabb rezgésszámú elektromágneses hullámok a rádióhullámok, egy szűk tartományukat az ember is érzékeli, 450-550 nanométer közt a rezgéseket úgy is hívjuk, hogy fény, és a lassabb (alacsonyabb rezgésszámú) tartományt hőként érezzük. Az emberben is keletkeznek elektromágneses hullámok, ezeket mérve jutunk EKG, és EEG jelekhez.

38 éves Drew (Blythe) Barrymore amerikai színésznő (E.T., a földönkívüli, Charlie angyalai).

54 éves Kyle MacLachlan színész (Dűne, Kék bársony, Twin Peaks, The Flintstones, Szex és New York).

55 éves Szerednyey Béla színész. (Linda, Angyalbőrben)