66. Cannes-i filmfesztivál - Az amerikai álom 3D-ben

Az ausztrál rendező Baz Luhrmann (Rómeó és Júlia, Moulin Rouge!) filmje, A nagy Gatsby (The Great Gatsby) nyitotta a 66. Cannes-i filmfesztivált. Több szempontból is stílusos választás ez a fesztivál részéről, egyrészt azért, mert Luhrmann legújabb, az 1920-as évek Amerikáját megidéző látványorgiája kellően lenyűgöző nyitánya a fesztiválnak, ami éppen annyira a talmi csillogásról, fényűző partikról és önfeledten szórakozó, pezsgőmámorban úszó, felszínes emberekről szól, mint F. Scott Fitzgerald híres regénye. A kritikusokat mindig alaposan megosztó Luhrmann alkotására most is inkább a közönség volt vevő, szívesen fogadva a 3D-ben vászonra álmodott jazz korszakot és az amerikai álmot megtestesítő, örökkön ugyanazt a délibábot kergető milliárdos történetét. A titokzatos Jay Gatsby szerepében Leonardo DiCaprio látható, aki két évtizeddel ezelőtt Rómeót alakította a rendező irányítása alatt és akit Luhrmann már régóta kiszemelt Gatsby szerepére, mivel szerinte DiCaprioban ott van a romantikus hős és a megszállott álmodozó sötétebb, titokzatosabb oldala is. DiCaprionak ezúttal nem a világ ragos Shakespeare színészeivel kell állnia a versenyt, mint Rómeó alakítása kapcsán, hanem Gatsby korábbi megformálóijával, legfőképpen Robert Redforddal, aki 1974-ben bújt a szegény fiúból lett milliárdos szerepébe. Míg Redford alakításában a romantikus hős dominált, DiCaprio Gatsby-je sokkal titokzatosabb és tragikusabb figura, annak ellenére, hogy Luhrmann filmje, a szereplőihez mérten felszínesre sikerült és DiCaprio-tól is láttunk ennél sokkal emlékezetesebb alakítást.

A nagy Gatsby ezúttal nem több, mint egy megelevenedett színes képeskönyv éppen ezért sokat dob rajta a 3D, egyben jól mutatva, a mozi jövőjét. A térhatás egyre inkább általánossá válik és úgy tűnik mindinkább kifelé kacsingat a családi mozik vagy a borzongatásra szánt horrorfilmek köréből és ezúttal a kosztümös irodalmi adaptációk világában keres magának új területet. A film legérdekesebb vonása, hogy a múltidézés ellenére páratlanul modern időutazásra invitál bennünket, amiről leginkább a film zenéje gondoskodik. Korabeli jazz szólamok helyett a film egyik producere a 17-szeres Grammy díjas Jay Z szolgáltatta a filmhez a zenét, aki napjaink egyik legsikeresebb üzletembere és Gatsby-hez hasonlóan az amerikai álom megtestesítője.

- Váró Kata Anna -

Cannes, 2013. május 15.