Novák Katalin: nem mindegy, milyen családképet közvetít a média

Nem mindegy, hogy a fiataloknak milyen családképet közvetít a média, azon keresztül milyen értékekkel találkoznak, a családi életet milyen formában mutatják meg nekik – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a Média a családok szolgálatában című keddi budapesti konferencián.

Novák Katalin a média értékformáló szerepét kiemelve fontosnak nevezte annak megjelenítését, hogy a nehézségek mellett milyen erőforrást jelentenek a családok az életben.

Azt hangoztatta, hogy

a kormány a családok szolgálatában áll és ebben a munkában az egyházak, a családszervezetek, az önkormányzatok, a tudomány és a gazdasági élet szereplői mellett a médiának is partnerséget kínál.

A média mindig valamilyen értéket képvisel, közvetít, hordoz, akkor is, ha éppen „az értéktelenség irányába tesz lépéseket”, ha nem tűz értéket a zászlajára – hívta fel a figyelmet.

Novák Katalin úgy vélte,

a médiának az objektív tájékoztatás mellett a családi értékek megjelenítésében, a családbarát szemlélet megerősítésében különleges szerepe lehet, ezen belül például abban, hogy a közösségben elismerjék a felelős gyermekvállalást.

A kormány ezért támogatja a családi értékeket közvetítő médiatartalmakat – mondta az államtitkár, aki példaként a Családvarázs-sorozatot emelte ki, amelyben népszerű, ismert emberek engedtek betekintést a „kulisszák mögé”, azaz a családi életükbe.

Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a kormány 2010 óta elsősorban a gyermekekért és a családokért tesz a konzervatív vagy kereszténydemokrata értékek mentén. Hozzátette:

a családpolitikához fűződő munkában az egyik legfontosabb szempont, hogy ne mások elvárásaihoz, a valóságban nem létező etalonokhoz mérjük magunkat, hanem saját magunkhoz, a magyar emberek érdekeihez.

Ugyanakkor reményének adott hangot, hogy a nemzetközi médiában a magyar családpolitikai intézkedésekkel szembeni első ellenséges reakciók megértésbe fordulnak majd át, látva az eredményeket.

Arról beszélt, Magyarország szisztematikusan és tudatosan hoz a nemzetközi mainstream-mal, vagy adott esetben a ránk erőltetni próbáltakkal szemben másféle döntéseket, vagy lép más utakra, például a családpolitika területén. Erre utalva

meglepő tapasztalatnak mondta, hogy Nyugat-Európában az első értetlenkedés, a megértés hiánya után hogyan jelent meg a gyűlölet, amikor a magyar kormány valamelyik lépéséről bebizonyosodott, hogy működőképes.

Ideje magunkat saját magunkhoz mérni, nem másokhoz – mondta Kovács Zoltán, hozzátéve: nem máshol megfogalmazott elvekhez, ránk kényszerített kritériumokhoz kell igazodni, hanem a magyar társadalom és valóság közegében kell megfogalmazni a célkitűzéseket és mérni az eredményeket.

Az államtitkár közölte, bízik abban, hogy a hétköznapok részévé válik az a felfogás, amelyben családban élni, családban gyermeket nevelni, róluk gondoskodni újra divatossá válik, nem pedig nyűggé, ahogy azt korábban sokat lehetett látni a liberális médiában.

Szánthó Miklós, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány kuratóriumi elnöke abszurd, szürreális és groteszk helyzetnek mondta, hogy azt kell védeni, promotálni, ami normális, ami természetes.

Szerinte erre azért van szükség, mert a hagyományos családmodell és a házasság átfogó támadás alatt áll. A család alapjait érintő támadások nemcsak elvont veszélyt jelentenek, hanem a gyerekek jogait, érdekeit veszélyeztetik – értékelt.

A nyugati közbeszéd, sajtó-, pr-, marketing- és filmvilág beállt ugyan az ezt képviselő liberális kórusba, de Magyarországnak még van választása ezen a területen. Szánthó Miklós úgy látja, ebben a harcban kiemelt szerepe van a sajtónak, a médiának és az egész politikán kívüli, azon túli világnak, a populáris kultúrának, az értelmiségnek, a közbeszéd, a nyilvánosság alakítóinak és a politikusoknak.

A kérdés szerinte az, hogy átveszi-e a média, a közbeszéd a politikai korrektség nyelvezetét, és ezáltal a normális családfogalmat relativizálja, vagy továbbra is a hagyományos családképet erősíti.

Közölte, az általa vezetett alapítvány alá tartozó négyszáznál több sajtóorgánum az okiratban foglalt elvek és célok szerint kell hogy működjön. Így a nemzeti identitás erősítését, a keresztény kultúra védelmét, és ezen keresztül a hagyományos, normális családok erősítését kell, hogy szolgálják – mondta.

Szerinte azoknak a politikusoknak, a média munkatársainak, illetve tulajdonosainak, akik hisznek a konzervatív, keresztény, nemzeti értékekben, a saját területükön bátran fel kell vállalniuk ezek képviseletét.