Fel kell gyorsítani a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozását!

Szükség van a nyugat-balkáni országok európai uniós csatlakozási folyamatainak dinamizálására – hangsúlyozta Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős tagjelöltje az Országgyűlés európai ügyek bizottságának pénteki meghallgatásán.

A politikus elmondta:

biztosként az egyik legfontosabb és legsürgetőbb feladata lesz majd lehetővé tenni, hogy az Európai Bizottság olyan javaslatot tudjon kidolgozni, amely alapján még a jövő évben, a zágrábi csúcs előtt megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Albániával és Észak-Macedóniával.

Kihívásokkal telinek nevezte a bővítési és szomszédságpolitikai portfóliót.

Kitért arra is, hogy az Európai Tanács októberi vitája azt is felszínre hozta, hogy

vannak olyan uniós tagállamok, amelyekben komoly kételyek vannak nemcsak a két tagjelölt országgal szemben, hanem a önmagában a bővítés politikájával, illetve a bővítési folyamattal szemben is.

Meggyőződése szerint bővítés nélkül Európa szegényebb lesz, nem használja ki azokat a politikai és gazdasági lehetőségeket, amelyeket közvetlen környezet kínál. „Sőt önmaga járulhat ahhoz hozzá, hogy destabilizálódik saját közvetlen környezete” – tette hozzá.

„Tehát, mindenképpen szükség van a nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatának a dinamizálására”

- mondta Várhelyi Olivér. Hozzátette:

az lesz a feladata, hogy megerősítse ezt a folyamatot és megpróbálja egy olyan felzárkózási folyamattá teljesíteni, amely révén ezek az országok gyorsított gazdasági felzárkózással „a mindennapok Európájához sokkal közelebb kerülnek”.

Szólt arról is, sokszor éri kritika ezeket az országokat azért, hogy külső befolyásnak túlzottan kitettek, ugyanakkor az a helyzet, hogy amíg Európa nem tesz többet erőteljesebb jelenlétéért ezekben az államokban, addig ez a helyzet nem változik meg. Példaként említette azt, ha a nyugat-balkáni országok részt vennének közlekedési infrastruktúra európai fejlesztési rendszerében, akkor számtalan ilyen befolyásolási kísérlettel is le lehetne számolni, hiszen közép- és hosszútávon hiteles és kiszámítható fejlesztési politikát lehetne közösen végezni.

Várhelyi Olivér a szomszédságpolitikai területét érintve, a keleti partnerségről szólva arról beszélt, hogy kölcsönös érdek, hogy ez a régió gazdaságilag és politikailag közelebb kerüljön hozzánk.

„Ukrajna, Georgia, és Moldávia esetében a társulási megállapodás keretében még rengeteg kiaknázatlan lehetőség van” – mondta.

Kiemelte: Ukrajna stabilitása és biztonsága első számú európai érdek, és mint ilyen mindenben védelmezi majd. „Az EU-nak ki kell tartania Ukrajna mellett” – szögezte le Várhelyi Olivér.

A déli partnerségről szólva elmondta, hogy szerinte a területen egy új megközelítésre van szükség. Példaként említette Marokkó ügyét, ahol a kormányzat kész egyre több területen együttműködni az unióval, beleértve a migráció területét. „Ez a példa a régió többi országával is vállalható és végrehajtható” – mondta a biztosjelölt.

Várhelyi Olivér hangsúlyozta: mindvégig az volt a célja munkájában, hogy hozzátegyen Európához, erősítse az európai együttműködést. „Minden erőfeszítésemmel ezen voltam, ezen is leszek” – tette hozzá.

Bana Tibor (Jobbik) bizottsági alelnök a török jogállamiságra vonatkozó kérdésére válaszolva Várhelyi Olivér elmondta, Törökország az Európai Uniós stratégiai partnere, ugyanakkor a csatlakozási tárgyalások holtpontra jutott, és ennek egyik oka az a „visszafejlődés”, amit a török jogállamiság esetében lehet tapasztalni. „A csatlakozási folyamat nem is tud tovább haladni, amíg nincsen változás a török jogállamiság helyzetében” – hangsúlyozta.

Mint mondta, biztosként azért kell majd dolgoznia, hogy a török jogállamiság helyzetét javítása, megpróbálja a török hatóságokat meggyőzni, térjenek vissza azokhoz a korábbi sztenderdekhez, amelyeket a csatlakozási tárgyalások során késznek mutatkoztak elfogadni.

A szerb csatlakozás és a kisebbségek ügye kapcsán feltett kérdésre válaszolva Várhelyi Olivér kiemelte: a kisebbségek védelme európai alapvető érték, és ezt köteles biztosként védelmezni.

Arra a kérdésre, hogy magyarként mi a hozzáadott értéke ebben a portfólióban, azt válaszolta: például egy spanyol politikussal szemben magyarként nyilván sokkal jobban érti azokat a történelmi, etnikai és politikai összefüggéseket, amelyek a nyugat-balkáni régiót jellemzik. Ugyanez a helyzet a keleti partnerség országaival kapcsolatban is, ugyanakkor számára nagy kihívást jelent majd a déli partnerség országaival gyorsan felvenni a kapcsolatot.

Hörcsik Richárd (Fidesz) bizottsági elnök Várhelyi Olivért méltatva azt mondta:

„ritka kincs az olyan szakpolitikus, akiben megvan a képesség, hogy ugyanolyan megértéssel, empátiával forduljon a tagállami és az uniós szempontok felé”.

Nagyon jelentős diplomáciai sikerként értékelte, hogy a magyar biztosjelölt „az egyik legfontosabb portfóliót kapta meg”.

Közölte, a meghallgatáson a jelölt alkalmasságáról nem szavaznak, hiszen az Országgyűlés és az Európai Bizottság között közjogi kapcsolat nem létesül. A meghallgatás célja az Európai Bizottsággal való „széles értelemben vett politikai párbeszéd elősegítése”.

Bana Tibor szerint érdekes helyzet, hogy Várhelyi Olivérnek biztosként majd jogállamisági kérdésekben kell véleményt nyilvánítania egyes tagjelölt országok tekintetében, miközben Magyarországgal szemben éppen zajlik a hetes cikkely szerinti eljárás.

Tessely Zoltán (Fidesz) bizottsági alelnök furcsának nevezte, hogy az ellenzék balliberális oldaláról egyetlen képviselő sem jött el a meghallgatásra.

Szájer József európai parlamenti képviselő azt mondta, hogy új lehetőség nyílik meg az új Európai Bizottság felállásával, és hallatlan politikai sikernek nevezte, hogy egy ilyen fontos portfóliót kaphatott Magyarország.