Macron: a G20-nak feltételeket kell támasztania a tálib rezsim elismeréséhez

Macron aláhúzta: teljesen egyértelművé kell tenni a tálibok számára, hogy a „nemzetközi közösség elismerésének ára van”.

A nemzetközi közösség azóta vonakodik elismerni a tálibok vezette afganisztáni kormányt, hogy a radikálisok augusztus 15-én harc nélkül bevették Kabult. Bár a tálibok azt mondták, hogy tanultak az 1996 és 2001 közötti kormányzásuk hibáiból, és nem fogják olyan vasszigorral irányítani az országot, számos intézkedésük aggodalomra ad okot.

A francia államfő megjegyezte: félre kell tenni a naivitást, hiszen mára azok is megkapták a választ, akik az elején még elhitték, hogy a tálibok képesek lesznek liberálisan irányítani Afganisztánt.

Macron ezt követően listázta a nemzetközi közösség elismerésének feltételeit. Elsőként a humanitárius műveletek és az evakuálás folytatását jelölte meg célként. Ezt követően felszólította a tálibokat, hogy semmilyen formában se működjenek együtt a térségbeli terrorcsoportokkal. Végül az emberi jogok és kiemelten a nők jogainak biztosítását említette feltételként.

A G20 október 12-én rendkívüli csúcstalálkozót tart Olaszországban, amelynek témája Afganisztán lesz.

A France Internek adott interjújában Macron a francia-algériai diplomáciai válsággal kapcsolatban megjegyezte: szívélyes a viszony közte és Abdel-Madzsid Tebbun algériai elnök között, és nagy tisztelettel viszonyul az algériai állampolgárokhoz.

Hozzátette: szeretné, ha enyhülne a feszültség az országok között, és folytatódna a párbeszéd.

A diplomáciai viszály legújabb fejezeteként Algéria a napokban hazahívta konzultációra párizsi nagykövetét az algériai állampolgárokat érintő francia vízumkiadás szigorítása miatt. Emellett megtiltotta, hogy francia katonai repülőgépek átrepüljenek a légterén. Franciaország a Barkhane hadművelet keretében terrorellenes hadműveleteket folytat a Száhel övezetben.

Párizs úgy döntött, hogy ezentúl jóval kevesebb beutazóvízumot ad ki a marokkói, az algériai és a tunéziai állampolgároknak, mert állítása szerint az észak-afrikai országok nem működnek együtt vele az illegális bevándorlók visszafogadásában, pedig erről már három éve tárgyal az érintett országokkal.

Algériában az is nagy felzúdulást váltott ki, hogy Macron azt mondta: az észak-afrikai országban függetlensége 1962-es kezdete óta félkatonai rendszer van, amely meghamisítja a történelmet, és amelynek tisztségviselői visszaélnek azzal, hogy könnyen hozzájuthatnak a francia vízumhoz.

Macron szerint a jelenlegi feszültség azzal is összefügghet, hogy Franciaország nemrég hozzálátott az algériai gyarmati háborúban (1954-1962) francia részről elkövetett bűncselekmények feltárásához Benjamin Stora történész jelentése alapján. A francia elnök aláhúzta: a jelentés közzététele óta számos sértés és fenyegetés érte Storát algériai részről, és nem lehet úgy tenni, mintha mindez semmit sem jelentene. Ugyanakkor hozzátette: sok alázattal és tisztelettel folytatni kell a múlt feldolgozását.

Az interjúban Macron egyúttal felszólította a mali kormányt, hogy térjen vissza a színre, és fékezze meg a dzsihadista erőszakot. Az elnök hangsúlyozta: a francia erők szép sikereket értek el a terroristák elleni küzdelemben, de a francia hadseregnek nem kötelessége elvégezni a mali állam feladatait, és ez nem is várható el tőle.

Franciaország 2013 óta harcol a Száhel övezetben a dzsihadisták terjeszkedő befolyása ellen. A mali kormány egy átcsoportosítás miatt azzal vádolta meg Párizst, hogy cserben hagyja az afrikai országot. Macron szégyenletesnek nevezte a vádat.

Franciaország nélkül nem lenne mali kormány – mutatott rá a francia elnök. „A terroristák először Bamakót foglalták volna el, majd az egész országot” – fűzte hozzá.

A mali junta azt fontolgatja, hogy a távozó francia katonákat zsoldosokkal helyettesíti, akiket a Wagner orosz biztonsági magáncégtől fogadna fel. Macron figyelmeztette Bamakót, hogy a nemzetközi támogatás megvonását kockáztatja a lépéssel.