Szili Katalin: új lendületet kaphatnak a nemzeti kisebbségekről szóló kezdeményezések

Szili Katalin a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának (KMÚEK) kétnapos, jubileumi konferenciáján hozzátette: a Minority Safepacket az Európai Bizottság elutasítása után az Európai Unió Bírósága fogja tárgyalni, a nemzeti régiók kezdeményezést támogató aláírások számlálása a napokban fejeződik be.

Kifejtette: Magyarország az Európa Tanács öt prioritását jelölte ki a magyar elnökség idejére, köztük a nemzeti kisebbségek védelmét.

„Az EU alapvetően az unió lakosságának öt százalékát jelentő migráns közösségekkel kíván foglalkozni, a tíz százalékot kitevő, őshonos kisebbségekkel nem. Ezért azt szeretnénk, hogy a 47 országot tömörítő Európa Tanács egy állásfoglalással elismerné a magyar elnökség által megfogalmazott alapelveket”

– mondta.

Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos ismertette: ez említett alapelvek között szerepel, hogy a nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy, hogy legyen kötelező államalkotó tényezőnek tekinteni a kisebbségeket, és az is, hogy az állampolgárság nem feltétlenül azonos a nemzethez tartozással.

Szili Katalin úgy vélekedett:

az EU a polgári kezdeményezéseket nem nagyon veszi figyelembe, ezért az Európa jövőjéről szóló párbeszédbe be kell vonni az Európa Tanács álláspontját is.

A politikus a konferencia fővédnökeként szólt arról is, hogy a KMÚEK fontos missziót lát el azzal, hogy hiteles tájékoztatást tud adni a nemzetpolitika kérdéseiről.

Hangsúlyozta, hogy a magyarság ma már világnemzet, a világ minden táján vannak magyar közösségek, amelyek között az intézményes párbeszédet a Diaszpóra Tanács és a Magyar Állandó Értekezlet biztosítja. Felhívta a figyelmet arra is: nagyon fontos, hogy a környező országokban jövőre esedékes népszámlálásokon mindenki merje vállalni a nemzeti identitását.

Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa kijelentette:

Magyarország ma olyan helyzetben van, hogy tud és akar tenni az egész nemzetért.

Elmondta: a nemzetpolitikai államtitkárság programjai jelentős eredményeket értek el a határon túl. Kiemelte a Határtalanul elnevezésű programot, amelynek köszönhetően csaknem félmillió diák utazott el az anyaországból határon túli magyar területekre. 112 ezer külhoni és anyaországi diák vett részt középiskolai vetélkedőkön, és 1400 iskolához juttattak el közel 100 ezer forint értékű sporteszközcsomagot.

Ismertette: 2021-ben hat alprogramban kétmilliárd forint támogatás áll rendelkezésre, és már 2500 pályázatot támogattak.

A miniszteri biztos kijelentette:

ha 2022 tavaszán az ellenzék győz, a jelenlegi nemzetpolitika nem maradhat meg.

A 2005-ben létrehozott KMÚEK tengelici tanácskozására, amelynek témája a külhoni magyar újságírás helyzete volt, a Mura-vidék kivételével minden határon túli régióból érkeztek magyar újságírók, akik – ahogy Klemm József társelnök mondta – „felvállalják azt, hogy a magyar közösség érdekét szolgálják amellett, hogy szakmailag minél magasabb szintet képviselnek”.