Washington újabb katonai segélyt jelentett be Ukrajnának

Ukrán főügyész: 80 ezer orosz háborús bűncselekmény történt

Ukrajna főügyésze szerint az ukrajnai háború kitörése, 2022 februárja óta csaknem 80 ezer háborús bűncselekményt jegyeztek fel orosz részről.

Andrij Kosztin szerdán az amerikai Kongresszus külügyi bizottságában tartott meghallgatáson azt állította, hogy az orosz erők szándékosan használják a nemi erőszakot, kínzást és emberrablást az ukrán polgári lakosság megfélemlítésére. Kijelentette, hogy a tavaly novemberben visszafoglalt Herszon körzetében az ukrán erők húsz kínzókamrát találtak, és több mint ezer túlélő nyilatkozott az őt ért bántalmazásról. Állítása szerint csak a herszoni régióban hatvan nemi erőszakról szóló bejelentést regisztráltak hivatalosan.

Az ukrán főügyészt a Kongresszus alsóházának külügyi bizottsága kérte nyilatkozattételre. A testület republikánus elnöke, Michael McCaul úgy fogalmazott, hogy ami jelenleg is zajlik, az több mint háborús és emberiesség elleni bűncselekmény.

– fogalmazott a külügyi bizottság elnöke, aki felelősségre vonást sürgetett, és azt, hogy az Egyesült Államok adjon támogatást Kijev számára a Krím-félsziget visszafoglalásához is.

Kedden Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi médiában arról számolt be, hogy telefonon beszélt a Képviselőház elnökével, Kevin McCarthyval, akinek köszönetet mondott a Kongresszus kétpárti támogatásáért Ukrajna számára.

Washington újabb katonai segélyt jelentett be Ukrajnának

Az Egyesült Államok újabb katonai segélyt jelentett be szerdán Ukrajnának 325 millió dollár (112 milliárd forint) értékben.

Az amerikai külügyminisztérium egyik szóvivője közölte, hogy a csomag mindenek előtt lőszereket tartalmaz olyan fegyverrendszerekhez, mint például a HIMARS önjáró rakétatüzérségi eszközök. Emellett tartalmaz még több mint kilencmillió darab, kézifegyverekbe való lövedéket, korszerű páncéltörő rakétákat, logisztikai járműveket, tüzérségi lőszereket és harckocsik elleni aknákat. Hangsúlyozta, hogy a támogatást az amerikai hadsereg készleteiből nyújtják.

– hangoztatta Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

Ez már a 36. ilyen csomag Ukrajna számára a 2022 februárjában indult orosz hadművelet kezdete óta. Kijev ez idő alatt összesen 35,4 milliárd dollár (12 ezermilliárd forint) értékű katonai támogatást kapott.

Ukrán hadvezetés: a fronton szolgáló ukrán katonák 100 ezer hrivnya ellátmányt kapnak

Az orosz erők ellen harcoló, fronton szolgáló ukrán katonák 100 ezer hrivnya (932 ezer forint) összegű ellátmányt kapnak havonta – közölte szerdán az ukrán hadvezetés azzal a szándékkal, hogy véget vessen a pénzügyi ellátmány és az egyéb juttatások körül kialakult találgatásoknak.

A 100 ezer hrivnya ellátmány „azoknak a védőknek van fenntartva, akik közvetlenül a fronton szolgálnak”. Azok a katonák, akik a harci övezetben feladatokat látnak el, de közvetlenül nem vesznek részt a harci cselekményekben, illetve azok, akik a légvédelmi erőknél szolgálnak, 30 ezer hrivnyát (280 ezer forint) kapnak. A hátországban szolgálók nem kapnak frontpótlékot.

Az ukrán vezérkar szerint az ukrán katonákat tisztességesen megfizetik, így „nem keletkezik bérfeszültség a többi ukrán állampolgárhoz képest, és így teljesül az életüket és egészségüket kockáztató katonák megbecsülése is”.

Az orosz katonák alapellátmánya hivatalos adatok szerint 37 ezer rubel (156 ezer forint), amelyhez 158 ezer rubel (667 ezer forint) frontpótlék is járul.

Négy ukrán harci repülőgép lelövéséről számolt be az orosz katonai szóvivő

Négy ukrán harci repülőgép lelövéséről és három újabb bahmuti háztömb elfoglalásáról számolt be a szerdai hadijelentést ismertetve Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

A moszkvai védelmi tárca tájékoztatása értelmében a Wagner zsoldoscsoport rohamosztagosai újabb három háztömböt foglaltak el az ostromlott Bahmut város északnyugati, központi és délnyugati részén, az orosz légierő és a tüzérség támogatása mellett. A települést eközben északról és délről légideszant alakulatok blokkolták.

Konasenkov tábornok az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt nap folyamán elszenvedett embervesztéségét mintegy 725 főben nevezte meg, közülük akár 380 lehet azoknak a katonáknak a száma, akik a Donyeck térségében vívott harcokban esett el. Állítása szerint az orosz hadsereg emellett megsemmisített egyebek között egy ukrán vezetési- és megfigyelőpontot, három lőszer- és egy üzemanyagraktárt, egy pontonhidat a Sziverszkij Donyec folyón, valamint két harckocsit.

Az oroszországi Tula megye Scsonkinói járásában egy erdősávban ismeretlen eredetű, lezuhant drónra bukkantak. Ebben a régióban ez volt a harmadik drónincidens a háború kitörése óta; március 26-án egy rádióelektronikai eszközökkel földre kényszerített Tu-141-es darabjai három embert sebesítettek meg.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a belügyminisztérium belső biztonsági szolgálata a TASZSZ hírügynökség szerdai jelentése szerint nagyszabású vizsgálatot indított Moszkva központi körzetének rendőrparancsnokságán, mert „ukrán állampolgárok kérésére orosz rendfenntartók adatai szivárogtak ki”. A jelentés szerint az adatokat anyagi ellenszolgáltatás fejében szerezték meg.

Orosz hackerek támadják a brit infrastruktúrát

Orosz hackerek Nagy-Britannia kritikus infrastruktúrájának „megzavarására vagy megsemmisítésére” törekednek – közölte a brit kormány.

Oliver Dowden kabinetminiszter szerint a fenyegetés az Oroszországgal szimpatizáló hackerektől származik, bár nem feltétlenül az orosz állam irányítja őket.

Rendőrök hatoltak be a kijevi Pecserszka Lavra területére

Rendőrök hatoltak be a kijevi barlangkolostor, a Pecserszka Lavra területére, és akadályozzák a belépést annak helyiségeibe – közölte az Ortodox Újságírók Szövetsége Telegram-csatornáján.

A történelmi Kijevi Rusz egyik legősibb, és a modern Ukrajna területén található legrégibb kolostora körül március végén éleződött ki a helyzet.

A kijevi kulturális minisztérium ugyanis felmondta – a Moszkva által kánoninak tartott – Ukrán Ortodox Egyházhoz (UPC) tartozó szerzetesekkel a bérleti szerződést, és felszólította őket, hogy március 29-ig hagyják el a kolostort. Olekszandr Tkacsenko kulturális miniszter kijelentette, hogy

A szerzetesek elutasították az épületegyüttes elhagyását, sőt, a következő napon istentiszteletet tartottak orosz nyelven. Március 30-án akarta ugyanis megkezdeni munkáját a barlangkolostor tulajdonában lévő ingatlanok átvételével és átadásával foglalkozó bizottság, de az UPC hívei nem engedték be a testület tagjait a Lavra területére.

Peking figyeli, mely országokba irányul a kínai drónexport

Peking alaptalan vádaskodásnak tartja, hogy drónokat exportálna az ukrajnai háború bármely hadviselő felének, de a hatóságok figyelik, mely országokba irányul a drónexport – közölte szerdán a kínai kereskedelmi minisztérium.

Az ilyen vádat tartalmazó jelentések célja „a kínai vállalatok befeketítése” – olvasható a dokumentumban.

Washington különösen a világ legnagyobb dróngyártójának, a DJI-nak a termékeit látja veszélyesnek, mert quadkoptereik jellemzően jelen vannak a frontvonalak mentén. A cég, amelyet bevontak az amerikai exportellenőrzésbe, már korábban közölte, hogy egyaránt felfüggesztette szállításait Oroszországba és Ukrajnába.

A közelmúltban elsősorban amerikai részről gyakran hangoztatták, hogy különböző kínai drónokat is felhasználnak az orosz erők Ukrajnában. Ugyanakkor amerikai szakértők megerősítették, hogy ugyanaz a drón modell például, amelyet ingatlanok felmérésre használnak, bevethetők Ukrajnában is felderítési célokra.

Cseh elnök: nincs alternatívája az Ukrajnának nyújtott támogatásnak

Nincs alternatívája Ukrajna támogatásának, a segítség elmaradása Oroszország győzelmét jelentené – jelentette ki Petr Pavel cseh államfő Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral szerdán Brüsszelben közösen tartott sajtótájékoztatóján.

A cseh elnök a NATO brüsszeli székházában tartott sajtóértekezleten kijelentette: Ukrajna támogatása kötelesség.

Jens Stoltenberg azt mondta: alapvető fontosságú a gazdasági, pénzügyi és politikai támogatás fenntartása Ukrajna számára.

– fogalmazott a NATO-főtitkár.

Többen is segítik Oroszországot

A New York Times értesülései szerint az Örményországon és Kazahsztánon keresztül Oroszországba küldött elektronikai alkatrészek mennyisége jelentősen megugrott az utóbbi időben.

Megindul az ukrán ellentámadás?

Ukrajna tervezett ellentámadásának „komplex intézkedései már folyamatban vannak” keleten – jelentette ki Hanna Maliar védelmi miniszterhelyettes április 19-én.

Ukrajna megkapta az első Patriot légvédelmi rendszereket

Megerősítette az ukrán védelmi miniszter szerdán, hogy országa megkapta az első Patriot légvédelmi rendszereket. Olekszij Reznyikov kijelentette, hogy ezáltal biztonságosabbá vált az ukrán légtér.

A miniszter azt is közölte, hogy francia AMX-10 könnyű harckocsik is érkeztek Ukrajnába.

Washington december közepén, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyesült államokbeli látogatásán vállalta, hogy Patriot föld-levegő légvédelmi rendszereket küld Kijevnek, miközben Oroszország az ukrán energetikai hálózatokat támadta.

Hollandia január 20-án jelentette be, hogy az Egyesült Államokkal és Németországgal közös szállítás keretében két Patriot rakétaindítót és a hozzájuk tartozó elfogó rakétákat szállít Ukrajnának. Berlin január 5-én vállalta egy Patriot rakétarendszer szállítását.

A Patriot rakétarendszert először az Egyesült Államokban állították hadrendbe az 1980-as években.
 

Medvegyev megfenyegette Dél-Koreát

Megérkezett az orosz reakció a dél-koreai elnök bejelentésére. Mint megírtuk, Jun Szok Jol azt mondta, országa az eddigi humanitárius segítségnyújtás mellett Ukrajna katonai támogatásától sem zárkózik el, amennyibel valami nagyszabású támadás fenyegetné az ottani civileket. Erre válaszul Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese Telegramján azt írta, 

Novák Katalin: nem fogjuk a férjeinket és a fiainkat az ukrán frontra küldeni!

A magyar államfő a szlovén elnökkel való szerdai találkozóján kijelentette, hogy egyetértés van köztük az orosz-ukrán háború ügyében, elítélik az orosz agressziót, s hogy mielőbb meg kell találni a béke felé vezető utat. Mindehhez szövetségeseket kell találni, hiszen a térség és egész Európa békéje a tét - tette hozzá. Kiemelte azt is: 

Emlékeztetett arra, hogy Kárpátalján 150 ezer magyar él, akiknek korábbi jogaik visszaállításáért küzdenek. Mint mondta, Ukrajnának európai normák szerint kell működnie, ha az Európai Unió tagjává szeretne válni. Kitért arra is, hogy Magyarország 1,5 millió Ukrajnából menekült embernek nyújtott segítséget.

Dél-Korea katonai segítséget nyújthat Ukrajnának

Dél-Korea katonai segítséget nyújthat Ukrajnának, ha nagyobb támadás éri az ország civil lakosságát - mondta el Jun Szok Jol dél-koreai elnök egy friss interjúban, arra utalva, hogy Szöul túlléphet eddigi álláspontján, amely szerint csak humanitárius és gazdasági támogatást biztosít Ukrajnának.

Az amerikai látogatásra készülő Jun a Reuters hírügynökségnek ebből az alkalomból adott interjújában jelezte: kormánya mérlegeli annak lehetőségeit, miként tudná segíteni Kijevet a védekezésben és az újjáépítésben. Hozzátette: országa is jelentős nemzetközi segítséget kapott az 1950-53-as koreai háború alatt.

 - hangsúlyozta Jun.
Az interjúra reagálva Ri Dzsae Mjong dél-koreai ellenzéki vezető felszólította az elnököt, hogy gondolja át a katonai segély lehetőségét nyitva hagyó megjegyzéseit. Hozzátette: egy ehhez hasonló lépés komoly fenyegetést jelentene nemzeti érdekeikre.

"A diplomáciában semmi sem fontosabb, mint a dél-koreaiak élete és biztonsága, valamint a nemzeti érdek" - emelte ki. Úgy fogalmazott, hogy egyetlen korábbi kormány sem folytatott "ellenségszerző célú" külpolitikát.

Jun Szok Jol a jövő héten látogat Washingtonba, ahol találkozik Joe Biden amerikai elnökkel a két ország szövetségének hetvenedik évfordulója alkalmából.

Az interjúban az elnök elmondta: egyik célja, hogy "kézzelfogható eredményekkel" térjen haza az Észak-Korea jelentette fenyegetés ügyében. Phenjan az elmúlt időszakban fokozott fegyverkezésbe kezdett, és a múlt héten elindította első olyan interkontinentális ballisztikus rakétáját, amely szilárd hajtóanyaggal működik.

"Ha Dél- és Észak-Korea között atomháború tör ki, az valószínűleg nem csak a két fél problémája lesz, de egész Északkelet-Ázsia hamuvá fog válni" - magyarázta Jun. "Ezt meg kell akadályozni" - tette hozzá.

A dél-koreai elnök óvatos bírálatot fogalmazott meg Kínával szemben Tajvan ügyében. Szerinte a feszültség azért nőtt a térségben, mert erővel próbálják megváltoztatni a status quót. "A nemzetközi közösséggel együtt határozottan ellenzünk egy efféle változást" - húzta alá Jun.

"Tajvan ügye nem kizárólag Kínára és Tajvanra tartozik, hanem - Észak-Koreához hasonlóan - globális kérdés" - mutatott rá.

Felszálltak az orosz nukleáris bombázók (videó)

"Oroszország meglepetésgyakorlatokat tart atombombázóival" – írta meg a Mandiner a Daily Mail-re hivatkozva, a portál szerint az oroszok atomerő-demonstrációt tartottak. Mint a lap tájékoztatott:

A 150 láb (kb. 46 méter) magas „Bears” Oroszország háborús játékainak részeként repült a csendes-óceáni oldalán – tették hozzá.

Szuperbaktériumok nehezítik a sebesültek kezelését

A legtöbb gyógyszerrel szemben ellenálló szuperbaktériumok által okozott fertőzések "szörnyű kihívást" jelentettek az ukrajnai háborúban sebesültek sérüléseinek kezelésében - közölték német orvosok. Az antibiotikumokkal szemben rezisztens baktériumok már az orosz invázió előtt is komoly egészségügyi problémának számítottak Ukrajnában, és a tudósok arra figyelmeztettek, hogy a konfliktus ronthatja a helyzetet.
Egy új tanulmány kimutatta, hogy a tavaly Ukrajnából a berlini Charite Egyetemi Kórházba kezelésre evakuált 47 sérült beteg közül 14-ben voltak multirezisztens baktériumok – írja a Medical Press. A 14 beteg között három gyermek és egy katona volt. Hatan lőtt sebeket szenvedtek, a maradék nyolcat pedig bombák vagy gránátok sebesítették meg.

Az ukrán fegyveres erők megsemmisítettek egy iskolát

Az ukrán légvédelem az orosz támadások visszaszorítása érdekében S-300-as rakétáival a Sznyigirevszkij körzet polgári infrastruktúráját lőtte, és elpusztította Vasziljevka falu iskoláját, Kijev pedig megpróbálja az orosz erőkre hárítani a felelősséget – mondta Jurij Barbasov, az orosz adminisztráció vezetője a RIA Novosztyinak.

Az ukrán fél nem tagadja, hogy a lezuhant S-300-as rakéták polgári épületeket rongáltak meg, de azt állítják, hogy azt orosz részről lőtték ki.

Magyarország segít

Magyarország területére 2023. április 18-án az ukrán-magyar határszakaszon 5280 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5934 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül 87 embernek állítottak ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást - közölte a rendőrség.

A bíróság elutasította a fellebbezést

A moszkvai bíróság elutasította Evan Gershkovich amerikai újságíró fellebbezését, amit azért nyújtott be, hogy kiszabadulhasson az előzetes letartóztatásból, ami azt jelenti, hogy legalább május 29-ig egy volt KGB-börtönben marad, amíg az ellene indított kémügyet vizsgálják. Gershkovich tagadja a kémkedés vádját.

Avdijivkában járt az ukrán elnök

Meglátogatja Avdijivkát Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A helyi a parancsnokok tájékoztatták a harctéri helyzetről és ellátogatott egy kórházba, ahol találkozott sebesült katonákkal és kitüntetéseket adott át.

A folyamatos harcok ellenére Avdijivkában - ukrán tisztviselők szerint - még mindig körülbelül 1800 civil él.

Az Egyesült Államok éberséget kér a NATO-tól

Az Egyesült Államoknak és NATO-szövetségeseinek ébernek kell maradniuk azokra a jelekre, amelyek szerint Vlagyimir Putyin taktikai nukleáris fegyvert vethet be az ukrajnai háborúban - mondta egy vezető amerikai diplomata. Wendy Sherman külügyminiszter-helyettes figyelmeztetése a NATO éves fegyverzetellenőrzési konferenciájának nyitóülésén hangzott el, amelyet 2004-es megalakulása óta először rendeztek meg Észak-Amerikában.

Putyin múlt havi bejelentése, miszerint Oroszország taktikai nukleáris fegyverek állomásoztatására készül a szomszédos Fehéroroszországban, "az az erőfeszítése, hogy ezt a fenyegetést irányított módon használja fel" – mondta Sherman asszony.

Az orosz vezető tagadja, hogy szándékában állt volna nukleáris fegyverek bevetésére Ukrajnában, ahol erői hónapok óta heves, mindkét fél számára költséges harcokba merültek.

Több mint 7000 ukrán katona eltűnt

Jelenleg több mint 7000 ukrán katonát tartanak nyilván eltűntként. Oleh Kotenko, az eltűnt személyekért felelős ukrán biztos szerint ez a szám a halottakat és az elfogottakat egyaránt tartalmazza. Azt mondta, hogy az eltűnt emberek 60-65%-a lehet fogságban, míg a többiek valószínűleg már nem élnek. Bízik abban, hogy a foglyok aránya ennél is magasabb lehet.

Oroszország tavaly februári teljes körű inváziója óta Ukrajna 2235 hadifoglyot hozott vissza orosz fogságból.

A Fehér Ház reagált a brazil elnök szavaira

A Fehér Ház sajtótitkára. Karine Jean-Pierre visszautasította Brazília elnökének, Luiz Inacio Lula da Silvának a megjegyzéseit, aki azzal vádolta az Egyesült Államokat és az Európai Uniót, hogy az ukránok fegyverrel való ellátásával elnyújtják a konfliktust. Azt mondta, az amerikai tisztviselőket "megdöbbentette" Lula megjegyzéseinek hangneme, és hozzátette: "Természetesen azt akarjuk, hogy ez a háború véget érjen".

Ukrajna meghívta a brazil elnököt, hogy látogassa meg a háború sújtotta országot, és saját szemével nézze meg az orosz invázió következményeit.