2023.10.22. 10:05
’56-ban ugyanazért csodáltak minket, amiért ma ellenség vagyunk (videó)
A magyar ember egyszerűen csak azt szeretné, ha békén hagynák. Őt, a családját és az országát is.
Novák Katalin köztársasági elnök jelenlétében katonai tiszteletadással felvonják, majd félárbócra engedik a nemzeti lobogót az Országház előtti Kossuth Lajos téren az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 66. évfordulóján, a nemzeti gyásznapon, 2022. november 4-én
Forrás: MTI
Fotó: Szigetváry Zsolt
Magunkra maradtunk 1956-ban, egyik szuperhatalom sem kockáztatta meg a III. világháború kitörését Magyarország miatt – mondta Az Igazság órájában, az Alapjogokért Központ és a Hír FM közös műsorában Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. Ennek ellenére hősiesen kiálltak a szabadság mellett a társadalom minden egyes rétegéből, ez mutatja meg a magyar népléleknek azt a sajátosságát, amely egyedülálló a világon.
1956-ban ezért csodált minket az egész világ – fejtette ki. Ugyanez a nyugati világ ma, amikor a magyar néplélek ugyanígy megnyilvánul, azaz nem kér az elnyomásból, ellenségként kezel bennünket. Nem mi változtunk meg, a magyar néplélek legalább ezer éve pontosan ugyanolyan, hanem a Nyugat – hangsúlyozta Kovács István.
Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnökhelyettese szerint a Kádár rendszere a Rákosi-rendszer szerves folytatása volt. De Kádár rájött arra, hogy az emberekben azt az illúziót kell kelteni – néha egyébként megalapozottan –, hogy családi és személyes szinten van szuverenitásuk. Rákosinál még ez sem volt – hangsúlyozta. A magyar ember úgy érezhette – a megtorlások után, két-három évtizedig –, hogy őt most békén hagyják.
A magyarok most is azt szeretnék, ha kívülről jövő mindenféle ötletek kapcsán békén hagynák. A rendszerváltás, 1990 óta ez már nem csak személyes és családi szintre érvényes, hanem hogy „az országot is hagyják már békibe”! Mindenki törődjön a saját dolgával, majd mi is megoldjuk a miénket. És Nyugaton ezt ma nem akarják elfogadni! – vélte Máthé Áron.