2023.11.02. 05:47
Moszkva elhúzódó háborúra készül: hétszeresére növelte a harckocsik gyártását (videó)
617. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Orosz T-90M harckocsik a Győzelem Napján Moszkvában, a Vörös téren
Forrás: AFP
Fotó: Kirill KUDRYAVTSEV
Ukrán veszteségek
Az orosz katonaság Donyeck irányában csapást mért az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) – jelentette be a Honvédelmi Minisztérium november 2-án.
Pontosították, hogy az ellenséges állásokra mért csapásokat a Donyecki Népköztársaság Razdolovka, Zvanovka és Andrejevka településeinek területén hajtották végre.
Ezenkívül az orosz fegyveres erők visszaverték az ukrán fegyveres erők egyik rohamcsoportjának támadását Kleshcheevka falu területén.
Az ukrán fél veszteségei Kleshcheevkánál: 115 katona, egy harckocsi, kilenc gyalogsági harcjármű, köztük nyolc amerikai gyártmányú Bradley gyalogsági harcjármű. Emellett Reznikovka térségében megsemmisült egy drónirányító központ.
Hétszeresére növelte Oroszország a harckocsik gyártását
Oroszország az idén nagymértékben növelte a haditechnikai eszközök gyártását, az általa gyártott harckocsik számát pedig a hétszeresére növelte – írta az Eurasian Times alapján a Mandiner.
Szergej Csemezov, a Rosztek orosz védelmi konglomerátum vezérigazgatója az orosz médiának nyilatkozva elmondta, hogy az állami tulajdonú vállalat folyamatosan korszerűsíti és fejleszti is termékeit.
Az elmúlt év során hétszeresére növeltük a harckocsik gyártását
– mondta Csemezov, hozzátéve, hogy a könnyű páncélosok, köztük a különféle gyalogsági harcjárművek és páncélozott autók gyártása mintegy 4,5-szeresére nőtt. A tisztviselő nem részletezte, hogy a számok a régebbi járművek korszerűsítését is tartalmazzák-e. A Rosztek a lőszergyártást is jelentősen bővítette – tette hozzá Csemezov. A 2023-as év eleje óta hússzor annyi lőszert gyártott rakétaindító rendszerekhez, mint 2022-ben egész évben – állította.
A hét elején a Rosztek leányvállalata, az Uralvagonzavod közzétett egy videót, amelyen a T-90M harckocsik egy új tétele – Oroszország legmodernebb harckocsijai – végső tesztelésen vesznek részt, mielőtt a hadsereghez kerülnének.
Volodomir Zelenszkij: orosz támadást vertek vissza a donyecki régió keleti részén
Újabb orosz támadást vertek vissza az ukrán erők a donyecki régió keleti részén lévő Vuhledar város közelében – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön.
Az ukrán hadsereg szerint az elmúlt hetekben fokozódtak a keleti fronton folyó harcok.
Volt egy előre törési kísérlet az ellenség részéről Vuhledar irányába, de katonáink súlyos veszteséget okozva nekik megállították ezt
– közölte a Telegramon közzétett bejegyzésében az ukrán elnök.
Olekszandr Stupun, a Tavrija csoportosulás csapatainak szóvivője szerint Oroszország megpróbálta az Avdijivkánál elszenvedett veszteségek után újracsoportosítani és helyreállítani alakulatait, mielőtt újabb támadásokat indított.
Az ellenség továbbra is próbálja körbezárni Avdijivkát, de most már nem olyan aktívan
– közölte a szóvivő.
Századvég Alapítvány: az európaiak a háború lezárását várják el vezetőiktől, nem annak finanszírozását
Az európaiak az orosz-ukrán háború lezárását várják el vezetőiktől, nem annak finanszírozását olvasható a Századvég Alapítvány 28 uniós tagországra kiterjedő közvélemény-kutatásában, amelynek megállapításait csütörtökön közölték az MTI-vel.
Közleményük szerint az úgynevezett Európa Projekt kutatásban – április 26. és június 22. között 30 ezer véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú embert kérdeztek meg – az áll, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke „megingathatatlan támogatásáról biztosította” Ukrajnát és – az eddig folyósított 83 milliárd eurón felül – javaslatot tett egy új, 50 milliárd eurós támogatási csomag létrehozására is.
Az összeget az uniós tagállamoknak kellene befizetniük, és abból – a tervek szerint – az EU 2027-ig finanszírozná Ukrajna kiadásait
– tették hozzá.
A csomag hátterében álló brüsszeli stratégia szerint egészen addig támogatni kell az ukrán felet, amíg az le nem győzi Oroszországot. Ahogyan azt azonban a bizottsági javaslat időhorizontja is mutatja, az elképzelés a háború elhúzódásához vezetne, ráadásul annak realitása erősen megkérdőjelezhető
– fogalmaztak.
A Századvég kutatásának eredményei alapján mindössze az uniós polgárok ötöde ért egyet a brüsszeli elképzeléssel, 72 százalékuk inkább annak alternatíváját választaná: tárgyalóasztalhoz ültetné a feleket és azonnal véget vetne a háborúnak.
Az egyetlen tagállam, amelyben a lakosság relatív többsége (49 százaléka) egyetért a bizottság stratégiájával: Észtország – tették hozzá.
A háború azonnali lezárására vonatkozó álláspontnak minden más uniós országban abszolút többsége van, és az arány 20 tagállamban eléri a kétharmadot; a leginkább békepárti országok: Magyarország (89 százalék), Görögország (87 százalék), Málta (86 százalék), Ciprus és Szlovénia (85-85 százalék) – írták.
A brüsszeli elképzelés sikerére semmilyen garancia sincs; könnyen elképzelhető, hogy Ukrajna az EU további finanszírozása ellenére sem lesz képes legyőzni Oroszországot. Úgy tűnik tehát, hogy az azonnali béketárgyalások valódi alternatíváját nem Ukrajna győzelme, hanem egy elhúzódó, bizonytalan kimenetelű háború jelenti, így a konfliktus lezárására vonatkozó törekvést önmagában is célszerű vizsgálni
– olvasható az elemzésben.
Fotó: Aleksz Babenko / Forrás: MTI/AP
A kutatás eredményei alapján a békepárti álláspontnak önmagában még nagyobb, 75 százalékos társadalmi támogatottsága van az Európai Unióban, és valamennyi tagállamban meghaladja az abszolút többséget.
Az országok relatív pozíciója az első kérdésnél tapasztalthoz hasonló: a békepárti tábor Észtországban és Finnországban a legkisebb (56-56 százalék), míg Cipruson (90 százalék), Görögországban (88 százalék) Magyarországon (88 százalék), Máltán (84 százalék) és Szlovákiában (84 százalék) a legnagyobb - közölte a Századvég Alapítvány.
Prigozsin fia vezeti tovább a Wagner-csoportot, elkezdődött a toborzás
A zsoldossereghez több orosz régióban lehet csatlakozni, rabokat azonban már nem vesz fel –írja a Világgazdaság.
Több orosz forrás is arra utal, hogy a repülőbalesetben elhunyt Jevgenyij Prigozsin fia, Pavel vette át a Wagner-csoport vezetését. Ami a zsoldosseregből megmaradt, az most már a Roszgvargyija kötelékébe tartozik.
A csoport helyi sajtóbeszámolók szerint Perm és Novoszibirszk régiókban a toborzást is újrakezdte – jelenti háborús összegzésében az Institute for the Study of War.
Fotó: NATALIA KOLESNIKOVA / AFP
A beszámolók szerint ugyanakkor a szervezet már nem toboroz a börtönökben, ahogy betegségekkel küzdőket sem vesz fel. Katonai bloggerek szerint is Pavel Prigozsin a zsoldossereg új vezére, és úgy vélik, a kinevezése arra utal, hogy a Wagner túléli, hogy a Roszgvargyija kötelékébe került.
Több mint nyolcezren érkeztek szerdán Magyarországra
Magyarország területére 2023. november 1-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4674 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3856 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 54 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Valerij Zaluzsnij: a konfliktus állóháború felé halad
Az ukrán-orosz konfliktus felőrlő állóháború felé halad, ami Oroszországnak kedvez és így újjáépítheti katonai erejét - közölte Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg főparancsnoka.
Fotó: Simon Wohlfahrt / Forrás: AFP
A The Economist című brit hetilapban szerdán közzétett cikkében Zaluzsnij azt írta, hogy Ukrajnának kulcsfontosságú új katonai képességekre és haditechnikai eszközökre - legfőképpen légierőre - van szüksége, hogy kitörhessen az ilyen jellegű hadviselés csapdájából.
Alapvető fegyverek, mint a rakéták és lőszerek továbbra is létfontosságúak. De Ukrajna fegyveres erőinek kulcsfontosságú katonai képességekre és haditechnikára van szüksége, hogy kitörjön az ilyen fajta háborúból. A legfontosabb a légierő
- szögezte le Zaluzsnij cikkében, amelyet a komoly áttörést nem eredményező, öt hónapja megindított ukrán ellentámadás nyomán tett közzé.
Zaluzsnij a felőrlő háború kapcsán hangsúlyozta: "ez Oroszországnak fog kedvezni, lehetőséget teremtve, hogy újjáépítse katonai erejét, fenyegetést jelentve az ukrán fegyveres erőkre és magára az ukrán államra".
Az ukrán hadsereg főparancsnoka rámutatott az orosz légifölényre, ami megnehezítette az ukrán csapatok haladását és ami miatt Kijev masszív dróntámadásokba fogott, hogy túlterheljék az orosz légvédelmet.
Mint írta, Ukrajnának hatékonyabban kell megsemmisítenie a tüzérségi állásokat és jobb aknamentesítési módszert kell találnia. Hangsúlyozta, hogy a nyugati katonai segélyek elégtelennek bizonyultak a helyenként 20 kilométer mély orosz aknazárakkal szemben.
Egyben szorgalmazta Ukrajna katonai tartalékainak megerősítését, illetve azt is, hogy kiszélesítsék a kiképezhető, illetve behívható ukrán állampolgárok körét. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Ukrajna területén csak korlátozottan van lehetőség kiképzésre és rámutatott a katonai szolgálat elkerülését lehetővé tévő joghézagokra is.
"Próbáljuk megoldani ezeket a problémákat. Bevezetünk egy egységes nyilvántartást a hadkötelesek számára és ki kell terjesztenünk a kiképezhető, illetve behívható állampolgárok személyi körét" - írta. "Bevezetjük +a harci gyakornokságot+, amelynek keretében a frissen behívott és kiképzett személyzetet tapasztalt harctéri egységekbe helyezzük, hogy felkészítsük őket" - tette hozzá az ukrán hadsereg főparancsnoka.
Putyin nem tervez tárgyalást az Egyesült Államokkal
Vlagyimir Putyin orosz elnök nem tervezi felvenni a kapcsolatot az Egyesült Államokkal, mielőtt eldönti, hogy visszavonja-e az Átfogó Atomcsend-tilalmi Szerződés ratifikációját – jelentette a Tass orosz állami médiaügynökség. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a kapcsolatfelvétel "nem szükséges".
Az orosz parlament mindkét háza egyhangúlag megszavazta a szerződés ratifikációjának megszüntetését, amely betilt minden nukleáris robbantást, beleértve a kísérleteket is.
Oroszország korábban azt mondta, hogy lépése összhangban van az Egyesült Államokkal, amely aláírta, de soha nem ratifikálta az 1996-os szerződést – Oroszország ezt 2000-ben tette meg.
Oroszország azt állítja, hogy nem tervez tesztet, és nem is fogja megtenni, hacsak az Egyesült Államok nem teszi, de egyes elemzők szerint ez most valószínűbb.
Egy teszt inkább politikai jelzést küldene, mintsem tudományos eredményeket érne el, és biztonsági elemzők szerint más országokat is arra késztethet, hogy kövessék a példát, esetleg új fegyverkezési versenyt indítson el.
18 drónt és rakétát lőttek le az ukránok
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdai napzáró videójában beszélt arról, hogy 18 Shahed drónt, illetve egy irányított légi rakétát lőttek le az ukrán légvédelmi egységek. Az ellenséges célpontok többsége megsemmisült, de néhány drón így is célba talált. Károkról áldozatokról nem beszélt, de ismét felhívta az emberek figyelmét, hogy vegyék komolyan a légiriadókat, mert hiába erősítik folyamatosan Ukrajna légvédelmét, a veszély továbbra is jelentős.
A szerdai eseményekről itt olvashat:
Ukrán válság
- Zelenszkij és a NATO-főtitkár megvitatta Észak-Korea háborús részvételét
- Putyin gratulált Trumpnak az elnökválasztási győzelméhez
- Először találhattak el ukrán drónok orosz hajókat a Kaszpi-tengeren
- Új európai Ukrajna-stratégiát sürget az amerikai választások után Orbán Viktor
- Az oroszok szerint húszezer katonával készült elfoglalni a kurszki atomerőművet az ukrán hadsereg
