Ukrán válság

2024.02.17. 08:11

Alekszej Navalnij csapata megerősítette az orosz politikus halálhírét

724. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

2019. augusztus 22-i kép Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezetőről a meghallgatása előtt egy moszkvai bíróságon

Forrás: MTI/AP

Fotó: Alekszandr Zemljanyicsenko

Rengeteg embert vettek őrizetbe Oroszországban Alekszej Navalnij halála után

Nemzetközi felháborodást okozott a bebörtönzött orosz ellenzéki politikus halála. Alekszej Navalnijra emlékeztek Oroszország több városában is. 

Szentpéterváron a helyi média beszámolói szerint mintegy 60 embert vettek őrizetbe. Jekatyerinburgban, Moszkvában, Szamarában, Novoszibirszkben és más városokban is őrizetbe vett a rendőrség tüntetőket. Moszkvában rohamrendőrök léptek közbe a gyászfal emlékműnél

– írta meg a Baza Telegram-csatorna. Szentpéterváron a Szoloveckij-kőnél polgári megemlékezést tartottak Navalnij emlékére – írja a Magyar Nemzet

Az apostoli ortodox egyház egyik papját, Grigorij Mihnov-Vaitenkót kifelé menet feltartóztatták, mert azt mondta, hogy kész Alekszej Navalnijért gyászszertartást tartani. 

A polgári szertartás után a rendőrség kiürítette a Szoloveckij-kő melletti területet, és mintegy tíz embert őrizetbe vett – jelentette az MR7 tévécsatorna.

Zelenszkij elvinné Trumpot az ukrán frontra 

Trump módosította az álláspontját, egy kampánygyűlésen azt mondta, többet tenne Ukrajnáért, mint a hivatalban lévő elnök, Joe Biden. Volodimir 

Zelenszkij a müncheni biztonsági konferencián kijelentette, hajlandó elvinni a háború sújtotta ukrajnai frontvonalra Donald Trumpot, hogy saját szemével lássa az orosz invázió hatásait

 – számol be a CNBC. A volt amerikai elnök régóta szkeptikus Washington Kijev támogatását illetően. Az ukrán elnök azt mondta, nyilvánosan meghívta, de ez Trump kívánságaitól függ. A Trump-kampánycsapat nem reagált a CNBC megkeresésére, amely emlékeztet, az egykori elnök élesen bírálta az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott folyamatos pénzügyi és katonai támogatását, nem amerikai ügynek minősítve azt, és azt sugallta, 

novemberi újraválasztása esetén megengedné Oroszországnak, hogy elfoglalja Ukrajna egyes részeit.

Trump Vlagyimir Putyin orosz elnökről is elismerően nyilatkozott, csodálatát fejezte ki a Kreml vezetőjének erőskezű hozzáállása iránt. Azonban Trump szerdán módosította az álláspontját, egy kampánygyűlésen azt mondta, többet tenne Ukrajnáért, mint a hivatalban lévő elnök, Joe Biden, aki erősen támogatja Kijev finanszírozását. A megjegyzése néhány órával azután hangzottak el, hogy Putyin szerdán kijelentette, jobban örülne Biden novemberi újraválasztásának, mert kiszámíthatóbb vezető.

Volodimir Zelenszkij a katonai segélycsomag jóváhagyására kérte az amerikai képviselőházat

A Joe Biden amerikai elnök által Ukrajna számára ajánlott katonai segélycsomag washingtoni képviselőházi elfogadását sürgette Münchenben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton. 

Számítunk a kongresszus pozitív döntésére. Számunkra létfontosságú ez a csomag

 – hangsúlyozta Zelenszkij a Kamala Harris amerikai alelnökkel a biztonságpolitikai fórum keretében lezajlott tárgyalás után közösen tartott sajtótájékoztatón. Mint mondta, Ukrajna a legfontosabb szövetségesének további támogatásától függ, és hozzátette, hogy nagyon hálásak az eddigi segítségért. Zelenszkij szerint Ukrajna stratégiai partnereként az Egyesült Államok nem teheti meg, hogy ne támogassa országát. Hozzátette, hogy az amerikai-ukrán szövetség fennmaradására számít. 

Az amerikai szenátus a közelmúltban támogatta az Ukrajnának szánt mintegy 60 milliárd dollár értékű katonai segélycsomagot. A képviselőházi jóváhagyás azonban még várat magára. 

Kamala Harris hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok Ukrajna mögött áll, és Joe Biden elnök tovább küzd azért, hogy az ország megkapja a szükséges segítséget az orosz agresszió elleni harcához.

Alekszej Navalnij csapata megerősítette az orosz politikus halálhírét

Alekszej Navalnij sajtószóvivője szombaton az X közösségi portálon megerősítette az orosz ellenzéki politikus halálhírét, a Navalnij anyjának küldött hivatalos értesítésre hivatkozva.

Kira Jarmis emellett követelte, hogy Navalnij holttestét haladéktalanul adják át a családjának.   

NAVALNAJA, Julija; NAVALNIJ, Alekszej
Julija Navalnaja, Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető özvegye a 60. alkalommal megrendezett müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián 2024. február 16-án, férje halálának napján
Fotó: Kai Pfaffenbach / Forrás: MTI/AP/Reuters pool

A 48. életévében járó, börtönbüntetését töltő politikus halálhírét pénteken közölte az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN). A közlemény szerint Navalnij séta után rosszul lett, és eszméletét vesztette a Harp településen lévő 3. számú büntetőtelepen, a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben.

Ukrajna kétségbe vonja az észak-koreai rakéták pontosságát

Oroszország csak két katonai célpontot talált el, amikor az elmúlt hetekben 24 észak-koreai ballisztikus rakétát lőtt ki Ukrajnára - közölte Ukrajna legfőbb ügyésze, kétségbe vonva Phenjan sokat rettegett, de kevéssé ismert fegyverzetének megbízhatóságát  – számol be minderről az Independent.

Andrij Kosztyin főügyész szerint az előzetes értékelés szerint legalább 24, nemrégiben kilőtt ballisztikus rakéta Észak-Koreából származik, és a KN-23/24-es sorozatba tartozik, amely a legújabb tagja az Oroszország által légicsapásokhoz használt fegyverek sorának. 

Kijevben újságíróknak nyilatkozva Kosztyin elmondta, hogy a 24 kilőtt rakéta közül csak kettő volt "viszonylag pontos", amelyek egy olajfinomítót és egy repülőteret céloztak.

Orosz kormányzók dróntámadásokról számolnak be országszerte

Több oroszországi régió, köztük Belgorod, Kaluga, Brjanszk és Voronyezs terület kormányzói azt állították, hogy február 17-én éjjel több drónt is lelőttek - írja az ukrán média.

Olaf Scholz: a Nyugat nem akar konfliktust Oroszország és a NATO között

Több témával, egyebek között az ukrajnai háborúval és a Gázai konfliktussal is foglalkozott felszólalásában a német kancellár a müncheni biztonságpolitikai konferencia szombati ülésén.

SCHOLZ, Olaf
Olaf Scholz német kancellár beszél a 60. müncheni biztonságpolitikai konferencián a müncheni Bayerischer Hof szállodában 2024. február 17-én
Fotó: Szilágyi Anna / Forrás: MTI/EPA

Olaf Scholz leszögezte, hogy a Nyugat nem akar konfliktust Oroszország és a NATO között, ezért a szövetség nem küld katonákat Ukrajnába. A kancellár szerint két kérdés központi jelentőségű: egyrészt az, hogy "az orosz fenyegetés valós, ezért védelmi és elrettentő képességeinknek hitelesnek kell lenniük. (...) A másik, hogy ahogy már korábban többször bejelentettük, nem akarunk konfliktust Oroszország és a NATO között, ezért mindenki, aki támogatja Ukrajnát, a háború kezdete óta egyöntetűen egyetért abban, hogy nem küldjük katonáinkat Ukrajnába".

A német kormány honlapjára ugyancsak szombaton felkerült videóüzenetben a kancellár azt mondta, hogy az orosz győzelem Ukrajnában többe kerülne az EU-nak, mint Kijev támogatása. Egyben elismerte, hogy a német állampolgárok érzik az Ukrajnának nyújtott segítség "pénzügyi következményeit".

SCHOLZ, Olaf; ZELENSZKIJ, Volodimir
Olaf Scholz német kancellár (j) üdvözli Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a berlini kancellári hivatalban 2024. február 16-án
Fotó: Clemens Bilan / Forrás: MTI/EPA

A müncheni konferencián a kancellár azt mondta, hogy az Ukrajnának már megadott, vagy tervezett német segítség összege csaknem 28 milliárd euró. Olaf Scholz szerint Európa biztonsága elsődleges, és szerinte ezért más országoknak is arra kell törekedniük, hogy költsenek többet Ukrajna védelmére, még akkor is, ha a források esetleg máshonnan hiányoznak. Elmondta: "Más európai kollégákkal együtt határozottan támogatom, hogy minden európai fővárosban hasonló döntések szülessenek. Tudom, hogy ez nem könnyű. Németországnak sem könnyű. Más országokhoz hasonlóan, itt is bíráló hangok hallatszanak, kérdések merülnek fel. A pénz, amit a biztonságunkra költünk most és a jövőben fogunk költeni, hiányzik valahol más területen. Ezt érezzük, de azzal tisztában kell lenni, hogy biztonság nélkül nincs semmi".

Olaf Scholz német kancellár arra a kérdésre válaszolva, miszerint kormánya szállít-e Taurus rakétákat Ukrajnának, kitérő választ adott. Úgy fogalmazott, hogy "Németország mindent megtesz annak érdekében, hogy Ukrajna megvédje magát, és a döntéseket a megfelelő időben születnek".

Olaf Scholz elmondta még: 

Németország arra kéri Izraelt, hogy tartsa be a nemzetközi jogot a gázai konfliktusban, és ne nyisson második frontot Libanonnal közös északi határán. Hangsúlyozta, hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez és számíthat a nyugati támogatásra.

A kancellár rámutatott egyben, hogy a humanitárius segélyeknek el kell jutniuk Gázába, méghozzá a jelenleginél nagyobb mennyiségben. A háborút pedig a nemzetközi humanitárius jognak és általában a nemzetközi jognak megfelelően kell megvívni.

Olaf Scholz a térségnél maradva elmondta: nem szabad megengedni, hogy Irán befolyásának kiterjesztésére használja fel a konfliktust.   

A német kancellár szólt arról is, hogy Európának többet kell áldoznia biztonságára, függetlenül attól, ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke.

Oroszország 9 települést lőtt Szumi területen

Az orosz erők a nap folyamán 47 alkalommal lőtték Szumi területét, egy ember meghalt - jelentette a Szumi terület katonai adminisztrációja február 16-án.

Külföldi ügynök

Oleg Tinkov száműzött bankmágnást az orosz hatóságok „külföldi ügynöknek” nyilvánították az ukrajnai háborúval szembeni ellenállása miatt. Az 56 éves Tinkov leginkább arról ismert, hogy megalapította Oroszország egyik legnagyobb hitelezőjét, a Tinkoff Bankot. Az igazságügyi minisztérium pénteken közölte, hogy felvette külföldi ügynökeinek listájára, miután „hamis információkat terjesztett” a hatóságokról.

Hazavitt holttestek

Ukrajna azt állítja, hogy hazajuttatta közel 60 katona holttestét, akik az Oroszország elleni harcokban haltak meg. A holttesteket az oroszok által ellenőrzött területről szállították vissza – közölte a hadifogoly-koordinációs parancsnokság, fotókat publikálva a szélvédőn vöröskeresztes jelzésű fehér teherautókról, és megköszönve a szervezet segítségét. 
A háború 2022-es kezdete óta rendszeres a fogolycsere és holttestek hazaszállítása.

Kivonják az ukrán fegyveres egységeket Avgyijivkából

Kivonják az ukrán egységeket a negyedik hónapja orosz ostrom alatt tartott kelet-ukrajnai Avgyijivkából - jelentette be Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka szombat hajnalban.

Olekszandr Szirszkij azt mondta Facebook-oldalán, hogy a bekerítés elkerülése, valamint a katonák életének és egészségének megőrzése érdekében úgy döntött, kivonja az ukrán egységeket a városból. A főparancsnok hozzátette, hogy a csapatok "kedvezőbb állásokba" vonulnak vissza.   

A kivonulásra egy nappal azután került sor, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken ismét Nyugat-Európába utazott, remélve, hogy ráveheti országa nyugati szövetségeseit további katonai segítségnyújtásra.   

Az ukrán vezérkar pénteken azt jelentette, hogy az elmúlt 24 óra alatt az orosz csapatok 33 támadást hajtottak végre Avgyijivka ellen. Az oroszok tavaly október óta próbálják elfoglalni a várost.

Avgyijivkában a több hónapos csata után hatalmas a pusztítás. Az interneten megnézhető felvételeken is jól láthatók a rombolás nyomai - írja a Magyar Nemzet.

Navalnij halála után világszerte tüntettek Vlagyimir Putyin ellen

Nem csak a politikusokat, a civil társadalmat is megdöbbentette Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető halála - számol be róla a Magyar Nemzet.

Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök csatlakozott a nyugati kormányokhoz szerte a világon, és Vlagyimir Putyint tette felelőssé Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető haláláért – számolt be a The Guardian.

NAVALNIJ, Alekszej
A 2017. december 18-i képen Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető interjút készül adni az Associated Press amerikai hírügynökségnek Moszkvában
Fotó: Alekszandr Zemljanyicsenko / Forrás: MTI/AP

A The Guardian közzétett egy videót annak kapcsán, hogy a világ több országában voltak tüntetések, megemlékezések Navalnij halála miatt. 

Budapesten az orosz nagykövetség előtt állítottak emléket az orosz ellenzéki politikusnak. 

Újabb biztonsági megállapodás

Németország után Franciaországgal is biztonsági együttműködési megállapodást írt alá az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij szerint utóbbi megállapodás része az idei 3 milliárd eurós védelmi célú elkülönítés is, valamint Párizs egyértelmű és elvi támogatásáról biztosítja Ukrajnát a teljes jogú NATO-tagsághoz vezető úton.

Magyarország segít

Magyarország területére 2024. február 16-án az ukrán-magyar határszakaszon 5272 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5836 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 35 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Ez történt pénteken:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában