Közel-keleti konfliktus

2024.07.03. 09:06

Egy izraeli légicsapásban meghalt a Hezbollah egyik katonai vezetője

Az izraeli–palesztin háború 271. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Izraeli katonák a Gázai övezet és Izrael déli részének határán 2024. július 2-án

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Abir Szultan

Egy izraeli légicsapásban meghalt a Hezbollah egyik katonai vezetője

Mohammed Nímeh Nászir (Haddzs Abu Nímeh) halálát a mozgalom közleményben tudatta.

Az izraeli hadsereg szintén közleményben jelentette be, hogy „likvidálta” Mohammed Nászírt, a Hezbollah Azíz nevű egységének parancsnokát, aki a Délnyugat-Libanonból Izraelre leadott lövésekért felelős.

Az Irán-barát mozgalom bejelentette, hogy „az ellenség által elkövetett támadásra és a gyilkosságra válaszul” „100 Katyusa-rakétával” támadott két izraeli hadállást az Izrael által bekebelezett Golán-fennsíkon.

Június 11-én Táleb Számi Abdallahot, három másik dél-libanoni szektor katonai parancsnokát ölték meg az izraeliek három másik emberrel együtt – szintén a gépkocsijára mért csapásban – Dzsuajjában, mintegy 15 kilométernyire az izraeli határtól.

Az ellenzéki pártok az önálló palesztin állam elismerésének felülvizsgálatát kérik az alkotmánybíróságtól Szlovéniában

A Janez Jansa korábbi miniszterelnök vezette, jobboldali ellenzéki Szlovén Demokrata Párt (SDS), valamint a konzervatív Új Szlovénia (NSi) közösen kezdeményezte az alkotmánybíróságnál az önálló palesztin államot elismerő parlamenti határozat felülvizsgálatát – közölte szerdán az SDS.

A ljubljanai nemzetgyűlés június 4-én egyetlen napirendi pontként rendkívüli ülésen tárgyalta a kormány azon döntését, hogy Szlovénia független és szuverén államként ismerje el Palesztinát az 1967-es határokon belül, illetve azokon a határokon belül, amelyekről az érintett felek egy jövőbeni béketárgyaláson megállapodnak.

Az SDS még a szavazás előtt népszavazási indítványát nyújtott be, amely harminc nappal késleltette volna a döntést.

A baloldali kormánykoalíció azonban úgy határozott, hogy újraértelmezi a nemzetgyűlés eljárási szabályzatának arra vonatkozó cikkelyét, amely szerint a népszavazási indítvány által megcélzott jogszabályokat nem lehet harminc napnál hamarabb szavazásra bocsátani.

Urska Klakocar Zupancic házelnök akkor azzal vádolta az SDS-t, hogy visszaél a népszavazás intézményével, de elismerte, hogy a döntés megtámadható lesz az alkotmánybíróságon.

A határozatot végül 52 képviselő támogatta a 90 fős parlamentben. Az ellenzéki jobbközép pártok nem vettek részt a szavazáson, mert szerintük a kormánykoalíció visszaélt a parlamenti eljárással.

Késeléses támadás történt Izraelben

Késeléses támadás történt szerdán Izrael északi részén, Karmielben, egy bevásárlóközpontban, egy férfi életveszélyesen egy másik pedig súlyosan megsebesült. A merénylőt agyonlőtték – tudatta az izraeli rendőrség.

A sebesülteket a mentők a nahariai kórházba szállították. Egyiküket újra kellett éleszteni – közölte a mentőszolgálat.

A rendőrség gyanúja szerint terrortámadás történt. A késelő izraeli állampolgár, az ország mintegy ötödét kitevő arab kisebbség tagja, egy Karmiel melletti arab falu lakója volt.

A merénylő megpróbált elmenekülni, de a biztonsági kamerák felvételei szerint egy helyszínen tartózkodó katona üldözőbe vette és agyonlőtte.

A gázai egészségügyi minisztérium szerint az izraeli megtorló katonai műveletek csaknem 38 ezer palesztin életét követelték, továbbá a sűrűn beépített tengerparti terület házai rommá váltak
Fotó: Mohamed Szaber / Forrás: MTI/EPA

Izraeli telepesek kövekkel és Molotov-koktélokkal dobálták az őket elköltöztető biztonságiak járműveit

Szélsőséges izraeli telepesek kövekkel és Molotov-koktélokkal dobálták az izraeli biztonságiak járműveit, akik felszámolták illegális telepüket Ciszjordániában – jelentette a katonai rádió biztonsági források alapján szerda reggel.

A telepesek gumiabroncsokat égettek, valamint kövekkel és Molotov-koktélokkal dobálták a katonák járműveit, akik két év után felszámolták a palesztinok magánterületén törvénytelenül felállított Oz Cion nevű ciszjordániai telepét.

Mintegy ötszázan, több tucat izraeli határőr és az izraeli hadsereg (IDF) ciszjordániai polgári közigazgatásával foglalkozó egységének katonái és rendőrök evakuálták az illegálisan létrehozott épületek lakóit. Két év után azért határozták el a telep kiürítését és lebontását, mert a telepesek támadásokat, gyújtogatásokat, rongálásokat követtek el a szomszédos palesztin falvak lakói, autóik és házaik ellen.

Az evakuálást jóváhagyta az izraeli kormány, amely az utóbbi két évben szemet hunyt a törvénytelenül felhúzott házak felett. A kiköltöztetés során néhány telepes elbarikádozta magát az építményekben, lábukat cementbe kötötték.

A telep öt épületből állt, melyek közül  hármat az elmúlt évben, kettőt pedig az elmúlt hetekben építettek. A katonák megsemmisítették a helyszínre vezető bekötőutat is.

Az izraeli biztonsági tisztviselők szerint a telepesek jelentős kockázatot jelentettek a térség stabilitására.

Izraeli harcjárművek sorakoznak a Gázai övezet és Izrael déli részének határán 2024. július 2-án. Az Izrael és a Hamász közti fegyveres konfliktusban eddig 1455 izraeli veszítette életét
Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan

Hezbollah: a libanoni harcok lezárásához gázai tűzszünet kell

A libanoni–izraeli határon zajló harcok lezárásához tűzszünetre van szükség a Gázai övezetben – jelentette ki a Hezbollah libanoni fegyveres mozgalom helyettes vezetője kedden.

„Amennyiben van tűzszüneti megállapodás Gázában, akkor tárgyalások nélkül leállunk (a harcokkal)” – fogalmazott Náim Kászem, a Hezbollah vezető helyettese a Libanon és Izrael közötti harcokra utalva, az amerikai AP hírügynökségnek adott interjújában.

Miután a Hezbollah egyfajta "támogató frontként" szolgált a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet számára az Izraellel vívott háborúban, "ha megállítják a háborút, akkor ennek a katonai támogatásnak sem lesz többé értelme" – tette hozzá Kászem.

Mivel a Hezbollah egyfajta „támogató frontként” szolgált a Hamász terrorszervezet számára az Izraellel vívott háborúban, így „ha véget vetnek a háborúnak, ez a katonai támogatás sem fog többé létezni” – tette hozzá Kászem.

Ugyanakkor kiemelte, hogy a libanoni–izraeli határ menti konfliktus jövője bizonytalan lenne abban az esetben, ha Izrael anélkül mérsékelné katonai műveleteit a régióban, hogy tűzszüneti megállapodást kötne és csapatait teljesen kivonná a Gázai övezetből.

Szakértők szerint a Hezbollah a Hamásznál jóval nagyobb fegyverarzenállal rendelkezik, és rakétáival Izrael bármely pontját képes elérni.

Kászem az interjúban kijelentette, hogy meglátása szerint Izrael nem hozott még döntést arról, hogy széleskörű háborúba kezdjen a Hezbollahhal, emellett szerinte jelenleg nem is lenne képes rá.

„Izraelnek el kell döntenie mit akar: korlátozott háborút, teljes háborút, vagy részleges háborút” – folytatta Kászem, kiemelve, hogy Libanon válaszlépései és ellenállása nem az Izrael által kiszabott keretek és szabályok szerint fog történni. Hozzátette: „amennyiben Izrael folytatja a háborút, az azt jelenti, hogy nem ura annak, hogy kik csatlakoznak”.

Kászem kitért arra is, hogy mivel az Egyesült Államok a Hezbollahot terrorszervezetnek tekinti, így csak közvetítőkön keresztül hajlandó tárgyalni velük. A Fehér Ház Náim Kászem szerint közvetítőkön keresztül arra próbálra rávenni a libanoni szervezetet, hogy gyakoroljon nyomást a Hamászra és győzze meg a Joe Biden amerikai elnök által javasolt tűzszüneti megállapodás elfogadásáról, de a Hezbollah ezt visszautasította.

„A Hamász maga hozza meg döntéseit, és ha valaki akar valamit, akkor annak közvetlenül kéne tárgyalnia velük” – tette hozzá Kászem.

Elszabadult a bűnözés a Gázai övezetben

Veszélyes hatalmi vákuumhoz vezetett a civilek számára Gáza lerohanása, jóformán anarchia van a területen – írja a Világgazdaság.

A  közszolgáltatások megszűntek, a boltok bezártak, eluralkodott a káosz, a népesség az övezet Egyiptommal határos szegletébe menekült. A Gázai övezet lakosságának nagy része sátortáborokban és lebombázott épületekben tengeti a mindennapjait a déli és a középső területeken, ahol nincs elegendő élelem, víz és gyógyszer.

Közel kilenc hónappal az Izrael és a Hamász közötti háború kitörése után a gázaiak körében egyre terjed a bűnözés és az erőszak, a lopás, a gyilkosságok, és a csempészet. Közben már egyetlen ép börtön sincs, és a rendfenntartók létszáma is megcsappant. A helyzet már több gázai életét követelte és veszélyezteti a segélyezést is.

A megmaradt rendőrök még a rablógyilkosságok ellen sem tehetnek semmit. A rendfenntartók ugyanis félnek az elkövető családjának bosszújától.

A még mindig szolgálatot teljesítő rendőrök túlterheltek és üzemanyag hiányában csak gyalogosan közlekednek.

Sőt, a rendőrök általában nem viselnek egyenruhát és nem hordanak fegyvert, mert attól tartanak, hogy Izrael célpontjaivá válhatnak.

Sokan az arcukat is eltakarják.

Az izraeli hadsereg felszólítására palesztin családok távoznak a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Júniszból 2024. július 2-án
Fotó: Mohamed Szaber / Forrás: MTI/EPA

IDF: Izrael pokolgépet telepítő palesztinokat ölt meg Ciszjordániában

Az izraeli hadsereg (IDF) dróntámadással megölt négy, út menti pokolgépet telepítő palesztin fegyverest Ciszjordániában hétfő éjjel – közölte az izraeli katonaság szóvivője.

A Ciszjordánia északi részén végrehajtott dróntámadás száz méterre történt attól a helytől, ahol hétfőn egy hasonló robbanószerkezet megölt egy izraeli katonát.

A szóvivő szerint az IDF nyomon követte a palesztin csoportot, és akkor csaptak le rájuk, amikor megkezdték a pokolgép beásását az út mentén. A palesztinok megnevezték a négy férfit, és bejelentették halálukat. Egyelőre egyik terrorszervezet sem jelentkezett elkövetőként.

Ciszjordániában fegyveres csoportok gyakran helyeznek el házi készítésű pokolgépeket az utak alá a razziázó izraeli csapatok ellen. Ezért az IDF általában a rajtaütések előtt hatalmas, páncélozott buldózerekkel „felszántja” az utakat a katonai dzsipek belépése előtt.

Hétfőn ezt elmulasztották, és egy robbanószerkezet miatt egy katona életét vesztette, és tizenhatan megsebesültek. A Hamász iszlamista terrorszervezet október 7-i, Izrael elleni támadása után megindított gázai háborúval összefüggésben Ciszjordániában is megnőtt a feszültség, ahol az IDF mintegy 4200, terrortevékenységgel gyanúsított, körözött palesztint tartóztatott le. Közülük több mint 1750-en a Hamász ciszjordániai csoportjaihoz tartoztak.

A Palesztin Nemzeti Hatóság Rámalláhban működő egészségügyi minisztériumának adatai szerint október óta mintegy 560 palesztint öltek meg a Jordániától 1967-ben elfoglalt Ciszjordániában. Az IDF szerint túlnyomó többségük rajtaütések során, fegyverrel ellenállva vesztette életét, vagy támadásokat végrehajtó terroristák voltak.

A háború kilenc hónapja alatt 21 izraelit, köztük biztonságiakat öltek meg ciszjordániai palesztinok terrortámadásokban Izraelben és Ciszjordániában. Mellettük öt izraeli katona terrorszervezetekkel vívott harcokban, vagy általuk telepített pokolgépek miatt esett el.

Ez történt kedden:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában