15 órája
Putyin: Moszkva kész az észszerű kompromisszumra
975. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Vlagyimir Putyin orosz elnök beszél a Brazíliát, Oroszországot, Dél-Afrikát, Indiát, Kínát, Egyiptomot, Iránt, Etiópiát és az Egyesült Arab Emírségeket tömörítõ BRICS-csoport háromnapos csúcstalálkozóját lezáró sajtótájékoztatón Kazanyban 2024. október 24-én
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Makszim Sipenkov
Putyin: Moszkva kész az észszerű kompromisszumra
Oroszország kész észszerű kompromisszumokra az ukrajnai rendezés érdekében, de érdemi tárgyalások nem folynak - jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök pénteken a Rosszija 1 televíziós csatornának.
Készek vagyunk kompromisszumokat keresni, készek vagyunk észszerű kompromisszumokat kötni. De nem akarok most részletekbe bocsátkozni, mert nincsenek érdemi tárgyalások, a szemben álló fél elutasítja ezeket
– mondta az államfő.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a végkimenetnek mindenképp Oroszország javát kell szolgálnia, és a harctéri realitásokból kell kiindulnia.
És kétségtelen, hogy itt nem készülünk engedményeket tenni, nem lesznek cserealkuk
– hangsúlyozta.
Emlékeztetett rá, hogy Törökország többször vállalta a közvetítő szerepét a felek között. Elmondta, hogy a török elnök tanácsadója, Ibrahim Kalin, a török Nemzeti Hírszerző Szervezet igazgatója közvetlenül New Yorkból hívta fel Jurij Usakov orosz elnöki külügyi tanácsadót, és javaslatot tett az ukrán fél nevében.
Mi ebbe beleegyeztünk, de másnap az ukrán rezsim vezetője nyilvánosan kijelentette, hogy nem fog tárgyalni
– mondta az orosz elnök.
Ez irracionális viselkedés, amelyet nehéz kiszámítani. Így pedig nem lehet terveket készíteni. Ezért most arról beszélni, hogy megállapodunk-e valamiben és hogy miben tudnánk megállapodni, egyszerűen korai még
– nyilatkozott Putyin, ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy tanulmányozni fogja a török fél által hozzá eljuttatott iratokat, de ehhez időre van szükség.
Most Erdogan úr (...) ismét felújította arra vonatkozó javaslatait, hogy folytassuk a kapcsolattartást a fekete-tengeri hajózással és néhány más kérdéssel kapcsolatban
– mondta.
Az orosz elnök szerint még nem volt ideje megismerkedni ezekkel az anyagokkal a török fél részéről.
Mi ezt sohasem utasítottuk el. Egyszerűen mindig abból indultunk ki, hogy az orosz érdekeket minden megállapodásban tiszteletben kell tartani
– mondta.
Amikor megegyeztünk - még egyszer megismétlem -, hogy folytatjuk a kapcsolattartást ebben a témában, egy nappal később az ukrán partnerek hirtelen kijelentették, hogy nem állnak készen. Ez egyszer és kétszer is megtörtént. Nos, végül is tisztáznunk kell, hogy készen állnak-e vagy sem, vagy hogy mire állnak készen
– mondta Putyin.
Putyin és Erdogan szerda este találkozott Kazanyban. Megbeszélésükön a hivatalos tájékoztatás szerint véleménycserét folytattak az ukrán válságról és a közel-keleti térségben fokozódó feszültségről. Szó esett az orosz-ukrán fogolycserék kérdéséról is.
Az orosz elnök csütörtök éjjel Kazanyban, a BRICS-országok csúcstalálkozója alkalmából, a tömörülés soros elnökeként fogadta António Gutteres ENSZ-főtitkárt. A világszervezet vezető tisztségviselőjének hivatala szerint a megbeszélésen a Fekete-tengeren való szabad hajózásról volt szó.
A főtitkár kifejezte meggyőződését, hogy a hajózás szabadságának biztosítása a Fekete-tengeren kiemelkedő fontosságú Ukrajna, az Oroszországi Föderáció, valamint a globális élelmiszer- és energiabiztonság szempontjából
– áll a közleményben.
A dokumentum értelmében Guterres „teljes mértékben támogatja az ez irányú tárgyalások folytatását, és mély elismerését fejezi ki a Törökország által végzett munkáért". A felek emellett azonnali tűzszünetet sürgettek a Gázai övezetben és Libanonban és hangsúlyozták , hogy a térségben további eszkaláció megakadályozásának szükségessége”.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken azt mondta a sajtónak, hogy Oroszország tanulmányozni fogja a gabonaügylet esetleges folytatásáról szóló, Törökország által átadott nem hivatalos tervezetet.
Fotó: Alekszandr Zemljanyicsenko / Forrás: MTI/EPA/AP pool
„A korábbi tapasztalatok nem voltak nagyon sikeresek, és azt, amit meg kellett volna tenni, nem tették meg” – hangoztatta az elnöki sajtótitkár.
A Fekete-tengeri Gabonakezdeményezést 2022. július 22-én írták alá Isztambulban. Ez tette lehetővé az ukrajnai gabona és műtrágya exportját három olyan kijelölt ukrán kikötőből, amelyek orosz tengeri blokád alatt álltak. Az alku egyben garantálta Oroszország számára, hogy folytathatja a gabona- és műtrágyaszállításokat, és hogy ezek mentesülnek a nemzetközi büntetőintézkedések alól.
Putyin azt is mondta pénteken a Rosszija 1 csatornán, hogy Ukrajna elvesztette a Kurszki területen harcoló csapatai felett a stabil irányítást, ezért a bekerített katonák nem is igazán vannak tudatában annak, hogy milyen helyzetbe kerültek. Hozzátette, hogy kísérletek történnek a körülzárásból való kitörésre.
Peszkov hazugságnak nevezte a The Wall Street Journal című amerikai lapnak azt az állítását, miszerint Putyin rendszeresen beszél Elon Musk amerikai milliárdossal. Azt mondta, az orosz elnök mindössze egyszer, 2022-ben kommunikált Muskkal.
Észak-Korea: összhangban volna a nemzetközi joggal katonákkal segíteni Oroszországot
Összhangban volna a nemzetközi joggal, ha Észak-Korea katonákat küldene Oroszország támogatására Ukrajna ellen – jelentette ki pénteken Kim Dzsongju észak-koreai külügyminiszter-helyettes, anélkül, hogy megerősítette volna ilyen lépés megtörténtét.
Amennyiben valóban lenne olyan dolog, amiről a világ sajtója cikkezik, akkor úgy vélem, az összhangban volna a nemzetközi jog előírásaival, noha nyilvánvalóan lesznek olyan erők, amelyek ezt illegálisnak próbálják feltüntetni
– fűzte hozzá.
Kim Dzsongju, aki minisztériuma oroszországi ügyekért felelős helyettes vezetője, a KCNA állami hírügynökség által idézett angol nyelvű közleményben hangsúlyozta: a külügyminisztérium nem avatkozik bele a védelmi tárcához tartozó ügyekbe.
A kijevi vezetés és nyugati szövetségesei is azt állítják: bizonyítékuk van arra, hogy Phenjan katonák ezreit küldte Oroszországba, ahol később bevethetik őket az Ukrajna elleni harcokban. Korábban mind Moszkva, mind Phenjan alaptalan szóbeszédként utasított vissza ilyen értesüléseket.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön azonban arra az újságírói felvetésre, miszerint műholdas felvételek szerint észak-koreai katonák vannak Oroszországban, azt mondta: a képek „komoly dolgok, és ha vannak ilyenek, az azt jelenti, hogy tükröznek valamit”. Hangsúlyozta, hogy az Oroszország és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) közötti együttműködés a két ország belügye.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken az ukrán hírszerzésre hivatkozva azt állította, hogy Oroszország október 27–28-án küldi harcba az első észak-koreai katonai egységeket.
A Rheinmetall újabb páncélosokat adott át Ukrajnának
A német Rheinmetall fegyveripari konszern újabb 20 darab Marder típusú lövészpáncélost adott át Ukrajnának.
A Rheinmetall pénteki közlése szerint a kiszállítást 2024 harmadik negyedévében teljesítették. A kijevi vezetésnek eddig mintegy 200 darabot szállítottak a német gyártmányú lövészpáncélosból. A fegyveripari konszern a Mardereken kívül Leopard harckocsikat is szállít Ukrajnának.
A német hadsereg (Bundeswehr) az 1970-es években állította hdrendbe a Mardereket, amelyek korszerűsített formában máig szolgálatban vannak. 2015 óta azonban a típust fokozatosan felváltják a Puma lövészpáncélossal. A hadrendből kivont Mardereket 2022 óta - a német kormány finanszírozásával - felújítva és üzemképessé téve átadják Ukrajnának.
Ukrán elnök: Moszkva napokon belül harcba küldi az észak-koreaiakat
Az ukrán hírszerzés értesülései szerint Oroszország október 27–28-án küldi harcba az első észak-koreai katonai egységeket – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken a közösségi oldalakon.
Az államfő közlése szerint Olekszandr Szirszkij főparancsnok pénteken beszámolt neki az észak-koreai katonák részvételéről a háborúban Oroszország oldalán. Hírszerzési információk szerint már október 27–28-án az első észak-koreai katonákat beveti Oroszország a harci övezetekben. „Ez nyilvánvaló eszkalációs lépés Oroszország részéről, ami komoly dolog, szemben azokkal a dezinformációkkal, amelyeket mostanában Kazanyban sokat lehetett hallani" – jegyezte meg Zelenszkij, utalva a BRICS-országok kazanyi csúcstalálkozójára.
A világ világosan látja, mit akar valójában Oroszország, és ez nem más, mint a háború folytatása, ezért van szükség a világ vezetőinek elvi és határozott reagálására. Észak-Korea tényleges részvételét a harci cselekményekben nem csukott szemmel és zavart megjegyzésekkel kell kezelni, hanem kézzelfogható nyomást kell gyakorolni Moszkvára és Phenjanra, hogy tartsák be az ENSZ Alapokmányát, a helyzet eszkalálásáért pedig meg kell őket büntetni
– szögezte le az elnök.
Szirszkij a Telegramon cáfolta, hogy bekerítették volna az ukrán csapatokat a kurszki régióban, szavai szerint ez orosz dezinformáció.
Az ukrán fegyveres erők 82. különálló légideszant dandárja videofelvételt tett közzé az oroszországi Kurszk megyében megsemmisült orosz harckocsikról, egyéb páncélozott harcjárművekről és haditechnikai eszközökről. „A halál útja a kurszki régióban. Ez egy megsemmisült ellenséges haditechnikával kikövezett út, egy kiégett nyom, amelyet az ellenség hagyott maga után, amikor legyőzték. A 82. légideszant dandár ejtőernyősei és az ukrán erők más egységei módszeresen tüntették el az ellenség katonai felszerelését a föld színéről, csak hamut és törmeléket hagyva a világ második legerősebb hadseregéből” – írták a deszantosok a videóhoz mellékelt szövegben. Hozzátették, hogy a „hírhedt” orosz 155. tengerészgyalogos dandár szenvedte el a legnagyobb veszteséget a hadfelszerelés tekintetében.
Az ukrán légierő jelentése szerint péntekre virradóra az orosz erők 63 drónnal támadták Ukrajnát, ebből a légvédelem 36-ot semmisített meg, 16-nak pedig nyoma veszett.
A keleti Harkiv megyei ügyészség arról tájékoztatott, hogy reggel az orosz csapatok rakétasorozatvetővel nyitottak tüzet Borava falura, ahol emiatt meghalt egy 61 éves nő.
Vadim Filaskin, a szomszédos Donyeck megye kormányzója pénteken közölte, hogy az orosz csapások következtében öt ember halt meg és legalább egy szenvedett sérüléseket előző nap a régióban.
Reggel az oroszok a déli Herszon város központját ágyúzták, ahol két ember sebesült meg – tette közzé Roman Mrocsko, a város vezetője. Később Olekszandr Prokugyin, a megye kormányzója közölte, hogy orosz dróntámadás ért egy autópályán közlekedő személyautót, aminek következtében egy 72 éves férfi életét vesztette, egy másik embert pedig sérülésekkel kórházba szállítottak.
Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy az ukrán erők csapást mértek egy orosz Buk–M3 légvédelmi rendszerre, és megsemmisítettek egy Buk–M2 rakétairányító radarállomást az orosz megszállás alatti luhanszki régióban. A kijevi katonai vezetés reggeli helyzetjelentése szerint az elmúlt 24 órában 187 katonai összecsapás volt az ellenséggel a fronton, a legtöbb, ötvenöt Pokrovszk térségében. A vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 686 ezret – előző nap mintegy 1630 főt veszítettek –, az ukrán erők csütörtökön egyebek mellett hét orosz harckocsit, 34 tüzérségi és egy légvédelmi fegyvert, valamint 73 drónt semmisítettek meg.
Holland védelmi miniszter: legalább 1500 észak-koreai katona tartózkodik Oroszországban bevetésre készen
A holland hírszerzés megerősítette, hogy legalább 1500, ha nem több észak-koreai katona érkezett Oroszországba, akik különleges katonai egységben teljesítenek szolgálatot, és kezdetben valószínűleg az orosz határ menti Kurszk térségében fogják őket bevetni – közölte Ruben Brekelmans védelmi miniszter a holland kabinet minisztereinek pénteki tanácskozását megelőzően.
A Nyugat ezt nem fogadhatja el, erre az egyértelmű eszkalációs szándékra megfelelő választ kell adni – hangsúlyozta Brekelmans, akit a De Telegraaf holland napilap idézett.
Mint mondta, az észak-koreaiak bevetésével Oroszország azt próbálja tesztelni, hogy mennyire hatékony az észak-koreai haderő, továbbá azt, hogy bevetésükre miként reagál a Nyugat.
Rámutatott, hogy meglehetősen bonyolult lesz lépéseket tenni Észak-Korea ellen, mert már oly sok szankció van érvényben ellene, azonban véleménye szerint „nagyon világos jelzést” kell küldeni Phenjannak és Moszkvának.
Kurszk után az észak-koreaiak valószínűleg más helyeken is bevetésre kerülnek, véli a miniszter. „Ez a mi válaszlépésünktől is függ majd” – tette hozzá.
Szerdán a NATO és az Egyesült Államok is megerősítette az észak-koreai haderő oroszországi jelenlétét.
Farah Dakhlallah NATO-szóvivő azt nyilatkozta, a szövetségeseknek bizonyítékaik vannak arra, hogy Phenjan csapatokat küldött Oroszországba.
Ha ezeket a csapatokat arra szánják, hogy Ukrajnában harcoljanak, az jelentős eszkalációt jelentene, és az újabb jele lenne annak, hogy Oroszország jelentős veszteségeket szenved a frontvonalakon
– mondta.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szerint „még nem tudni, hogy pontosan mire készülnek ott a phenjani erők, de dél-koreai és ukrán figyelmeztetések arra utalnak, hogy Oroszország oldalán kívánnak csatlakozni az ukrajnai háborúhoz”.
Nemzetközi Büntetőbíróság: Mongólia akadályozza a bíróságot feladatainak gyakorlásában
Mongólia azzal, hogy nem tartóztatta le Vlagyimir Putyint, amikor az orosz elnök a területén tartózkodott, nem teljesítette a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) együttműködési kérelmét, megsértette a bíróság működését biztosító Római Statútum rendelkezéseit, ezáltal megakadályozta a bíróságot feladatainak és hatásköreinek gyakorlásában – közölte a Nemzetközi Büntetőbíróság.
A hágai székhelyű bíróság háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt 2023 márciusában adott ki elfogatóparancsot Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen azzal az indokkal, hogy személyesen lehet felelős ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba.
A csütörtök esti hágai közlemény szerint tekintettel arra, hogy a Római Statútumban rögzített kötelezettségei ellenére Mongólia nem működött együtt a Nemzetközi Büntetőbírósággal, illetékes kamarája szükségesnek tartotta, hogy az ügyet a részes államok közgyűlése elé terjessze.
Indoklásuk szerint a statútum részes államai és mindazon országok, melyek elfogadják a bíróság joghatóságát, kötelesek letartóztatni és átadni azokat az embereket, akikre a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa vonatkozik, hivatalos pozíciójuktól vagy nemzetiségüktől függetlenül.
A Római Statútum 86. cikke értelmében valamennyi részes államnak teljes mértékben együtt kell működnie a bírósággal megbízatásának támogatása érdekében
– fogalmaztak, majd arra emlékeztettek, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság a nemzetközi közösség általános érdekeivel összhangban álló feladatokat lát el azáltal, hogy joghatóságot gyakorol a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények tekintetében, amelyek magukban foglalják a nemzetközi jog alapvető normáinak súlyos megsértését.
Moszkva kész a konfliktus lezárására
– Moszkva kész minden lehetőséget megfontolni az ukrajnai konfliktus lezárására, de csak a „helyi valóságból” indul ki, és „nem áll készen semmi másra” – mondta Vlagyimir Putyin, írja az Origo.
Azzal vádolta a Nyugatot, hogy Ukrajnát Oroszország biztonságának fenyegetésére használják fel.
Zelenszkij: Ukrajna belső megerősítésén is dolgozni kell
Napi videójában az ukrán elnök beszélt arról, hogy az elsősorban a partnerországoknak szóló „Győzelmi Terv” mellett egy Ukrajnát megerősítő belső tervet is ki kell dolgozni. Ennek fontos részei az igazságszolgáltatás kérdése, a gazdaság, az Ukrajna számára kritikus iparágak fejlesztése, védelem az orosz dezinformáció ellen, valamint az emberek szociális védelme.
Sok terület egyértelmű válaszokat igényel – milyen lépéseket teszünk, és ki a felelős az egyes lépések végrehajtásáért
– mondta Volodimir Zelenszkij.
Fotó: Christopher Neundorf / Forrás: MTI/EPA
Magyarország segít
Az ukrán–magyar határszakaszon 5436-an léptek be Magyarországra csütörtökön, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 5850-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 30 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Ez történt csütörtökön:
Ukrán válság
- Ukrán főügyészség: négy ukrán hadifoglyot öltek meg orosz katonák
- Megerősítette a Fehér Ház, hogy észak-koreai katonák érkeztek Oroszország keleti részébe
- Ukrajna élesen bírálta az ENSZ főtitkárát
- Több tízezer katona áll készenlétben, ha Moszkva megtámadná a NATO-t
- Négy frontszakaszon nyomult előre az orosz hadsereg
