14 órája
Sokakat megsebesített Észak-Izraelben egy Libanonból elindított rakéta
Az izraeli–palesztin háború 385. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Rommá vált épület Bejrút Dzsnah negyedében 2024. október 24-én, miután az izraeli légierő újabb légicsapásokat mért az Iránból támogatott Hezbollah síita szervezet fegyverraktáraira és infrastruktúrájára
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Vael Hamzeh
Ismét sokan életüket vesztették izraeli légicsapásokban a Gázai övezetben
Legkevesebb 72 ember vesztette életét az előző este óta a Gázai övezetben izraeli légicsapásokban - közölték pénteken palesztin tisztségviselők.
A Hamász radikális iszlamista szervezet irányította gázai egészségügyi minisztérium szerint csak a déli Hán Júnisz város lakóházai elleni támadásban legalább 38-an haltak meg, köztük sok nő és gyerek.
Az izraeli hadsereg viszont arról számolt be, hogy
a Hamász fegyvereseit ölték meg légi- és szárazföldi akcióikban az övezet déli részén.
Az övezet északi felén található Dzsabalíja környékén helyi egészségügyi tisztségviselők szerint izraeli csapatok körülvették a Kamal Adván kórházat, majd megrohamozták. „A civilek, a sérültek és a gyerekek terrorizálása azzal kezdődött, hogy tüzet nyitottak a kórházra" - mondta Eid Szabbáh igazgató. Miután a katonák elvonultak, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) képviselői egy mentőautóval a kórházhoz mentek, és kimenekítettek néhány súlyos beteget az épületből. Rik Peeperkorn, a WHO-nak a palesztin területekért felelős képviselője borzalmas állapotokról számolt be.
Az izraeli hadsereg humanitárius egysége, a COGAT közölte, hogy ők intézték 49 beteg átszállítását más kórházakba, illetve egy üzemanyagszállító-teherautót, 180 egység vért és más egészségügyi ellátmányt szállítottak oda.
Az izraeli hadsereg közölte, hogy
olyan hírszerzési értesülések alapján indított műveletet a kórház épülete ellen, miszerint terroristák tartózkodtak ott, illetve infrastruktúrát építettek ki.
London hajlandó lenne gázai háborús bűncselekményekre utaló bizonyítékok átadására a hágai törvényszéknek
Nagy-Britannia megkeresés esetén hajlandó lenne átadni olyan bizonyítékokat a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC), amelyek a Gázai övezetben elkövetett háborús bűncselekményekre utalnak – közölte pénteken a londoni védelmi minisztérium.
Sajtónyilatkozatában a tárca úgy fogalmazott: ha az ICC hivatalosan kérné olyan információk átadását, amelyek a gázai háborús bűncselekmények gyanújának kivizsgálásához kapcsolódhatnak, a brit kormány nemzetközi kötelezettségeivel összhangban megfontolná e kérés teljesítését.
A minisztérium hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Nagy-Britannia nem részese a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet és Izrael konfliktusának, és a brit királyi légierő (RAF) által a gázai légtérben végrehajtott rendszeres felderítő repülések kizárólagos célja a Hamász által elhurcolt túszok kiszabadulásának elősegítése.
Az ICC brit főügyésze, Karim Khan májusban kérte a törvényszék illetékes kamarájától elfogatóparancs kiadását Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant izraeli védelmi miniszter, valamint a Hamász több vezetője – köztük Iszmail Haníje és Jahja esz-Szinvár, az iszlamista szervezet egykori két első számú irányítója – ellen a gázai konfliktus során elkövetett háborús bűncselekmények gyanújával.
Haníje és Szinvár azóta meghalt; mindkettőjükkel izraeli katonai rajtaütések végeztek.
Komoly feszültséget szított Izrael és Nagy-Britannia között, hogy a júliusi parlamenti választások után hivatalba lépett munkáspárti brit kormány jelezte: konzervatív párti elődjével ellentétben nem készül kifogást emelni a hágai törvényszéknél az elfogatóparancsok kiadása ellen.
David Lammy brit külügyminiszter nemrégiben bejelentette az Izraelnek szánt brit fegyverexport részleges felfüggesztését is, azzal az indokkal, hogy London szerint nem zárható ki a nemzetközi humanitárius jog megsértése e fegyverek használata esetén.
A londoni védelmi minisztérium pénteken közölte azt is, hogy a brit légierő 12 500 adag élelmiszert és 79 csomagnyi hadszíntéri orvosi felszerelést szállított a libanoni reguláris hadseregnek. A szállítmányokat a libanoni haderő kérte.
A brit védelmi tárca pénteki nyilatkozata hangsúlyozta: a segítségnyújtás is demonstrálja Nagy-Britannia elkötelezettségét „az egyetlen törvényes libanoni fegyveres erő” támogatása mellett.
Izrael a gázai harcokkal egy időben az Irán támogatta libanoni Hezbollah síita milíciával is hadban áll, de ez a fegyveres csoport nem azonos a libanoni reguláris haderővel.
Sokakat megsebesített Észak-Izraelben egy Libanonból elindított rakéta
Sokakat megsebesített, többeket életveszélyesen Észak-Izraelben, Madzsd al-Krum arab faluban egy Libanonból elindított rakéta – jelentette pénteken az izraeli katonai rádió.
A falu Karmiel város közelében található, és ennek bevásárlóközpontjába csapódott be a rakéta. A mentőszolgálat közlése szerint a támadásban 17-en sebesültek meg, közülük kilencet kellett kórházba szállítani, kettőt életveszélyes állapotban.
A sebesültek elsősorban egy zöldségesbolt vásárlói voltak.
Életveszélyesen sebesült meg egy 35 éves nő és egy 21 éves férfi. Súlyosan sebesült meg egy 80 éves férfi, egy 75 éves nő, közepesen egy 53 éves férfi, a többiek pedig könnyebb sérüléseket szenvedtek.
Összesen mintegy 30 rakétát indítottak Libanonból Karmiel térségébe ebben a támadási hullámban. A Vaskupola légvédelmi rendszer kettő kivételével meg tudta semmisíteni a rakétákat. A másik becsapódó rakéta lakatlan területet ért, de az elektromos művek tájékoztatása szerint kárt okozott nagyfeszültségű vezetékekben, emiatt Galileában több helyen is fennakadások vannak az áramszolgáltatásban.
Az izraeli hadsereg péntek délután közölte, hogy hajnalban három katona elesett tűzpárbajban a Gázai övezet északi részén. Egyikük 21, ketten 22 éves sorköteles katonák voltak.
Izraeli hadsereg: meghalt öt tartalékos katona Dél-Libanonban
Elesett csütörtök éjjel öt izraeli tartalékos katona Dél-Libanonban – jelentette az izraeli hadsereg pénteken.
Az öt halott mellett tizenkilenc katona megsebesült az éjszakai harcokban Dél-Libanonban a közlemény szerint. Őket kórházba szállították, négyük állapota súlyos.
Két 28 éves, egy 43, egy 47 és egy 51 éves izraeli tartalékos vesztette életét a harcokban. Közülük a legidősebb az egyik, 2023. október 7-én Nahal Óz kibucból a Gázai övezetbe hurcolt túsz unokatestvére.
A izraeli hadsereg elsődleges vizsgálata szerint az Iránból támogatott libanoni síita Hezbollah terrorszervezet rakétája találta el a katonák csoportját egy dél-libanoni falu egyik épületében, miközben átvettek egy logisztikai szállítmányt.
A Hezbollah több rakétát indított arra a helyre, ahol átvették felszerelésüket, és az egyik lövedék a katonák melletti épület közelében csapódott be.
Az izraeli hadsereg Dél-Libanonban az elmúlt napokban lerombolta a Hezbollah két alagútját, melyek egyike föld alatti parancsnoki központként működött több tucat méterrel egy libanoni falu alatt. A hadsereg bejelentése szerint a terrorszervezet több tagja a helyszínen rekedt és meghalt.
A másik alagútra az izraeli határ közelében bukkantak rá, ez a Hezbollah Raduán nevű elitegységének fegyverraktára volt, és a hadsereg szerint az Izrael ellen tervezett invázióhoz használták volna. Az izraeli hadsereg a Hezbollahtól számos fegyvert zsákmányolt a hadműveletekben, elfogtak tizenegy, páncéltörő rakétákkal, rakétaindítókkal, gránátokkal és kézifegyverekkel megrakott teherautót is.
Pénteken is több hullámban indítottak rakétákat és drónokat Libanonból Észak-Izrael területére, megszólaltak a légvédelmi szirénák Galilea hegyeiben, valamint Haifán és környékén is.
Josep Borrell: mindent meg kell tenni Libanon stabilitása és szuverenitása érdekében
A nemzetközi közösség kötelessége, hogy minden tőle telhetőt megtegyen a béke helyreállítására Libanonban olyan szilárd pillérek mentén, amelyek biztosítják az ország hosszú távú stabilitását és szuverenitását – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője pénteken.
Josep Borrell közleményében azt írta: a libanoni helyzet rendkívül súlyos. Sürgős és erőteljes erőfeszítéseket igényel, hogy vége legyen a Hezbollah libanoni síita szervezet és Izrael közötti katonai konfrontációnak, amely – mint fogalmazott – „mérhetetlen szenvedést okoz a polgári lakosságnak és lerombolja a libanoni társadalom szerkezetét”.
A Libanon támogatására Párizsban csütörtökre összehívott nemzetközi konferenciára utalva közölte: az esemény fontos alkalom volt a nemzetközi közösség számára, hogy „a jelenlegi rendkívül veszélyes pillanatban” megerősítse elkötelezettségét a Libanonnak nyújtható sürgős politikai és gazdasági támogatás mozgósítása mellett.
Kijelentette: tűzszünetre van szükség, az ellenségeskedés felfüggesztése nélkül ugyanis „semmi sem lehetséges”.
A nemzetközi közösség előtt álló feladatokat sorolva Borrell hangsúlyozta: el kell számoltatni a nemzetközi humanitárius jog megsértésének felelőseit, mielőbb elnökválasztást kell tartani az országban, és végre kell hajtani az Izrael és a Hezbollah között 2006. július 12-én kirobbant harcok beszüntetésére felszólító ENSZ BT-határozatot. A libanoni fegyveres erőknek az országban jelen lévő egyedüli katonai erővé kell válnia Libanon szuverenitásának helyreállítása érdekében, továbbá biztosítani kell az ENSZ libanoni ideiglenes békefenntartó missziójának (UNIFIL) dél-libanoni jelenlétét.
Kiemelte: az EU kiveszi részét a rászoruló libanoni lakosság megsegítéséből azzal, hogy a háború következményeinek kezelésére szánt humanitárius finanszírozást közel 80 millió euróra emelte amellett, hogy október elején az Európai Bizottság 30 millió eurós sürgősségi támogatást jelentett be Libanon számára.
Az EU készen kell áll arra is, hogy jelentős gazdasági támogatást nyújtson Libanonnak, amint az ország megválasztja új köztársasági elnökét – tette hozzá közleményében az uniós diplomácia vezetője.
Fotó: Bodnár Boglárka / Forrás: MTI
Izraeli légicsapásban meghalt több médiaalkalmazott
Izraeli légicsapás ért péntekre virradóra egy médiastábok által használt szálláshelyet a délkelet-libanoni Haszbajában; a támadásban legalább három televíziós szakember életét vesztette, hárman megsebesültek – közölte a libanoni állami hírügynökség (NNA) és a libanoni egészségügyi minisztérium.
Az al-Dzsadíd helyi hírcsatorna által a helyszínről közzétett felvételeken összeomlott épületek és Press (sajtó) feliratú, porral és törmelékkel borított autók láthatók.
Az izraeli hadsereg nem adott ki figyelmeztetést a légicsapás előtt, és egyelőre nem kommentálta az erről szóló jelentéseket.
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA
A Iránhoz és a Teherán támogatását élvező Hezbollah libanoni síita fegyveres szervezethez köthető al-Majadín műsorszolgáltató jelentése szerint a halálos áldozatok között volt két munkatársa, Gasszán Nadzsar operatőr és Mohammed Rida technikus, valamint szintén a libanoni milíciához kötődő al-Manar helyi csatorna operatőre, Visszam Kasszim. Mindhárman a több médium által bérelt szálláshely-komplexum egyik faházában aludtak, amikor légicsapás érte az épületet. „Teljes mértékben az (izraeli) megszállást tartjuk felelősnek ezért a háborús bűncselekményért, amelynek újságírói stábok, köztük az al-Majadín csapata is célpontjai lettek” – írta az X-en Gasszán bin Dzsiddo, a bejrúti székhelyű csatorna igazgatója.
Az Izraelben „terrorszervezeteket szolgáló veszélyes propaganda terjesztése miatt” tavaly betiltott, a Hezbollah szócsövének bélyegzett médium egyik bejrúti irodáját szerdán érte izraeli légicsapás.
A libanoni hatóságok szerint az izraeli hadművelet kezdete óta eddig több mint 2500 ember halt meg, és több mint egymillió civilt kényszerítettek lakóhelyének elhagyására, ami humanitárius válságot idézett elő Libanonban.
A New York-i székhelyű Bizottság az Újságírók Védelmére (CPJ) csütörtökön közzétett jelentése szerint legkevesebb 128 újságírót és médiamunkást öltek meg a térségben a Hamász palesztin terrorszervezet Izrael ellen tavaly október 7-i végrehajtott támadása után kezdődött gázai háború és a libanoni konfliktus idején. A CPJ szerint az áldozatok közül 123-an palesztin, ketten izraeli, hárman libanoni médiaalkalmazottak voltak.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter Dohában tett látogatása során csütörtökön óva intette Izraelt attól, hogy elhúzódó hadjáratot folytasson Libanonban. „Miközben Izrael hadműveleteket hajt végre a népe elleni fenyegetés megszüntetése érdekében a libanoni határ mentén, nagyon világosan megmondtuk, hogy ez nem vezethet egy elhúzódó hadjárathoz” – fogalmazott.
Az amerikai küldöttség a Hamász és Izrael közötti tűzszüneti tárgyalások előkészítését, illetve a Gázai övezetben fogva tartott izraeli túszok szabadon bocsátását célzó megbeszéléseket folytat a katari fővárosban izraeli és katari tárgyalópartnereivel.
Rakétazáport zúdíthat Irán Izraelre
Irán készül a háborúra Izrael ellen, ugyanakkor el akarja kerülni a közvetlen háborút – áll a New York Times írásában, amely a legutóbbi rakétatámadásra adott lehetséges izraeli válaszokat latolgatja, számol be róla a Magyar Nemzet. A jelentés szerint Ali Khamenei legfőbb iráni vezető utasította a hadsereget, hogy készüljön fel a háborúra,
de ugyanakkor törekedjen arra is, hogy elkerülje a fegyveres konfliktust.
A jelentés négy iráni tisztségviselőre hivatkozik, akik elmondták, hogy Khamenei parancsára a fegyveres erők több tervet is kidolgoznak a várható izraeli válaszlépés kezelésére. Figyelmeztettek arra, hogy Irán válaszolni fog, ha jelentős károk keletkeznek vagy áldozatokat követel a kialakult helyzet,
viszont mérsékelten reagálnak, ha Izrael csupán korlátozott számú katonai létesítményt vagy fegyverraktárt vesz célba.
A tisztek közül ketten az Iszlám Forradalmi Gárda tagjai, és hozzátették, hogy Irán biztosan válaszol, ha Izrael olajmezőket, nukleáris létesítményeket vagy magas rangú tisztviselőket támad meg.
A lehetséges válaszok között szerepelhet akár ezer ballisztikus rakéta kilövése vagy az energiaellátás ellehetetlenítése a térségben.
Ez történt csütörtökön:
