HR-trendek, új kihívások

Kiss Krisztina, az Eastjob Személyzeti Tanácsadó Bt. tulajdonos ügyvezetője úgy nyilatkozott, amikor ő kezdte a tanácsadói szakmát, még zömmel papíralapú hirdetések voltak és egy HVG-s hirdetés volt a megjelenés csúcsa. 

– Ha most a kezünkbe fogunk egy újságot, elvétve látunk benne hirdetéseket. Ha igen, akkor is olyan hirdetések jelennek meg, amelyekben felszolgálót vagy bolti eladót keresnek helyi napilapokban. A toborzási formák első körben átterelődtek az online hirdetőportálokra, manapság pedig egyre nagyobb teret kapnak a direkt megkeresések és a social media – mondta, majd hozzátette, korábban elképzelhetetlen volt, hogy fizikai munkakörökben is hiány legyen. 

– Lám, pár évvel ezelőtt fizikai munkakörökre is szó szerint vadászni kellett a munkavállalókat. Munkaerőhiány lépett fel számos szakmában, amely mind a mai napig fennáll bizonyos területeken.

A szakember szerint a legújabb kérdés az, hogy a mesterséges intelligencia és annak használata milyen változásokat fog generálni vagy már generál is a munka világában és a HR területén. 

– Az már természetes, hogy informatikai rendszerekkel támogatott folyamataink vannak a HR-területen: szoftver segíti a bérszámfejtést, a toborzási folyamatokat, az adatok nyilvántartását, a dokumentációk szerkesztését, írását, a hirdetések szerkesztését és feladását. Lassan digitálisan (is) tartunk nyilván minden adatot, információt. 

A mesterséges intelligencia használata viszont túlmutat ezen. A folyamatainkba automatizmusok épülnek be, informatikai eszközök által támogatott vagy teljes mértékben az MI által végzett adatelemzéseket használunk munkánk során. MI támogatja a hirdetések szerkesztését, feladását, időzítését, vagy az MI által szerkesztett dokumentumokat használjuk munkánk során – mondta Kiss Krisztina. 

Az „okos” eszközök jelen vannak életünk minden területén. – Ehhez nem elég alkalmazkodnunk, képesnek kell lennünk „jól” használni ezeket az eszközöket – hangsúlyozta a szakember, aki hozzátette, már a közeljövőben is meghatározó szerepe lesz a mesterséges intelligenciának a munka során. 

– Olyan új munkakörökre jelenik meg igény, amelyek az MI szempontjából fontosak lesznek. Ilyenek például az MI-alapú technológiával kapcsolatos fejlesztők, akik a rendszerek fejlesztéséhez, tervezéséhez és karbantartásához szükségesek, és egyre többen. Ide nem csupán IT-szakemberekre lesz szükség, hanem olyan adott területekhez kapcsolódó szakemberekre, akik a szakmai tudást adják a rendszerekhez. Aztán az adatelemzésekkel foglalkozó szakemberek is új munkaköröket töltenek be, hiszen ők értékelik az MI által adott információkat. Harmadiknak pedig a robotizálási és automatizálási szakembereket említeném, akik a termelő gépekhez kapcsolódó rendszereket fejlesztik, kezelik.

Kiss Krisztina a felsorolást azokkal folytatta, akikre az oktatásban lesz szükség. – Ők képzik ezeket a korábban felsorolt szakembereket. Szükség lesz olyan szakemberekre is, akik „fordítanak” az emberek és az MI között. Ők tehát a kapcsolatot tartják vagy a felhasználói élményt tervezik, vagy akár olyan etikai és jogi kérdésekben is tudnak tanácsot adni, amelyek az ember és az MI közötti együttműködés kereteit adják. Ez csupán néhány példa arra, ami várható – összegzett a tulajdonos ügyvezető, aki szinte naponta találkozik új megoldásokkal, kihívásokkal, igényekkel, amiknek meg kell majd felelni. 

– Ennek a megfelelésnek viszont egyik kulcseleme lesz az, hogy az oktatás tud-e lépést tartani a megváltozott elvárásokkal vagy sem. A szakember biztos abban, hogy számos új képzés jelenik majd meg, amelyek az MI, az automatizáció és más új technológiai trendek által generált új munkakörök iránti igényekre válaszolnak. 

– Ilyen lehet az a képzés, ami a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás alapvető ismereteire, az algoritmusokra és az eszközökre való szakértelemre vonatkozik, továbbá, amik robotikával és automatizációval foglalkozó és adatelemzési szakembereket oktat az etikai és jogi képzések mellett, valamint kreatív és emberi interakciókkal kapcsolatos képzések jelennek majd meg. Jelentős szerepe lesz a kompetenciafejlesztésnek is, hogy a jövő munkavállalója képes legyen a folyamatos tanulásra, új ismeretek szerzésére.

Összességében tehát elmondható, hogy jelentős változások várhatók a jövőben az élet minden területén, amely a munkaerőpiacon, a HR-szakmában és a képzési igényekben is meg fog jelenni. Ugyanakkor ez a tendencia nem fogja egyenesen eredményezni azt, hogy kevesebb munkavállalóra legyen szükség, inkább képzettségben, kompetenciákban lesz más az igény a jövőben – mondta Kiss Krisztina.