Portré: Akinek az agya „viszket”

Lipécz Ádám, a sárospataki Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium végzős diákja első ránézésre teljesen normális ember. Másodikra és sokadikra is. Ami miatt mégis irigylésre méltó, az az állandóan munkában lévő, folyton új kihívásokat kereső, mindig ,,viszkető” agya.
– A matek volt mindig az,ami igazán érdekelt – mondja Ádám. – Aztán egy idő után rájöttem arra, hogy nekem nem elég, ha megoldom a feladatokat, hanem olyan feladatokat akartam megoldani, amelyeket magam találok meg. Nem tartom magam feltalálónak, csak egy olyan embernek, aki olyan problémákat igyekszik megkeresni, felkutatni, amelyeket talán érdemes lenne megoldani.

Ezek egyike volt az az összecsukható, lánc nélküli hajtású városi kerékpár, amellyel a közelmúltban második helyezést ért el a magyar Ifjúsági Innovációs Versenyen.
– Igazából az a baj, hogy hiába van kész a bicaj, hiába működik, nekem kellene minden egyéb aprósággal is foglalkoznom, levédéssel, gyártó keresésével, pénzügyi források felkutatásával. Tudok olyan országokról, ahol például az egyetemek ,,vadásznak” az ilyen versenyeken, a gyártók lesik, kire lehetne lecsapni. Nálunk ez másként működik. Pedig a bicikli jó, nagyjából húszezer forintos áron piacra lehetne dobni, nagyvárosban ideális, az ember elkarikázik a munkahelyére, összecsomagolja és berakja az irodában egy szekrénybe.

Ádám azt mondja, ha hetekig nem jut eszébe semmi, akkor rosszul érzi magát.
– Szükségem van a folyamatos ötletáradatra. Persze jónéhány alapötlet a szemétkosárban végzi, de ilyenkor jöhet az újabb kihívás. Nyáron például már nagyon szenvedtem a kihívás hiányától, amikor beültem egy gombász előadására. Amikor hazaértem, neki is láttam a mobiltelefonra készülő gombafelismerő programnak. Az alapváltozat már kész van, csak az a baj, ahány telefon, jóformán annyiféle rendszer. Most ezen dolgozom, hogy minél többféle készülékre telepíteni lehessen.
-BG-