A Forma 1 legnagyobb vesztesei

Budapest - A kanadai Auto123.com elkészítette a Formula-1 legnagyobb veszteseinek top 10-es listáját. - számolt be róla a formula.hu. A kanadaiak azokra a pilótákra összpontosítottak, akik a legtöbb futamon álltak rajthoz anélkül, hogy egyetlen egy futamgyőzelmet is szereztek volna a Formula-1-ben. Érdekesség képen a harmadik helyen napjaink egyik legismertebb angol TV kommentátora áll…

1. Andrea de Cesaris: Az olasz de Cesaris az Alfa Romeo, a McLaren, a Ligier, a Minardi, a Brabham, a Rial, a Scuderia Italia, a Jordan, a Tyrrell és a Sauber istállók pilótájaként 1980 és 1994 között 208 Formula-1-es futamon indult és 1 pole pozíciót, 1 leggyorsabb kört, 5 dobogót, valamint 59 világbajnoki pontot szerzett. De Cesaris a legjobb eredményét az 1983-as szezonban érte el, ahol két második helyének (Német és Dél-Afrikai Nagydíj) köszönhetően 15 pontjával a világbajnokság 8. helyén végzett.

2. Nick Heidfeld: A német Heidfeld 183 futamon indult a Formula-1-ben 2000 és 2011 között. A 34 éves pilóta pályafutása alatt a Prost, a Sauber, a Jordan, a Williams, a BMW Sauber, és a Renault istállók színeiben 1 pole pozíciót, 2 leggyorsabb kört, 13 dobogót és 259 világbajnoki pontot szerzett. Heidfeld legjobb világbajnoki helyezését a BMW-Sauber csapat pilótájaként 2007-ben érte el, amikor is 61 pontjával a bajnokság 5. helyén végzett.

Schumacher mellett töltött év

3. Martin Brundle: Az angol Brundle 1984 és 1996 között 158 nagydíjon indult a Formula-1-ben és ezalatt 9 dobogót, valamint 98 világbajnoki pontot szerzett. Brundle legjobb szezonja az 1992-es, a Benetton csapatban Michael Schumacher mellett töltött év volt, amikor is négy 3. és egy 2. (Olasz Nagydíj) helyének köszönhetően az év végén 38 pontjával a bajnokság 6. helyén fejezte be a szezont. Brundle, ha az F1-ben nem is, de a Le Mans-i 24 órás versenyen azért meg tudta mutatni a tehetségét, amit 1990-ben meg is nyert.

4. Derek Warwick: A híresen rosszul szerződő angol pilóta 1981 és 1993 között 147 nagydíjon indult a Formula-1-ben a Toleman, a Renault, a Brabham, az Arrows, a Lotus és a Footwork csapatok pilótájaként. Warwick a Formula-1-es pályafutása alatt 2 leggyorsabb kört, 4 dobogót és 71 világbajnoki pontot szerzett, legjobb szezonja pedig az 1984-es volt, ahol a Renault csapatnál 4 dobogós eredményének (két 2. és két 3. hely) köszönhetően 23 ponttal a bajnokság 7. helyén fejezte be az évet. Warwick számára talán némi kárpótlást az elvesztett Formula-1-es lehetőségekért a Le Mans-i 24 órás versenyen aratott 1992-es győzelme nyújtott.

Sikertelenül...

5. Jean-Pierre Jarier: A francia Jarier 1971 és 1983 között 134 futamon indult a Formula-1-ben. A magát a March, a Shadow, a Penske, a Ligier, az ATS, a Lotus, a Tyrrell és az Osella csapatokban is kipróbáló pilóta pályafutása alatt 3 pole pozíciót, 3 leggyorsabb kört, 3 dobogót és 31,5 világbajnoki pontot szerzett. A francia pilóta legjobb szezonja az 1979-es volt, ahol két 3. helyének köszönhetően 14 ponttal a bajnokság 11. helyén végzett.

6. Eddie Cheever: Az amerikai Cheever 1978 és 1989 között a Theodore, a Hesketh, az Osella, a Tyrrell, a Ligier, a Renault, az Alfa Romeo, a Haas Lola és az Arrows csapatok pilótájaként 132 nagydíjon indult a Formula-1-ben, ahol karrierje során 9 dobogót és 70 világbajnoki pontot szerzett. Cheever legjobb szezonja az 1983-as volt, amikor is négy dobogós eredménnyel (ebből egy 2. hely a Kanadai Nagydíjon) 22 pontjával a bajnokság 6. helyén fejezte be az évet. Az F1-ben sikertelen amerikai később 1998-ban Amerikában megnyerte a legendás Indianapolisi 500 mérföldes versenyt.

RAM, Ligier, Larrousse

7. Pierluigi Martini: Az olasz pilóta 1984 és 1995 között a Toleman, a Minardi és a Scuderia Italia csapatok színeiben 119 futamon indult a Formula-1-ben, ahol a pályafutása alatt mindösszesen 18 világbajnoki pontot szerzett. Martini legjobb szezonja az 1989-es volt, amikor is 5 pontjával a bajnokság 15. helyén végzett, legjobb futama pedig az 1991-es San Marinói Nagydíj, ahol a negyedik helyen ért célba.

8. Philippe Alliot: A francia Alliot 1984 és 1994 között a RAM, a Ligier, a Larrousse és a McLaren csapatok pilótájaként 109 nagydíjon indult és pályafutása során 7 világbajnoki pontot szerzett. Alliot legjobb szezonja az 1987-es volt, ahol három hatodik helyének köszönhetően az év végén 3 ponttal a bajnokság 17. helyén végzett, a legjobb futama pedig az 1993-as San Marinói Nagydíj volt, ahol az 5. helyen ért célba.

Összesen 2 pontot szerzett

9. Mika Salo: A finn pilóta 1994 és 2002 között a Lotus, a Tyrrell, az Arrows, a BAR, a Ferrari, a Sauber és a Toyota csapatokkal 109 futamon indult a Formula-1-ben, ahol 2 dobogót és 33 világbajnoki pontot szerzett. Salo legjobb szezonja a Ferrarinál (a sérült Michael Schumachert helyén) töltött év volt, ahol egy 2. és egy 3. helyének köszönhetően 10 ponttal a bajnokság 10. helyén végzett.

10. Piercarlo Ghinzani: Az olasz Ghinzani 1981 és 1989 között az Osella, a Toleman, a Ligier és a Zakspeed csapatok pilótájaként 76 futamon indult a Formula-1-ben és összesen 2 pontot szerzett. Az olasz pilóta legjobb szezonja az 1984-es volt, ahol a Dallasi Nagydíjon szerzett 5. helyének és 2 pontjának köszönhetően az év végén a bajnokság 19. helyén végzett.