DVTK vs. Kecskemét - Már tíznél jár a Diósgyőr

Vasárnap este a Kecskemétet fogadta a DVTK a labdarúgó NB I 4. fordulójában.A Diósgyőr remekül, a KTE viszont nem éppen jól kezdte a pontvadászatot, hiszen a piros-fehérek három meccsből hét pontot gyűjtöttek a mostani összecsapásig, míg a vendégek ugyanennyi csatából nullát, igaz, két alkalommal lőttek gólt (a Ferencvárosnak és a Pápának). Vagyis, a forduló záró felvonásának egyértelműen a piros-fehérek voltak a favoritjai, akik siker esetén maradhattak volna az éllovas Videoton nyomában. A miskolciak szakvezetője nem húzott meglepőt az összeállítás megtervezésekor és kihirdetésekor, maximum a kapuban lehetett arra számítani, hogy visszatér a sérülésből felgyógyult Antal és váltja a nemrég ujjtörést szenvedett Radost, de úgy látszik, minden rendben volt a horvát hálóőr egészségével, így nem történt módosítás. A Vasas elleni kupameccsen bemutatkozott Griffiths a kispadra került, míg a pénteken érkezett volt mezőkövesdi védő, Szalai V. viszont még oda sem ülhetett le, miután még nem voltak rendben a papírjai. Debreceni pedig azért volt igazoltan távol, mert a családja új jövevénnyel bővült.

Pozíciót fogott

Betonvédelemre számított a kecskemétiek részéről Sivic Tomislav, és bejött a számítása, a lila-fehérek három középső védővel (Lovric, Karan, Varga R.) futottak ki az Andrássy úti katlan gyepére, ahol a házigazdák azonnal elkezdték a nyomásgyakorlást. Bacsa fejesénél hördült fel először a stadion több ezer fős közönsége, majd átment bátorba a KTE és majdnem felépített egy gyors ellenakciót. Hamar kirajzolódott tehát az, hogy ki, mit szeretne előadni vasárnap este, a DVTK már ekkor hosszan időzött a látogatók tizenhatosának környékén. A Diósgyőr próbálkozott a széleken, középen, Bognár osztogatott, hol ide, hol oda, Tujvel pedig kapkodta fel (vagy le) a beérkező labdákat. Kollégája, Rados nyugodtan tehette tenyereit a térdére, tőle ötven méterre zajlottak az események. A 16. percben aztán Grumic pozíciót fogott az ötös környékén, hiába voltak mellette, befejelte a labdát a látogatók hálójába. Nesze neked három belső bekk… Az ultrák nem sokkal később „MLSZ nem kell a kártya!” rigmust skandálták, utalva arra, hogy szeptember 15. után kötelező lesz bevezetni a szurkolói kártyás beléptetést a stadionokban. A vezetés tudatában némileg visszább lépett a hazai együttes (a Kecskemét pedig picikét feljebb), de a 23. percben, egy lendületes akciót követően előttük adódott óriási ziccer. Abszolút a DVTK irányított, még szép, hogy jött a taps a nézőtérről. Egy alföldi szabadrúgás után Radosnak is védenie kellett, izgult egy kicsit a tizenegy, vendégszektorban ülő kecskeméti hívő. A lilák nem tehettek mást, a hátrányban bátrabban kellett futballozniuk, ami további esélyt, lehetőséget kínált a DVTK-nak. Alves fejében volt a második találat a 38. percben, de Tujfel hárítani tudott, aztán Kádár hozta a szívbajt a szurkolókra, amikor éppen az egyik lila ellenfélhez passzolt. Okuka előtt is ziccer adódott, de a jobboldali hátvéd kétszer is hiába próbálkozott. Az oldalvonalnál Bekő mester lehetett idegesebb, nem is csoda, ugyanakkor a DVTK-hívek azt nyugtázhatták, hogy ha nagy fordulat nem történik, akkor ez a mérkőzés zsebben (lesz).

Magabiztos volt

A szünet utáni percekben sem változott a forgatókönyv, a Diósgyőr magabiztos volt, a KTE ugyan igyekezett, de a kibontakozástól azért messze voltak. Az 56. percben három a háromba mehettek a vendégek a hazai kapura, de Alves jól avatkozott közbe, majd nem sokkal ezután Vukasovic okozott traumát a stadionban lévőknek: ha nem ment passzokból, szemtől szembe a DVTK-védőkkel, eleresztett egy óriási távoli bombát… Talált… Sivic Tomislav nem sokat várt a módosítással, sőt, mindjárt kettőt is húzott, annak reményében, hogy csapata vissza tudja venni a vezetést. Kezdhetett szinte mindent elölről a Diósgyőr, a területet leszűkítő, és szintén frissítő Kecskeméttel szemben, a 69. percben, Takács lapos lövése után már többek a kezeiket emelték a magasba… Veszélyesek voltak a vendégek is, akik cseréiknek (is) köszönhetően igencsak begyorsultak. Nyílt meccs alakult ki, egyszer-egyszer – mikor labdát vesztett a DVTK a KTE térfelén – ketté is szakadt a pálya. Az idő fogyott, a piros-fehérek nem boldogultak a jól tömörülő és lelkessé váló Kecskeméttel. Az idegek kezdték felmondani a szolgálatot, amit pontrúgások előtti lökdösődések jeleztek. Takács előtt adódott még lehetőség a gólszerzésre, hajtottak Marjanovicék, Egerszegi is fejelt, Gosztonyi pedig lőtt… Aztán a ráadásban jött a poén, Takács ott volt egy beadásnál, ami azt jelentette, hogy ha nem is könnyen, de a Diósgyőr megkaparintotta mind a három pontot – s lett így 10 pontos a táblázaton.

ÉM-MI

JEGYZŐKÖNYV

Diósgyőri VTK – Kecskeméti TE 2-1 (1-0)

Diósgyőri stadion, 5042 néző. V.: Bognár (Albert, L. Tóth L.)

Diósgyőri VTK: Rados (4) – Okuka (6), Alves (5), Kádár (6), Husic (5) – Egerszegi (6) – Gosztonyi (6), Bori (5), Bognár (5) – Bacsa (5), Grumic (6). Vezetőedző: Sivic Tomislav.

Kecskeméti TE: Tujvel (4) – Botka (5), Lovric (4), Karan (5), Varga R. (6), Farkas A. (5) – Vukasovic (6), Savic (5), Kitl (5) – Balázs (5), Novák (4). Vezetőedző: Bekő Balázs.

Csere: Bacsa helyett Takács (6), Bori helyett Marjanovic (5) a 61., Novák helyett Mamadou (5) a 62., Savic helyett Eninful (5) a 66., Bognár helyett Nikházi (5) a 73., Balázs helyett Pavicevic (5) a 78. percben.

Sárga lap: Egerszegi a 26., Kitl a 63., Karan a 79., Okuka a 82., Alves a 85., Varga R. a 85. percben.

Gólszerző: Grumic (1-0) a 16., Vukasovic (1-1) az 57., Takács (2-1) a 93. percben.

Sivic Tomislav: – Sajnos nem szeretem az ilyen meccseket, amikor csak veszíteni lehet. Az első félidőben eldönthettük volna a mérkőzést, ha berúgjuk a helyzeteinket, akkor nincs ez a második félidő. A futball törvényszerűsége beigazolódott, mert az első kapura lövéséből szép gólt szerzett a Kecskemét. Ezt követően mi szenvedtünk, nekik voltak kontráik, próbálkoztunk sokat, de nehéz volt. Először tudtam nyerni a Kecskemét ellen, mióta eljöttem tőlük. Boldog

vagyok, nagyon nagy szükségünk volt a három pontra.

Bekő Balázs: – Az első félidőt szinte teljes mértékben odaadtuk a DVTK-nak, pedig nem bekkelni jöttünk. Nem valósult meg az, amit elterveztünk, mert sok volt a pontatlanság és kicsit tele volt a gatya. A második félidőben többet vállalkoztunk, de a végén a sors megbüntetett bennünket.

Percek, események

16. perc: Okuka adott be a jobb oldalról, Lovricot megelőzte Grumic, aki 6 méterről a kapu jobb felső sarkába fejelte a labdát, 1-0.

57. perc: Kitl passzolt Vukasovichoz, aki nagyjából 30 méterről, jobbal, kilőtte a bal alsó sarkot, 1-1.

93. perc: Okuka kapott labdát a jobb oldalon, laposan középre játszott, Tujvel kiejtette a játékszert, az érkező Takács pedig közelről a kapu jobb alsó sarkába kotorta a labdát, 2-1.