Az első nagy vizsga a felnőtté válás küszöbén

A végzős diákok túl­estek az érettségi első lépcsőfokán, megírták a magyar nyelv és irodalom vizsgát.

A 240 perces időtartamból a diákoknak 90 percük volt arra, hogy megoldjanak egy szövegértési és egy szövegalkotási feladatot. Az első szaktanári vélemények szerint ez nehezebb volt idén a vártnál.

A szövegértési feladatrészben egy, a játék fogalmáról, játékkutatásról és játékszerekről szóló száraz szócikket kaptak a középszinten érettségizők. Az érveléses feladat sem volt egyszerű. Idén egy szinkronizált filmekről szóló érvelést vagy egy régészeti leletről szóló hivatalos levelet kellett írniuk a diákoknak.

Érvényesült a papírforma

A második feladatsorban azonban érvényesült a papírforma. Valószínűleg sok érettségiző megkönnyebbült, amikor elolvasták a kérdéseket. Idén ugyanis a második részben közismert nevekkel találkozhattak: a műelemző feladat egy Mándy Iván-novellához, az összehasonlító elemzés egy híres József Attila-vershez és egy Radnóti Miklós-költeményhez kapcsolódott. Az általunk megkérdezett berzeviczys diákok nem találták megoldhatatlannak a feladatsort.

– Borzalmasan izgultam, de mint utólag kiderült, alaptalanul – mondja Papp M. Bori szemmel láthatóan megkönnyebbülten. – Nem akarom elszólni magam, de egyáltalán nem éreztem nehéznek a magyarérettségit. Az első részt húsz perccel, a második részt majdnem másfél órával hamarabb befejeztem. Az első részből az érvelést választottam, mert a filmes téma közel áll hozzám, nem volt nehéz összeszednem hozzá a gondolataimat. A második részből a novellaelemzés volt a szimpatikusabb, első olvasásra megtetszett Mándy Iván elbeszélése. Sokat gondolkodtam, kiktől lehet majd vers vagy novella. Ady Endre, Radnóti Miklós, Márai Sándor volt a tippem, az egyik be is jött. Örülök, hogy túl vagyok ezen is, így tudok a következő vizsgákra koncentrálni. Történelemből vannak hiányosságaim, az évszámok nem a barátaim, valamint a szakmai érettségi sem a szívem csücske.

Minimális drukk

– Csak egy minimális drukk volt bennem – mondja Járomi Vendel. – Főleg a szövegalkotás részét gyakoroltam, de bíztam benne, hogy amit öt éve tanulok, nem okozhat nagy meglepetést. Végül azt kaptam, amire számítottam. Az első részben kevésnek találtam a rendelkezésre álló időt, kellett volna még pár perc. Az érvelést választottam, ami a feliratos és a szinkronizált filmekkel volt kapcsolatos.

A téma nagyon megihletett, mert magam is nagy filmkedvelő vagyok. A második részben a műelemzéses feladatot dolgoztam ki, ahol Mándy Iván novelláját kellett elemeznem. A novella könnyen értelmezhető volt, így az elemzése is könnyebben ment. Összességében nehezebb magyar­érettségire számítottam. Most már a jövőre koncentrálok. A továbbtanulás szempontjából számító matek- és történelem­érettségitől tartok a legjobban.

Magabiztos diák

– Mivel úgy éreztem, hogy az iskolában remek félkészítést kaptam a vizsgákra, ezért itthon csak pár régebbi feladatsort lapozgattam végig – sorolja Szekeres Ágota. – Ezért is indultam neki teljesen magabiztosan a vizsgának. Az idei magyarérettségit nem találtam megoldhatatlannak. Az biztos, hogy oda kellett figyelni, teljes koncentrációt igényeltek a feladatok. Az is igaz, hogy az idei feladatsor nehezebb volt, mint a tavalyi, de a feladatok a középszintnek megfeleltek. A lehetőségek közül az érvelést, valamint a novellaelemzést választottam. A témákat illetően számítottam Ady-versre, a költő halálának százéves évfordulója miatt, de végül ez a tippem nem jött be. A matematika-, illetve a szakmai érettségiktől tartok a legjobban, ezek nagyobb odafigyelést és alaposabb készülést igényelnek szerintem.