Megyénkben rengeteg az új sertéspestises eset

Némi látszólagos „csend” után ismét rossz hír látott napvilágot az afrikai sertéspestis kapcsán. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tudatta: a korábban fertőzötté vált Pest megyei zárt vadaskert közvetlen közelében igazolta az afrikai sertéspestis (ASP) jelenlétét a laboratóriumi vizsgálatuk december 4-én. A vírust két elhullott vaddisznóból mutatta ki a hatóság.

A kirándulók is

Pest megyében korábban kizárólag egy zárt vadaskertben találtak fertőzött állatokat a szakemberek, ahova feltételezhetően emberi közvetítéssel jutott el a vírus. A betegség megjelenésekor az országos főállatorvos a vadaskert vaddisznóállományának felszámolása mellett a környező, fertőzöttnek nyilvánított területen is elrendelte az állatok fokozott kilövését és a tetemek aktív keresését.

December 4-én aztán a Né­bih diagnosztikai laboratóriuma két, a vadaskert közelében elhullottan talált vaddisznó mintájából is kimutatta az ASP-t. A vírus zárt vadaskerten kívüli, szabad területen való megjelenése miatt az országos főállatorvos – a Nemzeti Klasszikus Sertéspestis és Afrikai Sertéspestis Szakértői Csoport javaslata alapján – a fertőzött és a magas kockázatú terület bővítése mellett döntött. Az intézkedés Fejér megye 11, míg Komárom-Esztergom megye 10 vadgazdálkodási egységének teljes területét érinti. A hivatal hangsúlyozza, hogy az „erdő lezárása” nem történik meg, a turistaútvonalak továbbra is látogathatók. Néhány alapvető szabályt azonban a kirándulóknak is be kell tartaniuk a járvány terjedésének megelőzése érdekében. A legfontosabbak, hogy ne hagyjanak élelmiszer-hulladékot az erdőkben, valamint a cipőket, bakancsokat alaposan tisztítsák, mossák le a kirándulást követően. Továbbá, ha valaki elpusztult, betegnek tűnő vaddisznót lát, ne érjen hozzá és azonnal értesítse a Nébihet ingyenesen hívható zöldszámán (06-80/263-244).

Rengeteg új eset

Közben megyénkben sem „pihen” a vírus, augusztus 28-án a járványügyi helyzetben bekövetkezett változások miatt megyénket teljes egészében fertőzött területté nyilvánították. A fertőzés terjedése a vadállományban továbbra sem állt meg, folyamatosan bizonyítják elhullott, kilőtt állatok esetén a laboratóriumi vizsgálatok a betegséget. Csak decemberben eddig 49 állatnál vált bizonyítottá az ASP, ami a legmagasabb szám a hónapban az összes érintett megye tekintetében. Helyileg Sajóivánka, Nagyrozvágy, Sárospatak, Mád, Telkibánya, Sátoraljaújhely, Baktakék, Regéc, Bózsva, Kovácsvágás, Ormosbánya, Tállya, Gönc és Tarcal környéke érintett. Az állatok nagyrészt elhullás miatt kerültek laboratóriumi vizsgálatra, csupán négy esetben állománygyérítés miatti kilövés után. Sárospatak közelében december 4-én 9, másnap 8 elhullott állatban igazolták a betegséget, Kovácsvágásnál szintén 9 vaddisznónál.

Novemberben 151 állat esetén igazolta megyénkben a laboratóriumi vizsgálat a betegség jelenlétét: magasan megyénk vitte a prímet az új esetek tekintetében. Erdőbényénél 23 kilőtt állat mindegyikében ott volt a vírus.

Évekig maradhat

A Nébih korábban kérdésünkre válaszolva elmondta, az ASP betegséggel szemben vakcinázással történő védekezési megoldás nem áll rendelkezésre. Azokon a területeken, ahol a vírus megjelent, a vaddisznóállományokon belül lassan terjed, a megbetegített egyedek viszont szinte kivétel nélkül elpusztulnak. Az ASP vírusa ellenálló, rothadó hullában hónapokig fertőzőképes marad. Éppen ezért a területen a fertőzés sokáig fennmarad, veszélyeztetve, megfertőzve az oda újonnan érkező állományokat. Az érintett területeken a fertőzés évekig fennmaradhat.

Az elsők között írtuk meg, hogy – ahogy több, az afrikai sertéspestis (ASP) betegségben is érintett EU-s tagországban –, hazánkban is felmérték a fertőzött területeken a háztáji sertéstartás megszüntetésének kockázatait, lehetőségeit. Ahogy arról is beszámoltunk már, hogy nemcsak a sertéshús, de még a gabona árára is hatással van a betegség hazánkban, így a hosszú távú jelenléte – még ha a házisertés-állományra nem is terjed át – gazdaságilag is komoly gondokat okozhat.