Közönség és koncertek nélkül üres a világ

Hogyan töltik a járvány miatt kényszerszünetre ítélt muzsikusok a napjaikat? Kiderült, most is dolgoznak, tevékenykednek, csak kicsit másképp, mint eddig. Van, aki balkonkoncerten vagy udvarkoncerten gondolkodik.

A Miskolci Szimfonikus Zenekar kommunikációs menedzserét, Handa Esztert és a 2. hegedűszólam vezetőjét, Plachi Ritát kérdeztük. Ők egyébként nemcsak munkatársak, de jó barátnők is.

Ilyen hosszú kényszerpihenőben, mint amilyet most élünk meg, még soha nem volt részünk. Hogyan tudják hasznosítani ezeket a heteket?

Handa Eszter: Én kertes házban lakom, vannak állataink, ez már önmagában ad elfoglaltságot házon belül és kívül egyaránt. Emellett imádok főzni, amire most több lehetőségem van. Sokat olvasok és sportolok, itthonról dolgozom, kutyázok. Tulajdonképpen számomra csak a körülmények és az időbeosztás változott, egyébként ugyanazt csinálom, mint a járványhelyzet előtt. Nyilván nagyon nehéz megszokni, hogy szinte folyamatosan a négy fal között vagyunk, de igyekszem ezt az időt is hasznosan tölteni.

Plachi Rita: Minden reggel egy új nap kezdete. Benne sok újdonsággal, célok megvalósításának lehetőségével s annak reményével, hogy mihamarabb visszatérhetünk az immáron új értelmet nyert világot jelentő deszkákra. Éppen ezért elsődleges feladat ebben a kényszerszünetben a zenekar számára is elrendelt „home office”, avagy a mindennapos gyakorlás. Hisz ha eljön annak az ideje, amikor szeretett közönségünk elé állhatunk és végre élő (!) koncertet adhatunk, ugyanolyan színvonalat, minőséget kell nyújtanunk nekik, mint azt eddig is tettük. Most lehetőségünk van kevésbé feszített tempóban előre dolgozni egy kicsit. Meghallgatni, felkészülni azokból a darabokból, amelyeket reményeink szerint nyár végén, ősszel már hallhat a közönségünk.

A zenekari muzsikálás a közös munkáról szól. Hogy élik meg a munkatársak, a közösség hiányát?

Handa Eszter: Nagyon nehezen. Jó a kollektíva, és jellemzően ilyenkor tavasszal több időt töltünk a munkahelyen, mint otthon. Ez most szokatlan helyzet. Személy szerint egyébként is közösségi ember vagyok, most furcsa, hogy csak a páromat látom a nap 24 órájában, de sokat beszélünk a barátokkal, kollégákkal, a családdal telefonon, videóhívás segítségével, és sokkal több idő jut egymásra.

Plachi Rita: A mindennapi rohanásban sajnos természetesnek vesszük, hogy munkába járunk, hogy kollégákkal találkozunk, hogy van csodás közönségünk, akiknek örömmel muzsikálunk. És lám, pillanatok alatt felborult minden! Mi, zenészek, ilyenkor érezzük csak igazán, hogy zenésztársak, közönség, koncertek nélkül üres a világ. Persze lehetőségek tárháza áll előttünk. Videókészítés egymagunkban a szobában vagy videóchat-zenekar alapítása, de bizton állítom, azt a koncerttermi miliőt, a pillanat varázsát, az élő zene csodáját se a zenésznek, se a közönségnek nem adja vissza semmilyen technika. Emellett azért szólamvezetőként is fontosnak tartom a szólamtagokkal való kapcsolattartást. Élő videóchat segítségével érdeklődünk egymás hogylétéről, illetve ugyanezen fórumon tartunk heti rendszerességgel szólampróbákat is. Ez egyfajta csapatépítő tevékenység is, ami a szólamon és a zenekaron belül is jól működik.

Ezekben a nehéz hetekben nagyon sok zenész és énekes ad úgynevezett karanténkoncertet. A zenekaron belül alakultak-e karanténegyüttesek, születtek-e karanténkoncertek?

Handa Eszter: A vezetőség a zenekari tagok és a közönség védelmében úgy döntött, hogy nem rendel el ilyen típusú munkát a zenekarban. Vannak olyanok a zenekaron belül, akik egy háztartásban élnek, és mindenki muzsikus a családban, ők készítettek felvételeket. A legjobban sikerülteket némi utómunka után közzé is fogjuk tenni a közösségi felületeinken.

Plachi Rita: A Miskolci Szimfonikus Zenekarban több házaspár is muzsikál. Így adott a lehetőség az otthoni kamarazenélésre (van, ahol zenészgyermekkel együtt). Jómagam is tervezek előrukkolni valami élővel. Talán egy balkonkoncerttel, talán egy udvarkoncerttel. A lényeg, hogy közönségnek muzsikáljak. Hiszem, hogy ebben a bezártságban, ebben az elszigetelődésben is módunkban áll adni. Adni, az élő zenét. A zenét, ami gyógyítja a lelket, ami átsegíti az embereket ezen a még talán soha meg nem élt, nehéz helyzeten.

Van-e most idejük olyasmire, amire a járvány előtti zsúfolt napokon nem volt?

Handa Eszter: Inkább úgy fogalmaznék, hogy több időm van más típusú tevékenységre. Például körülbelül 10 éve nem aludtam 8 órát egyhuzamban, most furcsa, hogy kipihenten ébredek. Mindig igyekeztem jól beosztani az időmet, azt hiszem, ez a legnagyobb erősségem. Kicsit átalakult a napi rutin, bár ugyanazok a tevékenységek szerepelnek benne, csak a ráfordított idő mennyisége változott, illetve a helyszín, ami jelen esetben mindig itthon van.

Plachi Rita: Természetesen az itthon töltött idő aranyat ér. Tervezgetni, szortírozni, rendszerezni. Kicsit magunkba fordulni, lelkünket ápolni, még jobban odafigyelni a szeretteinkre. Sütni valami finomságot, amit eddig még sosem mertünk kipróbálni. De ami a jelen helyzetben a legfontosabb, és mi, a Miskolci Szimfonikus Zenekar tagjai is kérjük a drága közönségünktől: „Maradj otthon!”, hogy mihamarabb találkozhassunk!

A zenekar muzsikusai és dolgozói közül kik azok, akik tudnak távmunkában dolgozni, és kik azok, akik nem?

Handa Eszter: Természetesen mindenki tud valamilyen formában otthon dolgozni. Nekünk, irodai dolgozóknak kicsit könnyebb ez, mint a zenekar tagjainak. Az irodai munkában most nyomatékosan van jelen a pályázati lehetőségek kiaknázása, az elszámolások készítése, a költségcsökkentő intézkedések bevezetése, a jövő évad és a pótlások tervezése. Emellett igyekszünk valamilyen módon kiszolgálni a közönségünket is, a közösségi oldalunkon folyamatosan érkeznek a koncertfelvételek és a zenekari tagok hétköznapjait bemutató fotók. Tehát nem pihenünk mi sem. A muzsikus kollégák számára az otthoni gyakorlás, a műhelymunka vált ebben az időszakban elsődlegessé. A hagyományos értelemben vett szakmai munka ugyan nem működik, tehát nincsenek nagyzenekari próbák és koncertek, ugyanakkor a szakmai tevékenység fenntartható azáltal, hogy most lehetőségük van a finomításokra, amire egyébként a feszített tempójú évadban kevesebb idejük jut. A szólamok tartanak közös konzultációkat, illetve hetente egyszer, felváltva élőben jelentkezik be a közösségi oldalunk belső csoportjában a zenekar ügyvezetője, Szászné Pónuzs Krisztina és művészeti vezetője, Antal Mátyás, akik tájékoztatják a zenekar dolgozóit a jelenlegi helyzetről, aktualitásokról és az elkövetkezendő időszak feladatairól. Igyekszünk most előre dolgozni, mert hisszük és nagyon bízunk benne, hogy a következő évadunkat már zavartalanul meg tudjuk kezdeni és sikerrel, a közönség szeretetével végig is vinni.

Kellett-e a kényszerpihenő miatt a társulat bérét csökkenteni?

Handa Eszter: Szerencsések vagyunk. Rendkívül jó vezetőink vannak, akik minden követ megmozgatnak, hogy a lelki nehézségek mellett az anyagiak miatt kelljen a legkevésbé sem aggódniuk a dolgozóknak. Természetesen meghúztuk a nadrágszíjat, tehát csökkentettük a költségeket, ahol csak tudtuk, de mindezt úgy, hogy a zenészeink ezt a lehető legkevésbé érezzék meg a saját pénztárcájukon. Elég teher számukra az, hogy nincsenek koncertek, nincs közönségük, hisz egy zenész koncertek és közönség nélkül olyan, mint egy huszár kard és ló nélkül. A költségcsökkentő intézkedések közé tartozik például, hogy a folyamatos megbízásokat szüneteltetjük, és kismértékben a zenekari létszámot is csökkentettük. Ami a béreket illeti, a zenekari muzsikusoknak van egy olyan béreleme, amit a lejátszott koncertek, a szolgálatszámok után kapnak, ami most ugye kiesik, tehát bizonyos szinten érinti a béreket a helyzet, de az alapbérük változatlan. A rendkívüli járványhelyzet most átrendezte az évadunkat, a szokásos nyári szünet előre csúszott, így most az előrehozott szabadságolások és az otthoni szakmai munkavégzés közti egyensúlyt igyekszik megteremteni a vezetőség.

Milyen megállapodás született a vendégművészekkel és vendégkarmesterekkel, akik a járvány miatt nem tudtak fellépni a zenekarral?

Handa Eszter: Egyértelmű vis maior helyzet állt elő, így a szerződések tulajdonképp érvénytelenné váltak. Felvettük azonban a kapcsolatot az érintett vendégművészekkel, és mindenkivel úgy egyeztünk meg, hogy ha lesz rá lehetőség, mielőbb pótoljuk az elmaradt koncerteket, amikor – talán így még nagyobb – szeretettel várjuk majd őket. Nagyon megértőek és együttműködőek voltak e tekintetben, hisz a művészvilágban mindenki ebben a cipőben jár.

Hogyan lehet majd bepótolni az elmaradt koncerteket a mostani tervek szerint?

Handa Eszter: Természetesen a megvásárolt jegyek érvényesek lesznek majd a pótlóidőpontra. Ezúton szeretnénk hálásan megköszönni mindazoknak, akik nem váltották vissza a jegyeiket, hiszen ezzel is támogattak minket ebben a nehéz időszakban. Tervek szerint a „minél előbb” elve van a szemünk előtt, de nyilván ez a járványhelyzet és a következő évadunk már elkészült programjának is a függvénye. Bár ott tartanánk már…!

Vissza kell-e fizetni a megvásárolt bérletek árát?

Handa Eszter: A bérletek árát semmiképp nem tudjuk visszafizetni, hiszen egy bérletben több előadás van, amiből megvalósult valamennyi. A jegyek kapcsán más a helyzet, ott egyszeri előadásról van szó. Azonban a bérleteseinket mindenképp kárpótolni fogjuk, vagy pótelőadással vagy ingyenjeggyel más kijelölt koncertre. Hisz általuk és értük vagyunk, így természetesen nem hagyjuk őket cserben.

(A borítóképen: Handa Eszter és Plachi Rita. A Miskolci Szimfonikus Zenekar a koronavírus-járvány miatti kényszerű elzártságban is készül a közönséggel való újabb találkozóra – mondják a társulat tagjai| Fotó: Plachi Rita)

Kapcsolódó cikkeink:

Hangszerező: elsőként a vonósokkal

Zenés Promenád, háromszor