A tüdőrák és a cigaretta

Dr. Almássy Sándor mellkassebész kedvesen fogad. A tüdőrákról fogunk beszélgetni, ami egy nagyon csúnya betegség – mondja a szakember. 99 százalékban ráfoghatjuk, hogy a dohányzás okozza.

Erre mondják az ellenzők, hogy az ő nagymamája soha nem dohányzott, és tüdődaganatban halt meg.

Igen, valóban előfordul. De a számok beszédesek: 100 ezer emberből 4 olyan kap tüdőrákot, aki nem dohányzik. Százan kapnak tüdőrákot, akik 10 évet dohányoznak és tegyük hozzá, napi egy doboz cigarettát szívnak, és 240 ember kap tüdőrákot, akik napi két dobozzal szívnak el nagyjából 10 éven át. Nem a nikotin, hanem a kátrány a nagy ellenségünk.

Vannak jelei a tüdőráknak?

Általában sajnos az elején eléggé tünetmentes. Általában a dohányosok reggelente köhögnek, krákognak olykor, és ezt természetesnek veszik. Mert van egy kis krónikus hörghurutjuk. Aztán van, amikor a beteg nem vesz komolyan egy kis lázat, megfázásnak tekinti és akkor ijednek meg általában, ha véres köpetük van. Az már súlyos állapot.

Milyen esélyei vannak a betegnek?

Sajnos a tüdődaganatos betegek 75-80 százaléka a felfedezés, a diagnosztizálás pillanatában sebészeti úton gyógyíthatatlan, vagyis nem lehet műteni. Marad az onkológiai gyógyítás. A tüdődaganat nagyon agresszív betegség. Fél évvel előtte még semmi nem látszik a tüdőn, és amikor jelei vannak, már késő.

Sebészi módszerrel milyen tüdődaganat gyógyítható?

Minden olyan tüdőrák, ami már áttétet ad a rekeszizomra, a mellhártyára, ellenoldali nyirokcsomókra ráterjed, az már nem műthető. Bár az utóbbi években az áttétek sebészete nagyon sokat fejlődött. Minden olyan daganatot megműtünk, ahol az alapdaganat nyugalmi állapotban van. Igenis el kell távolítani az áttéteket, mert sok évet kaphat még a beteg. Nem lesznek kétszáz évesek, de sok évvel meghosszabbíthatja a beteg életét.

A tüdőműtét miből áll? A tüdő csonkolható szerv?

Igen, a tüdődaganat műtéte az a tüdő csonkolása tulajdonképpen. Amelyik lebenyben van a betegség, annak a lebenynek az eltávolítása. A jobb tüdőnek három, a bal tüdőnek két lebenye van, amelyiket érinti a daganat, azt eltávolítjuk. Akár kettőt is. Ha olyan a daganat fekvése vagy engedi a beteg légzésfunkciója, akár a fél tüdőt is el tudjuk távolítani.

Egy ilyen műtét után milyen lesz a beteg életminősége ?

Nem lesz hosszútávfutó vagy hegymászó, de van olyan betegem, akit 25 évvel ezelőtt műtöttem, azóta fél tüdővel él. Igaz, nem volt áttét.

Mitől függ az, hogy valakinek rögtön áttétek keletkeznek, míg másoknak nem?

Sok mindentől. A daganat biológiájától. Az úgynevezett laphámrák nem nagyon ad áttétet. Napjainkban sajnos a mirigydaganat már szinte mindig áttétet képez. Ez a mai dohányiparnak köszönhető. Talán furcsán hangzik, de régen, amikor nem volt füstszűrő a cigarettákon, az laphámrákot okozott. A modern füstszűrők apró, pici, majdnem láthatatlan részekre bontják a kátrányt, és ez a tüdő legszűkebb légutacskáiba is bejut.

Akkor a füstszűrő nemhogy védene, inkább ártalmas?

Igen, sajnos ez így van. Le kell szokni a dohányzásról. 40 évig dolgoztam a Semmelweis-kórház mellkassebészeti osztályán. Sok mindent láttam, olyan szörnyű daganatokat, elhasznált tüdőt.

Emlékszik az első műtétre, amit végzett?

Persze, egy begyulladt könyöktömlő volt. Segítséggel, de elvégeztem. Egy műtétnél mindig két orvos van. Egy tapasztalt és egy fiatalabb.

Volt olyan esete, ami megvi­selte?

Persze, negyven év alatt hogyne lett volna. Nincs kis műtét. A legkockázatmentesebb műtétnek is megvan a kockázata. Volt olyan mellkassebészeti műtétem, amikor egy fiatalembernek egy mángorlógép bedarálta a karját és a mellkasát. Hat órán keresztül operáltam, a kezem szurkálta a törött borda, de életben maradt a beteg. Ha újrakezdeném, akkor is sebész lennék.