Amikor már csak a gép segíthet

Országosan akár 7-8 ezer lélegeztetőgépre is szükség lehet a koronavírus-járvány miatt, jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök. A lélegeztetőgépről és a mesterséges lélegeztetésről szerencsére nagyon sokan keveset tudunk, de a közösségi oldalon rémisztő posztokat tesznek közzé az emberek a témában. Mi az igazság valójában? Erről Prof. dr. Csomós Ákos aneszteziológus és intenzív terápiás osztályvezető főorvos beszélt részletesen a napokban az egyik tévécsatornának.

10-14 nap a gépen

Elöljáróban jelezte: a mesterséges lélegeztetésnek az a feladata, hogy eljuttassa az oxigént a véráramba. Amikor belélegezzük az oxigént, annak a tüdőből egy membránon át el kell jutnia a keringésbe, majd onnan az agyba és a teljes szervezetbe. A COVID-19 betegeknél az az út károsodik, amikor a tüdő léghólyagokból az oxigén a vérpályába jut, ezért kell őket lélegeztetőgépre tenni.

A főorvos hangsúlyozta: a járványügyi szabályokat nagyon komolyan kell venni, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy egy-egy koronavírusos beteget 10-14 napig is lélegeztetőgépen kell tartani. Ez még hosszabb idő is lehet, leírták ugyanis. azt, hogy Észak-Olaszországban, Lombardia tartományban az intenzív osztályra kerül betegek 58 százaléka egy hónapig vagy annál hosszabb ideig is gépen volt. Ez pedig döbbenetesen rossz adat, jegyezte meg a főorvos.

– A COVID-19, azaz az új típusú koronavírus azért is veszélyes, mert az eddigi adatok szerint a lélegeztetőgépre került betegek 50 százaléka meghal. Szemben az influenza okozta tüdőgyulladással, ahol ez az arány 20 százalék. A tünetek súlyosságát elsősorban a vér artériás oxigénnyomása árulja el, amit mérni tudunk, de egyéb tünetek alapján is eldőlhet, hogy mikor kell a beteget lélegeztetőgépre tenni – sorolta a főorvos.

Nem tud mozogni

Elmondta azt is: a gépi lélegeztetés következő problémája, hogy utána a betegek izomgyengeséggel ébrednek föl. Akit az intenzív osztályon lélegeztetnek, annak a mozdulatlanság miatt egyébként is izomgyengesége lesz, de a koronavírusos betegek még úgynevezett izomlazító gyógyszert is kapnak. Ez azért szükséges, hogy az oxigén optimálisan tudjon eloszlani a tüdőben. Az izomlazító gyógyszerek mellékhatása azonban az, hogy átmenetileg megromlik az idegek és izmok közötti kapcsolat. A beteg felébred, körbenéz, és azt tapasztalja, hogy nem tudja mozgatni se a kezét, se a lábát. Ez az állapot pedig 6-8 hétig is eltarthat, ami nagyon hosszú idő.

– Azt szoktam a hozzátartozóknak mondani, hogy egy nap lélegeztetés később egy hét rehabilitációt jelent. Tehát ha valaki 7 napig van gépen, annak 7 hét rehabilitáció szükséges. De minél idősebb valaki, a rehabilitációs idő annál hosszabb. Amikor valaki lélegeztetőgépre kerül, altatásban tartjuk. Ez nem jelent mély altatást, hanem azt, hogy a beteg felszólításra a szemét kinyitja, de egyébként végig alszik. Szendergő állapotot kell elképzelni, amelyet vénás gyógyszerekkel érünk el. A koronavírusos betegeket hasra fordítjuk mesterséges lélegeztetés közben, éppen azért, hogy az oxigén abba a tüdőrészbe áramoljon, ahol a vér található. A betegek ellátása és ápolása tehát rendkívül időigényes feladat – hívta fel a figyelmet a szakember.

Hozzáfűzte: az altatásos lélegeztetés alkalmával a beteg légcsövébe egy tubust tesznek, vagyis intubálják, és egy filteren át, a lélegeztetőgépen keresztül kapja az oxigénellátást. A lélegeztetőgépre került betegek fájdalmat nem éreznek. Bár lehet, hogy némely beavatkozás kellemetlen a számukra, de minden intenzív osztályon odafigyelnek arra, hogy megfelelő dózisú fájdalomcsillapítót és altatót is kapjanak az ott fekvő betegek.

(A borítóképen: Egy beteg lélegeztetőgépen)