Felfedezőutakon kerékpárral: most Gönc és Telkibánya között biciklizünk

A koronavírus-járvány miatt is ugrásszerűen megnövekedett a kerékpározás népszerűsége. Ma már nem ritka, hogy olykor akár nagyobb bringás túrázó csoportokkal találkozunk a Bükk népszerű kirándulópontjain, Jávorkúton vagy Ómassán. Ha kedveljük az érintetlen természetet, érdemes számításba venni az abaúj-zempléni határvonalon Göncöt mint start- és célállomást. A kerékpárok közül a sokféle ajánlat mellett talán a leginkább praktikus, ha beszerzünk egy jó minőségű mountain ­bike-ot, azzal a változatos, akár erdei utakon is garantáltan eljutunk mindenhová.

Gönci hordó, aranygomb

Gönc északi részén, a Kossuth Lajos utcában található a Huszita-ház. A házban látható tárlat bepillantást enged a helyi fazekasok, bognárok, cipészek, kádárok, papucsosok, szénégetők és molnárok mindennapjaiba is. A kiállítás nemcsak a házban látható, hanem az alatta futó pincerendszerben is folytatódik; itt van a környék legnépszerűbb termékéből, a mértékegységgé vált 136,6 literes gönci hordóból is kiállítva néhány.

Göncről Telkibánya felé haladva, pár kilométer után erdei terepre váltva közelítjük meg a Potács-házat. Az épület elnevezése (Pottaschenhütte) az egykori funkciójára utal: hamuzsírhutaként üzemelt a 17–19. században. A nyugati részen voltak az irodák, a szám­adó helyiség, a keleti rész volt a munkások szállása.

A későbbi erdészházat már a rendszerváltás előtt is kulcsosháznak használták. A ház közelében található kolostort a 14. század végén kezdték építeni a pálosok. Hét oltárát 1420-ban szentelték fel. Egykor kis kolostor lehetett, egy hajóval, szentéllyel, toronnyal. Ezek főbb falai még ma is állnak. Főbejáratának faragott, csúcsíves ablakát a gönci Huszita-házban láthattuk.

Telkibánya szépsége

A Potács-ház mellett vezető erdei ösvényen lejuthatunk az aranybányászatáról ismert Telkibányára. Az aranybányászatról szóló legkorábbi írásos adat 1341-ből származik. A felszín közeli aranytelérek kimerülése után bányászata hanyatlásnak indult, emiatt mintegy 200 évig szünetelt a termelés. A bányák újbóli megnyitását Mária Terézia rendelte el. A 19. század elején a telkibányai arany- és ezüstbányák még működtek, a településen vájárok és csillések is éltek. 1825-ben a regéci uradalom tulajdonosa, Bretzenheim Ferdinánd herceg porcelángyárat alapított Telkibányán, a környékbeli kaolinlelőhelyekre alapozva. Ez volt az első porcelángyár Magyarországon. A falut gyakran emlegetik Aranygombos Telkibányaként, úgy tartják, hogy a templom keresztjét tartó gomb lehetett arany, amit akkoriban csak a gazdagabb települések engedhettek meg maguknak.

Vadászkastély tóval

A bányásztelepülést elhagyva jutunk el Pálházára, Magyarország legkisebb és legészakibb városába. A település az őskor óta lakott, az 1320-as években jött létre a füzéri uradalom részeként. Először egy 1389-es adománylevélben említik. A husziták, majd a törökök is feldúlták, többször elpusztult. 1711-ben pestisjárványban halt ki a lakosság, legközelebb 1786-ban említik. 1875-ben épült meg a fűrészmalom, a mai fűrészüzem elődje, majd a kisvasút, amely Magyarország első erdei vasútja.

A műemlékvédelem alatt álló vasúttal párhuzamosan haladva körülbelül hat kilométeres könnyed tekerés után juthatunk el a vadregényes kőkapui vadászkastélyhoz, amely ma szállodaként működik. A romantikus kis tó partján magasló kastély méltó végcélja utazásunknak, melyet visszafelé a már megismert útvonalon hagyunk el Telkibánya felé tartva. A főúton Gönc felé tartva pillantjuk meg a Csenkő-patak táplálta víztározót, melynek partján pihenhetünk kicsit a tájban gyönyörködve, hogy néhány szuszogós lejtőt leküzdve visszaérjünk Göncre.

(A borítóképen: Hétvégi családi programnak is kiváló a biciklitúra)