Minél hamarabb oda kell érni

Fister József úgy látja, hogy Németország válogatottja érhet az első helyre a kontinensviadalon.

Volt profi, NB II-es játékos (összesen 247 másodosztályú találkozó van a lábában), miközben egy szezont, az 1981/1982-est az NB I-es élvonalbeli Budapest Honvédban is lehúzott, Tichy Lajos akkori vezetőedző két alkalommal küldte pályára. Összességében több mint 300 bajnoki és kupameccset játszott, később pedig masszőr lett, ennek már jó három évtizede, 1991-ben Kazincbarcikán indult ezirányú pályafutása.

Hatból csak egy

A kilencvenes évek végén dolgozott a magyar olimpiai válogatott mellett, Tornyi Barnabással, Herczeg Andrással, Veréb Györggyel, Tóth Kálmánnal, az volt az úgynevezett Gera Zoltán-féle korosztály. Először a magyar válogatottról beszélt Fister József, aki manapság a vármegyei I. osztályú edelényieket segíti a kispadon.
– A skótok elleni győzelem után volt arra esélyünk, hogy továbbjussunk a tizenhat közé, de aztán kiderült, hogy ez nem sikerül, és nélkülünk meg tovább az Európa-bajnokság – kezdte a 64 esztendős szakember. – Ha elengedem a klasszikus szurkolói vénámat, és visszagondolok a mérkőzéseinkre, akkor azt kell mondjam, ez a realitás. A televízióban látottak alapján sajnos nem értünk annyit, hogy a tizenhatban legyen a helyünk. A hat félidőből egyről lehet azt kijelenteni, hogy a miénk volt, hogy domináltunk, ez pedig kevés. Eszembe jutnak Lakat Károly kétszeres olimpiai bajnok edzőnek a szavai, aki annak idején dolgozott egy fél szezont Kazincbarcikán, velünk, és az egyik ,,arany mondata" az volt, hogy ,,a labdarúgás, hol ad, hol elvesz, de igazságos".

Nem lesz gond

Az anno Diósgyőrben is éveket lehúzó masszőr érintette Varga Barnabás súlyos sérülését is.
– Mindenki szurkolt neki, érte, hogy ez ne legyen maradandó – fogalmazott Fister József. – A gyógyulás során nagyon fontos lesz, hogy milyen mentalitással fog hozzáállni a helyzethez, mennyire tudja magát túltenni a történteken. Az arcsérülés bizonyos értelemben még rosszabb, mint egy lábsérülés, félelemérzetet hagyhat benne, mi lesz, ha ismét felugrik egy szituációban, két ember között, s lehet egy hasonló végkifejlet. Egy ilyen dolgot nem könnyű kezelni, azonban úgy érzem, nála nem lesz gond, biztos, hogy szakember, pszichológus is fog neki segíteni a feldolgozásban. A futballban szerencsésnek mondhatja magát az a játékost, akit elkerülnek a komoly sérülések. Nekem is voltak ilyen-olyan esetek, csatárként találkoztam kemény védőkkel, amikor például a Honvéddal 1982. májusában meccset játszottunk Csehszlovákia ellen Kassa mellett, Rőcén. Ők az 1982-es világbajnokságra készültek, és nagyon komolyan vették a mérkőzést, védőjüktől, Jozef Barmostól kaptam egy olyan rúgást, amelynek a mai napig meg van a helye. Az volt a szerencsém, hogy csak szárkapocscsont-repedés volt, illetve izomszakadás, egy bő hónap után már tudtam ismét labdázni.

Felkészült masszőrök

Arról, hogy mennyire fontos a találkozó előtti gyúrás, az alábbiakat nyilatkozta Fister József.
– Ez a szakma is folyamatos fejlődött, fejlődik – nyilatkozta. – A profi szintet nem látom, de azt tudom, hogy mind a kluboknál, főleg az NB I-ben, és a válogatottak mellett nagyon felkészült masszőrök vannak. Nem egy, nem két masszőr dolgozik a játékosokkal, meg van osztva, hogy kinek mi a pontos feladata. Van, aki a mérkőzés előtt dolgozik, és az is meg van beszélve, hogy ki ül a kispadon. A labdarúgók között többfajta igény van, hogy ki, milyen jellegű masszást kér, melyik testrészét, akár olyan szintig, hogy a lábának melyik részét. A kapusok a vállukat, nyakukat szeretik ,,legyúratni" a meccs előtt, hogy minél előbb bemelegedjenek. A cél az, hogy pályán megtartott bemelegítéssel együtt a csapat tagjai elérjék a szükséges hőfokot, az izomzatuk maximálisan terhelhető legyen, hogy adott esetben már az ötödik másodpercben képesek legyenek egy sprintre. Varga Barnabás eseténél még előjött az a kérdés, hogy mikor szaladhat be a pályára a masszőr és az orvos. Mérlegelni nem szabad, a lényeg ugyanis az, hogy minél hamarabb a sérült játékos mellett ,,legyünk", távolról is más lehet egy sérülés, és közelről is, ha az ember odaér, és tisztában van azzal, hogy mit kell tenni. Egyszer megtörtént velem, hogy a Barcika gyúrójaként Szegeden berohantam a pályára, holott még a játékvezetőtől nem kaptam erre engedélyt. De mentem, mert úgy láttam, szükséges a gyors segítség a megsérült játékosunknak. Azt tudni kell, hogy az orvost, és a masszőrt nem állíthatja ki a játékvezető, mindkettejüknek ott kell lenniük a padon.
A ,,Ki nyeri az Eb-t?" kezdetű kérdésre az alábbiakat válaszolta Fister József.
– Az eddigiek után azt mondom, hogy a házigazda Németországot tartom esélyesnek a végső sikerre. Tehát ebben a pillanatban rájuk fogadnék. Szinte abban is biztos vagyok, hogy a legjobb négy között lesz egy meglepetés-válogatott is.