Turizmusfejlesztés: tizenhat pontos deregulációs csomagot terjesztettek elő

Nagy Márton hozzátette: a turisztikai szektor nagyon jól teljesít, a GDP-n belül eléri a 12 százalékot, az adóbevételek több mint 10 százalékát adja, a cél ugyanakkor a bürokrácia csökkentése, az ágazat versenyképességének növelése, ezért a 33 tagszervezettel rendelkező Turisztikai Tanácsadó Testület elkészítette a további fejlesztést szolgáló csomagját.

Mit tartalmaz a deregulációs csomag?

A csomag része egyebek mellett a rövid távú lakáskiadás szabályozása, a felszolgálási díj maximálása, az idegenvezetési tevékenység átfogó szabályozása, a digitális SZÉP-kártya fejlesztése, és a tervek szerint kivezetik a légitársaságokat terhelő szén-dioxid-adót – ismertette a miniszter.

A rövid távú lakáskiadással kapcsolatban a miniszter elmondta, hogy a kormány csak Budapesten változtat, vidéken nem lesz Airbnb-szabályozás. Hozzátette: a kormány egyetért a többi tagszervezettel abban, hogy moratórium legyen az új engedélyek kiadására, miközben az adókat érdemes megemelni.

A deregulációs csomag része a rendőri jelenlét fokozása a fővárosi bulinegyed területén, ahol 48-ról 58 járőrre emelnék a létszámot, és e helyszínen létrejönne egy önálló rendőrörs.

A miniszter kitért arra, hogy a falusi turizmust erősítené a gazdasági épületek magánszálláshelyként történő hasznosítása, ez elsősorban a pajtákat, pincéket érintené.

Módosulna a szálláshelyeken üzemelő medencék személyes felügyeletének szabályozása, vagyis a húsz főnél kisebb méretű medencék esetében nem lenne kötelező úszómester alkalmazása, őt kiválthatnák a helyi dolgozók, illetve a kamerás felügyelet.

A borravaló és egyéb juttatások is módosulhatnak

A készpénzmentes borravalóra vonatkozó pénzügyi szabályozás értelmében minden banknak kötelező lesz valamilyen megoldást adni a vendéglátóipari hely számára, hogy a borravalót adómentesen lehessen adni. A felszolgálási díjat 12 százalékban maximálnánk – ismertette a nemzetgazdasági miniszter.

Nagy Márton szólt arról, hogy segítenék a hivatásturisztikai (elsősorban a gyógyászati és orvosszakmai) rendezvények szervezését azzal, hogy ha például külföldi konferenciaszervező cég hoz tető alá ilyen rendezvényt, a költések biztosítására a minimálbér 5-ről 15 százalékára, 39 ezer forintra emelkedjen a meghívottak támogatására adható összeg.

A csomag része, hogy – az szja-törvény módosításával – az állatkerti belépő az adómentes béren kívüli juttatások közé kerülne.

Átfogó szabályozás készül az idegenvezetési tevékenységre vonatkozóan. A miniszter ismertetése szerint jelenleg 20 ezer idegenvezető rendelkezik kártyával, miközben mintegy 3000-4000 aktív csak közülük, ezért felül kell vizsgálni, kinek adható ilyen kártya, ki végezhet ilyen tevékenységet, és milyen tudással. A Budapestre érkező turisták számának emelkedésével a kereslet növekedni fog – jegyezte meg.

– mondta a miniszter.

Jöhet a digitális SZÉP-kártya, kivezetik a széndioxid-adót

Nagy Márton szólt arról is, hogy a jövőben digitális, applikációs SZÉP-kártyát vezetnek be, továbbá, hogy az éttermeknek nem mindig lesz kötelező parkolóhelyeket biztosítaniuk, és az NTAK attrakciók közé kerülhetnek új szereplők (például az Országház, egyházi műemlékek, a Bazilika, a sikló, a kisvasút).

A tervek szerint január 1-től kivezetik a légitársaságokat terhelő széndioxid-adót – mondta a miniszter.

– tette hozzá a tárcavezető.

A csomag plusz két pontjának egyike az élelmiszerbiztonsághoz kapcsolódó vendéglátó tájékoztató anyagok készítése. Ennek lényege, hogy az MTÜ bevezet egy kiskönyvet, amely leírja, milyen munkavégzés során milyen jogszabályoknak kell megfelelni. A másik plusz pont arról szól, hogy a termálvíz kísérőgáz jövedéki adóját megszüntetik, amennyiben azt nem használják kereskedelmi célokra.

Kérdésekre válaszolva Nagy Márton elmondta, hogy szó van a QR-kódos fizetési rendszer magyarországi kiépítéséről, ami komoly lökést adna a Kínából érkező turizmus számára.

Elmondta azt is, hogy a kínai elektromos autókra meghozott európai uniós szankciókról szóló döntés megalapozottságát megkérdőjelezi, hogy azt csupán tíz tagország támogatta, öt ellenezte, tizenkettő pedig tartózkodott a szavazásnál. „El kellene kerülni a kereskedelmi hidegháborút, a gazdasági semlegesség, az összekapcsolódás és az együttműködés felé kellene menni”.