Csizmadia: az új adók kiszámíthatóságot hoznak

Budapest, 2012. május 22., kedd (MTI) - Az új adókból, így a pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevételek a következő években hosszútávon biztosítják és kiszámíthatóvá teszik az államháztartás működését - jelentette ki Csizmadia Norbert, a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezéskoordinációért felelős államtitkára a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló javaslat általános vitájában kedden a Parlamentben. 

Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány elkötelezett a költségvetési hiánycél tartását illetően, ennek érdekében a Széll Kálmán Terv 2.0-ban több új adóintézkedést vezetnek be, az új adókból származó bevételek pedig a következő években hosszútávon biztosítják és kiszámíthatóvá teszik az államháztartás működését.

Közölte: a javaslat értelmében a 2013. január 1-től bevezetendő pénzügyi tranzakciós illeték a Magyarország területén végrehajtott, fizetési műveletekhez kapcsolódó közteher, egyfázisú, forgalmi típusú illeték, amely meghatározott tranzakciókra, így például átutalási és beszedési megbízásra, bankkártyás vásárlásra, csekkbeváltásra, készpénz befizetésre és kifizetésre, készpénz átutalásra terjed ki.

Hozzátette: az illeték bevezetésének előnye, hogy rendkívül széles alapot terhel, így igen alacsony kulcs mellett, jelentős költségvetési bevételt eredményez.

Ismertetése szerint az illeték hatálya nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra és az államháztartási törvény szerinti, kincstári körben végzett pénzforgalmi szolgáltatásra. Ezzel a javaslat biztosítja, hogy a tranzakciós illetékek hatálya ne terjedjen ki a bankközi elszámolásra, így csupán technikai elszámolásokból adódó többszöröződő illetékfizetési kötelezettség sem merül fel - tette hozzá.

Az államtitkár tájékoztatása szerint nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség a magánszemélyek és vállalkozások ugyanazon pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett saját bankszámláik közötti műveletei, továbbá az értékpapírszámlával fizetési műveletek tekintetében.

Csizmadia Norbert kiemelte: az illeték bevezetése szorosan illeszkedik ahhoz az adópolitikai célkitűzéshez, amely szerint az adóstruktúra úgy alakul át, hogy abban a munkát terhelő közterhek aránya csökkenjen, a forgalmi, fogyasztási adók szerepe pedig növekedjen.

Megjegyezte azt is, hogy a javaslat kidolgozásakor figyelmet fordítottak más uniós megoldásokra, és a pénzügyi tevékenységek adóztatásával kapcsolatos nemzetközi fejleményekre is.