Kevesebb állattartó, több szántóvető

Tíz év alatt több mint százezerrel csökkent hazánkban a mezőgazdasági vállalkozások száma. Jelentősen kevesebben foglalkoznak állattartással, ugyanakkor jelentősen több a növénytermesztő. A fiatalabb gazdaság­irányítók ugyan szám szerint még kevesen vannak, viszont közülük minden második rendelkezik valamilyen szakirányú képzettséggel, és körükben a legmagasabb a felsőfokú mezőgazdasági végzettségűek aránya.

Országszerte mintegy 234 ezer mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaság részvételével tartott mezőgazdasági összeírást 2020-ban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A tízévente ismétlődő agrárcenzus célja az volt, hogy teljeskörűen felmérje a hazai gazdaságok szerkezetét, a mezőgazdaság aktuális helyzetét.

Hangsúlyeltolódás

A felmérésről előzetes adatokat közlő kiadványból kiderül, hogy a hazai gazdaságok száma az elmúlt tíz évben a harmadával csökkent. Míg 2010-ben mintegy 351 ezer agrártársaságot tartottak nyilván, számuk az azóta eltelt évtizedben tapasztalt folyamatos fogyás következtében 234 ezerre csökkent. Elsősorban a kisebb gazdálkodók hagytak fel a tevékenységükkel, de hasonló tendencia követhető nyomon az Európai Unióban is, ahol – frissebb adatok híján – 2010 és 2016 között 15 százalékkal lett kevesebb az agrárgazdaságok száma. Kevesebb lett a növény- és állattenyésztésben egyaránt érdekelt, a statisztikában vegyes gazdaságokként számon tartott vállalkozások száma is, arányuk a 2010-es 13 százalékról 2020-ra 9 százalékra esett.

A kizárólag növényter­mesztéssel foglalkozók számában tapasztalható látványos emelkedésben az állattenyésztés alacsonyabb jövedelmezősége, valamint az Európai Unió növénytermesztést preferáló agrárpolitikája egyaránt szerepet játszott – magyarázta a tájékoztató adatait Tóth Péter, a KSH statisztikai tanácsadója.

Csökken a kedv

A hazánk területének több mint felét kitevő 4,8 millió hektárnyi mezőgazdasági földterület túlnyomó része – 82 százaléka – szántó, 15 százaléka gyep, 2 százaléka gyümölcsös, míg a szőlőterületek aránya 1 százalékot tesz ki. A fiatalabb gazdálkodók a gyümölcstermesztéshez használnak nagyobb arányban területet, a szőlőtermesztéssel foglalkozó gazdálkodók pedig inkább az idősebbek közül kerülnek ki.

A hazai gyümölcsösök közel harmadán termesztenek almát, 17 százalékán meggyet, a tizedén diót, ennél kisebb arányban pedig szilvát, kajszibarackot, bodzát és őszibarackot.

Az egy gazdaságra jutó földterület nagysága 2010-hez képest minden művelési ágban nőtt, a szőlő esetében több mint kétszeresére.

A felmérés tanúsága szerint a földek több mint fele az 5–300 hektárral rendelkező közepes méretű gazdaságok használatában van. A szőlő- és gyümölcsterület közel háromnegyedét is ezek a méretű gazdaságok művelik, viszont csupán 45 százalékuknál van a birtok a saját tulajdonukban. Az összeírás kérdőívére adott válaszok alapján így az látható, hogy az agárgazdálkodók több mint fele bérleményen dolgozik.

Jelentős mértékben változott a legutóbbi felmérés óta a hazai állatállomány is. Az uniós országok között egyedül Magyarországon nőtt az elmúlt évtizedben a szarvasmarha-állomány: 2020-ban mintegy 927 ezer állatot írtak össze, ami 31 százalékkal haladta meg a 2010-es adatokat. Minden más haszonállatból viszont kevesebbet tartanak számon. Jelenleg 2 millió 990 ezres sertés- és 967 ezres juhállományt rögzítettek, az 1,7 millió egyedből álló lúd- és a 2,5 milliós kacsaállomány 38, illetve 46 százalékkal maradt el az előző felméréstől. A tyúkállomány négymilliós egyedszámú csökkenés után 2020-ban 30 millió körül alakult.

Koros agrárgeneráció

Az agrárgazdaságok vezetőinek derékhadát, több mint felét a 40–64 éves korosztály teszi ki, de jelentős mértékben (35 százalék) képviseltetik magukat a 65 éves vagy idősebb irányítók. Csupán a gazdaságok 10 százalékát vezeti a fiatalabb, 14–39 éves korosztályhoz tartozó generáció. Megállapítható, hogy 2010 óta folyamatosan nő a gazdák átlagéletkora, és a női vezetők aránya is az idősebb korosztályokban volt magasabb. A legalább 65 éves gazdálkodók 33 százaléka nő, a fiatalabb generációk között arányuk ennél kevesebb, 26 százalék.

Míg korábban az első számú irányítók jellemzően gyakorlati tapasztalatukra hagyatkoztak a gazdaság vezetésében, napjainkra ezt egyre inkább megalapozza valamilyen szintű mezőgazdasági végzettség. Bár 2020-ban a gazdaságok több mint fele továbbra is a vezetők munkatapasztalatai szerint működött, alapfokú mezőgazdasági végzettsége már a gazdálkodók 11, középfokú 19, míg felsőfokú végzettsége 9 százalékának volt. Érdemes viszont kiemelni, hogy a fiatalabb gazdaságirányítóknak már a fele rendelkezik valamilyen szakirányú képzettséggel, és ebben a körben a legmagasabb a felsőfokú mezőgazdasági végzettségűek aránya. A legalább 500 ezer euró termelési értékkel rendelkező gazdaságok esetében az agrárdiplomával rendelkezők aránya már eléri a 60 százalékot.

(A borítóképen: Magyarországon nőtt a szarvasmarha-állomány (illusztráció))