A málnának sem lesz jó szezonja

Folyamatosan csökken a kétezres évek kezdete óta a málna termőterülete, így éves betakarított mennyisége is. Az ok: alig akad munkás, aki leszedje és megmunkálja a termést.

Soós Péter

Fotó: Kuklis István

A boon.hu-n is beszámoltunk arról, hogy idén gyenge szőlőtermés várható a szakemberek szerint, valamint a meggy és a cseresznye, illetve a barack is kevesebb lesz, mint tavaly. A málnátermesztők is gondokkal küzdenek, egyre kevesebb ugyanis a munkás. Ezt mondja az egyik árus is a Búza téri piacon, ahol három placcon találtunk ilyen portékát, áruk pedig 3000 és 3800 forint között mozog.

Tavaly is háromezer körül árultuk, viszik azért rendesen. A gond az, hogy nincs, aki leszedje és gondozza a termést

– mondta Csirke Lászlóné. Arra a felvetésünkre, hogy Nagy-Britanniában már robotok szüretelik, azt felelte: „hát azok a britek”.

Egy másik eladó azt mondta, maximum tíz százalékot emeltek az előző évhez képest. Szerinte az élelmiszerár-növekedés miatt nincs a málnára akkora igény, mert le kell mondaniuk az embereknek egyes cikkekről, s van, aki például ezt tudja nélkülözni.

Ha azt nézzük, hogy tíz éve 2500 forintért adtuk, most pedig ötszázzal többért, az nem is olyan durva növekedés

– tette hozzá.

A bogyós gyümölcs termőterülete a 2000-es évek eleje óta csökken folyamatosan Magyarországon. Az Eurostat szerint 2022-ben 210 hektáron termelték az édes, finom pirosgyümölcsöt – ez 500 tonna körüli éves mennyiség –, míg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az ezredforduló idején arról számolt be, hogy akkoriban 1500 hektáron termesztettek málnát.

Egyre nagyobb export

Friss málnát főleg Spanyolországból importálnak, az import 15 százalékkal nőtt tavaly, míg a kivitel nem számottevő. A KSH adatai szerint a fagyasztott málna behozatala is nőtt, mintegy 26 százalékkal, az export pedig 9-cel esett 2022-höz képest.

Az Agrárközgazdasági Intézet azt írta: a málna termelői ára 20 százalékkal 3047 forint/kilogrammra emelkedett 2023. 21–30. hetében az előző év azonos periódusához képest.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az országban működő élelmiszer-kiskereskedelmi szereplőkkel egyeztetve azt a célt tűzte ki célul, hogy az olcsó import ellenére se csökkenjen a magyar termékek aránya a hazai üzletláncok kínálatában.