„Nem elég a szakmai fejlődés útján maradni, azon előre is kell lépni”

A világjárvány okozta nehézségek a 2021. évben is velünk maradtak, ez azonban nem adhatott felmentést a felelősségteljes szerep alól, amelyet a bírósági szervezetnek be kell töltenie a társadalomban. A tapasztalatokról és eredményekről dr. Tuzáné dr. Papp Szilviával, a Miskolci Törvényszék elnökével beszélgettünk.

2020. október 1. napján vette át a Miskolci Törvényszék vezetését. Amikor a 2021. esztendőre tekint vissza, a törvényszék mellett saját elnöki működése szempontjából is nézve hogyan értékeli az elmúlt évet, a szakmai kihívásainak való megfelelést? 

Valóban, már javában a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet ideje alatt nevezett ki a törvényszék elnökévé dr. Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, így már az elnökségem első napjától kezdődően szem előtt kellett tartanom, hogy az igazságszolgáltatási tevékenység színvonalának és folyamatosságának megtartása mellett miként lehet a dolgozók egészségének védelmét is biztosítani. Ennek érdekében a kormányzati aktuális szigorítások és enyhítések mentén, azokhoz igazodóan szabályoztam az épülethasználat egyes kérdéseit. Néhány kritikusnak számító héttől eltekintve a jogkereső közönség igénybe vehette az Ügyfélsegítő szolgáltatását valamennyi járásbíróságon, a kezelőirodák pedig nyitva álltak az ügyfelek előtt, tehát az egyébként már a mindennapjaink részévé vált maszkhasználaton és kézfertőtlenítésen kívül az állampolgárok nem érezhették a Covid–19 okozta nehézségeket a bírósági ügyintézés során. Nagy fegyvertény ez főként amellett, hogy az eddig csak a bírák számára biztosított otthon dolgozás lehetőségét szélesebb körben lehetővé tettem a dolgozók számára is, megelőzendő a vírus szervezeten belüli gyors terjedését. Ehhez nélkülözhetetlen volt a már rendelkezésünkre álló technikai háttér. 

A ViaVideo rendszer már 2020-ban is sikeresen működött. 

Igen, a legjelentősebb technikai vívmány az utóbbi években kétségtelenül a ViaVideo, amely tavaly is nagyban hozzájárult az eredményességünkhöz, de az előbb említett technikai háttér alatt értem a dolgozók számára rendelkezésre bocsátott, otthoni munkavégzéshez szükséges eszközöket is. 

A veszélyhelyzet bevezetése óta folyamatosan nőtt a távmeghallgatás útján megtartott tárgyalások száma. Hogyan alakult ez 2021-ben? 

A ViaVideo távmeghallgató rendszer kihasználtságát illetően 2021. november 30-i adatok állnak rendelkezésemre. A Miskolci Törvényszéken 2773 alkalommal sikerült ilyen módon kapcsolatot létesíteni, túlnyomó többségében büntetés-végrehajtási intézettel vagy más bírósággal, külön kiemelendő, hogy 9 alkalommal külföldi végponttal. Ez a 2020-as évhez képest 45 százalékos növekedést jelent. Ilyen módon terhelteket, peres feleket, eljárás alá vont személyeket, tanúkat és szakértőket hallgattak meg a kollégáim. Ez azt jelenti, hogy valamennyi ügyszakban használták ezt a rendszert, ezen túlmenően polgári ügyszakban Skype útján is lehetőség volt tárgyalástartásra, amelyet a veszélyhelyzeti tárgyú jogszabályok tettek lehetővé. Ez a lehetőség egyébként továbbra is adott. Külön kiemelendő, hogy 2021 tavaszán, amikor másfél hónapon át nem lehetett személyes jelenlét mellett tárgyalni, akkor a Miskolci Járásbíróság polgári ügyszakos bírái 163 Skype-tárgyalást tartottak, amire nagyon büszke vagyok. 

Nem ez volt az egyetlen változás a polgári peres eljárásokban. 

Igen, 2021. január 1-től jelentősen módosult a polgári perrendtartásunk, amelynek célja az eljárások egyszerűsítése és a bírósághoz fordulás megkönnyítése volt. A járásbíróságra érkező peres ügyek túlnyomó részben családjogi tárgyúak, ezeket nagyban érintette a módosítás. Immár több lehetősége van a bíróságnak hivatalból bizonyítani, egyszerűbbé váltak a nyilatkozatok megtételének szabályai, de valamennyi polgári ügy kapcsán elmondható, hogy már nincs formanyomtatvány-kényszer, az ügyfelek a hagyományos formában is előterjeszthetik kérelmeiket. Ebben továbbra is segítségükre vannak az Ügyfélsegítő keretében dolgozó kollégáim. A veszélyhelyzet hozta magával, hogy most már valamennyi járásbíróságon csak előzetes telefonos bejelentkezést követően fogadják a feleket, ez a rendszer a tapasztalatok alapján jól vizsgázott, így a jövőben is alkalmazni fogjuk. 

Ha már a családjogi ügyeket említette, a kapcsolattartás végrehajtása iránti eljárások 2020. március 1. napjától kerültek bírósági hatáskörbe. Beszélhetünk már kialakult gyakorlatról? 

Erről annak idején a jogszabály-módosítás hatálybalépésekor számos cikk és szakmai tájékoztató megjelent, és mi is azt tapasztaltuk, az ügyfelek tudatában voltak annak, hogy ilyen kérelmeikkel már a bírósághoz kell fordulniuk. 2021 volt az első olyan teljes év, amikor ezeket az eljárásokat már a bírósági titkárok intézték. Az év folyamán csaknem 200 kérelem érkezett kapcsolattartás végrehajtása iránt a törvényszék illetékességi területén működő járásbíróságokra. A gördülékeny átállás érdekében már a hatálybalépést megelőzően és azután is havi rendszerességgel tartottunk a kollégáknak szakmai képzéseket. Az ügyek egy részében fellebbezés folytán a törvényszék másodfokú tanácsa is eljárt, ezért elmondható, hogy kezd kialakulni egy megyeszerte irányadó, egységes gyakorlat. Sok esetben olyan jogkérdésekben kellett állást foglalni, mint például a folyamatos és időszakos kapcsolattartás egymáshoz való időbeli viszonya, a pótlási kötelezettség, az akadályközlés ­tartalma, illetve hogy a gondozó szülő milyen időtartamban jogosult a nyári szünetben a gyermekével lenni. Ezeket a megoldandó jogi feladványokat a felek legkülönfélébb élethelyzetei hozták magukkal. Már most látjuk, hogy a kapcsolattartás jogintézménye folyamatosan változik, hiszen éppen nemrégiben publikálta az Alkotmánybíróság azt a határozatát, amelyben Alaptörvény-ellenesnek minősítette az ünnepnapra eső elmaradt kapcsolattartás pótlásának kizártságát. Tehát a kollégáimnak idén is bőven akad majd feladatuk ezekben az eljárásokban. 

Valamennyi polgári ügy kapcsán elmondható, már nincs formanyomtatvány-kényszer 

- dr. Tuzáné dr. Papp Szilvia

Más ügyszakokban is történtek ilyen változások? 

A civilisztikánál maradva a közigazgatási ügyszakot említeném, ahol nagy kihívásoknak kellett megfelelnünk 2021-ben. Egyrészt a személyi állomány tekintetében, ugyanis a Miskolci Törvényszékről az elmúlt másfél évben három bíró kollégánk is kúriai bírói kinevezést kapott. Ez nagy dicsőség és egyben elismerése is a nálunk folyó szakmai munkának. Mivel azonban ezzel egy időben még egy kiváló kollégánk is nyugállományba vonult, a bírák pótlása nem kis feladvány elé állította a törvényszéket. A nehézséget azonban kihívásként fogadtuk, melynek a kollégáim bátor, konstruktív hozzáállásának, segíteni akarásának és tanulási vágyának köszönhetően sikerült megfelelni. Ami a szakmai kihívásokat illeti, a „korlátozott precedensrendszer” kötelezővé tétele az, ami folyamatos kutató- és elemzőtevékenységet igényel a döntéshozatal során, ezzel hozzájárulva az ítélkezés országos egységességéhez. 

Mit értünk korlátozott precedensrendszer alatt? 

Maga a precedens – amit az angolszász jogrendszerből valamennyien ismerünk – lényege, hogy a bíróság jogkérdésben hozott döntése köti a többi bíróságot is. Hazánkban ez csak korlátozottan érvényesül, mivel kizárólag a Kúria jogegységi határozatának van az alsóbb bíróságokra nézve kötőereje. Ráadásul ebből is viszonylag kevés van, mivel rendkívül esetleges, hogy egy ügy eljut-e a jogegységi határozat szintjéig. Jócskán múlik ez a felek akaratán, hiszen ők döntenek arról, hogy jogvitájukkal a Kúriához fordulnak-e, és az pedig a Kúria megítélésén múlik, hogy az adott jogkérdésben szükséges-e jogegységi határozatot hozni. A precedensrendszer korlátozottságát támasztja alá az is, hogy az alsóbb bíróságok eltérhetnek a jogegységi határozat tartalmától, ha döntésüket megfelelően indokolják. 2020. április 1. óta azonban a jogalkotó valamennyi eljárási törvényünkben felülvizsgálati okként rögzítette a „precedenssértést”, vagyis azt, ha a bíróság a Kúria közzétett határozatától eltért. 

A megalapozott döntésekhez tehát folyamatosan tekintettel kell lenni a Kúria gyakorlatára, amely többletfeladatot ró a bírákra.

A fent említett nehézségek és szakmai kihívások ellenére kifejezetten jól teljesített a közigazgatási ügyszak. 2021 során 1430 új ügy érkezett a folyamatban lévő 681 mellé, és az év végére 451-re sikerült csökkenteni a folyamatban lévő ügyek számát. Mindezt 8 bíró kollégám intézte egyesbíróként, illetve tanácsban. Többen közülük munkaügyi bírói tevékenységük mellett vállalták a közigazgatási ügyszakban történő ítélkezést is. 

Hogyan érintette a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet a munkaügyi ítélkezést? 

Erről az ügyszakról is kijelenthető, hogy a bíró kollégáim egyre többször használják a ViaVideo rendszert, amely elősegíti az ügyek gyorsabb befejezését. Ami az állampolgárok szempontjából releváns: ha a nagy egészet nézzük, a munkajog különösen érzékeny az egyes társadalmi tendenciákra, problémákra. Ez a Covid–19-járványra is igaznak bizonyult, hiszen megjelentek az ezzel összefüggő munkaügyi jogviták, például az egyenlő bánásmód megsértése miatt indított perek azoknak a munkavállalóknak a kezdeményezésére, akik számára a munkáltató nem biztosította az otthoni munkavégzést, illetve van már legalább egy tucat olyan eljárás, amelyet a kötelező oltás fel nem vétele miatti jogviszony-megszüntetés miatt indítottak. A 2022-es esztendő is érdekesnek ígérkezik az ítélkezési gyakorlat alakulásának szempontjából. 

A társadalmi problémák, nevezetesen a járványügyi védekezés a gazdasági szereplőket is érintette, ezen a területen mi a tapasztalat? 

Így van. Jelentős volt a rendeleti jogalkotás a gazdasági ügyszakot érintően is, a cégeket azzal is védeni próbálta a jogalkotó, hogy tulajdonképpen az egyes megszüntetési eljárásokat „befagyasztotta”. Példaként említem a kényszertörlési eljárásokat, amelyek fel lettek függesztve, és ezeket éppen a nyár közepén kellett újraindítani. A nehézséget egyrészt a mennyiség okozta, mivel ezres nagyságrendben voltak ilyen ügyek, másrészt az, hogy ezek az eljárások mind más-más szakaszban voltak, máshonnan kellett őket folytatni. Ráadásul a kényszertörlés szabályai időközben jelentősen, alapvetően módosultak, így még a kialakult gyakorlat sem segítette a jogalkalmazást. E cégek tényleges megszüntetésére 2022 nyaráig folyamatosan kerül majd sor. 

Jelentős az ügyforgalom a szabálysértési ügyszakban is? 

Igen, és ennek túlnyomó része a Miskolci Járásbíróságra hárult, melyet a munkaszervezési rend módosításával akként oldottunk meg, hogy a központosítást megszüntettem. Ennek eredményeként a vidéki járásbíróságok bevonásával egyenlőbb ügy- és munkateher-elosztást értünk el. A miskolci szabálysértési titkárok a fenti intézkedés következtében kizárólag a gyorsított eljárások tekintetében járnak el az egész megyére kiterjedő illetékességgel. 

Összességében hogyan értékeli a tavalyi évet? 

Elmondható, hogy szakmai és igazgatási nehézségekkel tűzdelt, de sikeres évet zárt a Miskolci Törvényszék. Mindezért a kollégáimat illeti elsősorban dicséret, és ezen a helyen is szeretnék kitartó, áldozatos munkájukért köszönetet mondani. Nem elég a szakmai fejlődés útján maradni, azon előre is kell lépni, így vágtunk neki a 2022-es évnek. 

(A borítóképen: Nagy fegyvertény, hogy a bírósági ügyintézésben minimális nehézséget okozott a járvány)