A pedagógussztrájkkal a gyermekek szenvednek hátrányt

A bérekről, az életpályamodellről és az esetleges pedagógushiányról, a sztrájk okairól beszélgettünk Vízkeletiné Juhász Judittal, a Nemzeti Pedagógus Kar megyei elnökével. 

Már egész napos sztrájkot hirdetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) március 16-ra, és utána sorozatos munkabeszüntetést terveznek. Ön fog sztrájkolni, illetve az ön által vezetett intézményből bárki is? 
Nem tervezem, és nem is tudok róla, hogy bárki sztrájkolni szeretne, az előző demonstrációban sem vettünk részt. 

A kollégái, beosztottjai ismerik a jogaikat? 
Természetesen minden itt dolgozónak megvan a sztrájkhoz a joga, tájékoztattam is a kollégákat erről a lehetőségről és az esetleges munkabeszüntetésnek a jogi kereteiről, de úgy látom, hogy ezzel iskolánk egyetlen munkavállalója sem szeretne élni, ahogy a polgári engedetlenséggel sem éltek. Úgy tudom, hogy ez a teljes szerencsi tankerületi szinten is elmondható. 

A PDSZ egyik ügyvivője, Nagy Erzsébet azt állítja, hogy a pedagógusokat országos szinten fenyegetik, és ezért nem mernek sztrájkba kezdeni. 
Nem tapasztaltam ilyet. El sem tudom képzelni, hogyan és milyen módon lehetne fenyegetni egy pedagógust, hogy ne sztrájkoljon. Ez a múltat idézi, nincs is olyan eszköz, amellyel egy pedagógust retorzióval lehetne zsarolni. 

A kollégái mivel indokolták, hogy nem sztrájkolnak? Beszélgettek erről? 
Természetesen szó volt erről. Az alaptézissel, miszerint a pedagógusokat anyagilag és társadalmilag jobban meg kell becsülni, egyetértünk, de most ebben a helyzetben nem a sztrájk a legjobb mód arra, hogy ezt a megbecsülést megkapjuk. 

Mire gondol? 
Túl vagyunk egy világjárványon, a gyermekek a távoktatásban nehezebben tanultak, hiába teljesítettek a kollégák erőn felül, szerintem a jelenléti oktatást nem pótolja semmi. A felsőbb évfolyamokon működőképes, de az alsóbb osztályokban nem a leghatékonyabb. Ezek fényében hatványozottan úgy érezzük, hogy a sztrájknak most nincs itt az ideje. Ha ugyanis nem dolgozunk, azzal a gyerekek szenvednek hátrányt. 

Etikátlannak tartja, hogy vannak olyan pedagógusok, akik sztrájkolnak? 
Teljes mértékben etikátlannak tartom, a korábban elmondottak alapján. A gyermek érdeke kell hogy az első legyen a pedagógus számára. Mindenképpen át kellene gondolni, hogy a jelenlegi helyzetben – koronavírus-járvány utáni időszak, szomszédban zajló háborús konfliktusok – adottak-e azok a lehetőségek, amelyekkel összeegyeztethető egy esetleges munkabeszüntetés. Úgy gondolom, hogy most nincs ennek itt az ideje! 

A kormányzat, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) mennyire partner a pedagógusok jogos felvetéseinek megoldásában, például a bérek emelésében? 
Elindult egy életpályamodell, és voltak emelések. 

Emelések? 
Igen. Például a pótlékokat jelentősen növelték. 

De a pótlék az nem a bér, szokták volt mondani. 
Félre vannak tájékoztatva a pedagógusok és a közvélemény is, hiszen ezek a pótlékok is a bér részét képezik, és beleszámítanak például a nyugdíj­alapba. 

Milyen mértékű növekmény történt? 
Az osztályfőnöki bérpótlék a duplájára emelkedett, valamint 10 százalékos bérnövekedést kaptunk az előző évben és most is, illetve ezenfelül egy 30 százalékos bérnövekedést helyeztek kilátásba. 

Vannak olyan elképzelések, amelyek azonnali 45 százalékot követelnek. 
Ez szerintem teljesíthetetlen, ugyanakkor a béreket valóban szükséges rendezni. 

Azt is mondják, hogy nem lesz pedagógus, nem lesz, aki tanítsa a gyermekeket. 
Minden szakma munkaerőgondokkal küzd. Sajnos ez össztársadalmi probléma. 

Nem válaszolt a korábbi kérdésünkre: partner a tárca? 
Elindult egy életpályamodell, és ezzel együtt megvannak azok a törekvések és célkitűzések az oktatási tárca részéről, amelyek pozitív irányba mozdultak el. Orbán Viktor miniszterelnök úr is beszélt róla többször, hogy a pedagógusok bérét rendezni kell. Reményeink szerint ez be is következik. 

Az ellenzék sok mindent ígér a pedagógusoknak. 
Nem vagyok politikus, és nem is akarok erről beszélni. De én még emlékszem a 2010 előtti iskolabezárásokra, az állását elvesztő több ezer kollégára, és akik maradhattak, azok sem voltak megbecsülve sem erkölcsileg, sem anyagilag, még a 13. havi bért is elvették tőlünk. Az oktatásra szánt források pedig folyamatosan csökkentek. 

Mi a véleménye arról, hogy a Fővárosi Törvényszék szerint a januári sztrájk nem volt jogszerű? 
A jogtalanságot amiatt mondta ki a bíróság, mert az elégséges szolgáltatásokban nem egyeztek meg a sztrájkolók és a kormány, de azt gondolom, a tanulók joga az első, hogy az ne sérüljön. Továbbá a kollégák döntő többsége nem sztrájkol, tehát az ő jogaikkal is foglalkozni kell. Tehát nem fektették le azokat a dolgokat, amelyek az alapvető működéshez szükségesek. 

Most pedig azért tiltakoznak, mert úgy vélik, hogy a kormány azt szeretné elérni, hogy ne lehessen sztrájkolni. 
De nem erről van szó, csak szeretné az oktatási tárca, hogy az elégséges szolgáltatások sztrájk esetén is fennmaradjanak. 

Például? 
A gyermekfelügyeletet biztosítani kell. Az érettségi tantárgyak tanóráit meg kell tartani, azt gondolom, ezek egyértelmű dolgok. 

Mintha mostanában aktívabb lenne a PDSZ és a PSZ. Ön szerint miért? 
Felfokozott politikai indíttatást is érzek ebben a sztrájkban.

De a pedagógusok azért nincsenek „agyonfizetve”. 
Valóban, ezzel is kezdtem a legelején, de a mérleg másik serpenyőjében ott vannak a gyermekek, az eddigi pozitív lépések és a törekvések, melyek a bérek rendezésére irányulnak. 

Mennyit változott egy kezdő pedagógus bére 2010-hez képest? 
Akkor egy főiskolai végzettségű pedagógus bruttó bére 122 ezer forint volt, ma 312 ezer forint. Személyes tapasztalatommal is alá tudom támasztani: egyik lányom már tanít, a kisebbik pedig rövidesen kezdi el ezt a gyönyörű hivatást. 

A PDSZ és a PSZ a nem pedagógus-munkakörben dolgozók heti munkaóraszámát 40-ről 35-re szeretné csökkenteni. Mit gondol erről? 
Az iskola valamennyi dolgozója számára az ­irányadó a 40 órás munkahét, ugyanúgy, mint bármely más területen. Mi, pedagógusok is eszerint dolgozunk, csupán a tanórával lekötött és le nem kötött idő ­összetételéből „jön ki” a 40 (vagy attól több) munkaóra. Számomra ezért érthetetlen ez a javaslatuk is, hiszen az országban minden területen ez az alapmunkaidő. Nem látom, hogy a mérséklésnek bármilyen alapja lenne. 

Vannak olyan szülők, akik a sztrájkolók mellett teszik le a voksukat. Mi lehet ön szerint erre a magyarázat? 
Két magyarázat lehet rá: egyfelől ezeknek a szülőknek egy része jóhiszeműen a tanítók, tanárok mellé áll, lehet, hogy nem is tudják a követelések valós okát. Másfelől viszont hisztériakeltést, politikai okokat látok ezen szülők egy csoportja részéről. 

Jó lépés volt a pedagógus-előmeneteli rendszer? Biztosítja ez az oktatás minőségének a javulását, ha egy pedagógusnak portfóliót kell készítenie, hogy Ped. II.-be lépjen? 
Tanfelügyeleti szakértő vagyok, én magam is járok minősíteni és tanfelügyelni, így első kézből azt tudom állítani, hogy a rendszer felállítása hasznos és jó, hiszen itt évtizedek teltek el a rendszerváltás óta úgy, hogy nem igazán volt a pedagógusok számára külső kontroll. 

Korábban ezzel kapcsolatban temérdek kritikát lehetett hallani. 
Hasznos dolog, hiszen így egymás munkáját tudják segíteni a pedagógusok, és egyfajta tapasztalatszerzés is. Nem szabad ebbe is a „régi rendszer” tanfelügyeleti módszereit beleképzelni, hiszen nem erről van szó. Bizton állíthatom, hogy az általam minősített és tanfelügyelt kollégák valamennyien pozitív tapasztalatokkal vettek részt az eljárásokban. 

A Nemzeti alaptanterv (NAT) 2021-es kiadása mennyire igazodik a jelenlegi piaci elvárásokhoz? A tárca célja az volt, hogy igazodjon a jelenkor kihívásaihoz a tananyag, és összefésüljék azokat. Teljesül e cél? 
Az OFI által kiadott tankönyvek megjelenésével egy egyszerű, egységes rendszer valósult meg, ugyanakkor továbbra is megvan a lehetőség a tankönyvválasztásra a pedagógusok részéről, hiszen a Nemzeti alaptantervhez igazodó tankönyvek szép számmal vannak, így a kollégák munkáját is segítik. 

De ez mégiscsak egy megkötés, nem? 
Ez nem azt jelenti, hogy csak egy tankönyvből lehet tanulni, hanem azt, hogy van egy lista, amelyből választani lehet. A mi intézményünkben is többféle könyvből tanítanak a pedagógusok. Az érettségi követelmények egységesek, így a NAT és a tankönyvek is ezt egységesítik, mert erre készítenek fel a 12 év alatt. 

Az intézmények felújítása, bővítése milyen ütemterv szerint halad? 
Aki nyitott szemmel jár, az látja, hogy egy óriási fejlődés indult meg nemcsak a mi iskolánkban, hanem a tankerületünk csaknem összes iskolájában. Az iskolánk teljes felújításon ment keresztül egy pályázat keretében, új tornacsarnok épült, itt tartottuk a szeptemberi nemzeti tanévnyitó ünnepséget is. 

Korábban lehetett hallani olyan hangokat, hogy nincs kréta az oktatáshoz, ez hiányzik, meg amaz. Mi a helyzet? 
A tankerületi rendszer felállítása óta prioritást élveznek az iskolák, és mindent megkapunk, ami elengedhetetlen az oktatáshoz, nagyon jó a munkakapcsolatunk. Az informatikai bővítés is hatalmas léptékben halad, a kornak megfelelő. 

Amikor megérkeztünk, egy udvarias iskolaőr kísért be önhöz. Hogy vált be a rendszer? 
Második éve állt fel az iskolaőri hálózat Magyarországon. A tankerület megkérdezte, tartunk-e igényt iskolaőrre, tehát teljesen önkéntes volt a jelentkezés. A mi régiónkban úgy tudom, hogy nagyon magas számban kérték az iskolaőröknek a jelenlétét. Sajnos össztársadalmi problémára megoldás a jelenlétük, ami azt jelenti, hogy vannak olyan kirívó esetek, amelyek indokolttá teszik a munkájukat az intézményekben. 

Milyen volt a helyzet korábban, az iskolaőrök megjelenése előtt, és milyen azóta? 
Korábban voltak olyan esetek, amikor a tanulók felléptek a tanár ellen. De azt tudni kell, hogy egy tanárnak nincsenek olyan eszközei és hatásköre, amellyel megfelelően tud reagálni egy ilyen helyzetre, viszont az iskolaőrnek van felhatalmazása a jogszerű közbeavatkozásra a diákok, a tanárok védelme érdekében. 

Mi a véleménye arról, hogy LMBTQ-mozgalmak szeretnének iskolai keretek között érzékenyítő foglalkozásokat tartani? 
Magánemberként is, és pedagógusként is azt gondolom, hogy ez a korosztály még semmiképp nem nyitott arra, hogy ilyen szinten ezeket az érzékenyítéseket befogadja. A szülőknek vannak jogai és kötelességei a gyermek nevelésében. Az pedig, hogy ezeket a programokat szülői felügyelet nélkül szeretnék tartani, elfogadhatatlan. Kiskorúakról lévén szó, ennek nem itt van a helye az iskolában. A gyerekek olyan életszakaszban vannak, és olyan fejlődésen mennek át, ami még nem teszi azt lehetővé, hogy biztos alapokon álló, megfontolt, önálló döntést hozzanak. Tehát én ezeket a foglalkozásokat elvből elutasítom!

Szakmai végzettségek

Tanító, gyógypedagógus, logopédus, a pedagógiai értékelés-mérés okleveles tanára, köznevelési szakértő, a Taktaharkányi Apáczai Csere János Általános Iskola igazgatója, a Nemzeti Pedagógus Kar Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területi elnöke.

(A borítóképen: Vízkeletiné Juhász Judit: Én még emlékszem a 2010 előtti iskolabezárásokra, az állását elvesztő több ezer kollégára, még a 13. havi bért is elvették tőlünk. Az oktatásra szánt források pedig folyamatosan csökkentek)