Tudás az akadályok ellen (videóval)

A volt Diósgyőri Acélművek területén – ami a volt Lenin Kohászati Művekből privatizáció után visszamaradt – jelenleg több mint 65 cég található, melyek aktívan működnek. Az osztatlan közös tulajdonban lévő terület fejlesztési lehetőségeiről évek óta folynak egyeztetések. Most egy olyan megvalósítási tanulmány készül, amely cselekvési tervet is tartalmaz. Vagyis hogy honnan hová és hogyan lehet eljutni, milyen költségből és mennyi idő alatt. Az Universitas Miskolcinensis Alapítvány, a Miskolci Egyetem fenntartója az egyedüli koordinátora a DAM ipari hasznosításáról szóló tanulmányterv elkészítésének. Az Alapítvány 265 millió forint többletforrást kapott erre a projektre, vagyis a tanulmányterv összeállítására. Erről csütörtökön tartottak sajtótájékoztatót. 
 

A jog útvesztőjében 
 

A 130 hektáros terület olyan jogi formába szorult bele a privatizáció után, amely az osztatlan közös tulajdonviszony miatt korlátozza őket a jövőbeni fejlődésben – mondta Hornyák Loránd, a Miskolci Egyetem Technológia- és Tudástranszfer Igazgatóság vezetője. A tanulmány alapvető célja, hogy fejlesztési lehetőségeket tárjon fel, amelyekkel megpróbálják őket piaci lehetőségekhez juttatni. Így hitelekhez, pályázatokhoz tudnak majd csatlakozni, ami a jelenlegi helyzetben nem megoldható. A tanulmány három nagy területre fókuszál, a műszaki, a környezetvédelmi, illetve építészeti szempontokra. A közel száz százalékban magántulajdonban lévő területen lévő cégek nagyon komoly potenciállal rendelkeznek most is. Jogilag pedig azt vizsgálják majd, hogy a több mint 150 tulajdonos osztatlan közös tulajdonát hogyan lehet megszüntetni. A Miskolci Egyetem szakértelmével fogja a projektet koordinálni – tudatta Hornyák Loránd.
 

Széles összefogással 
 

Ismerik a régió összes társadalmi és gazdasági jellemzőjét, gondjait, és a saját eszközeikkel próbálnak segíteni. Nem pénzügyi tőkével, a tudásukkal, képzett szakembereikkel – mondta Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora. Jelenleg hatszáz embernek ad munkát az iparterület, de ebben jóval több potenciál is lehet. A felsőoktatási intézménynek abban lehet szerepe, hogy feltárja, milyen gazdasági ágazatokra, befektetésekre lehet szükség, amely a piaci igényeknek megfelel, és fokozza a hatékonyságot. 

Mindig keresni kell az elrugaszkodási pontokat, ez a terület is az lehet a magyar és a miskolci ipar számára egyaránt – emelte ki Kiss János miniszterelnöki biztos. Miskolc sem maradhat le azokról az európai vívmányokról, amelyek más országokban már sikerültek, ahol ipari területeket tudtak újrahasznosítani. A jó példát itthon is alkalmazni kell – tette hozzá. 

Ez a terület alkalmas arra, hogy a jövő iparágait erősítse. A Miskolci Egyetemen oktatott elektronika, informatika, anyagtudományok mind olyan szakterületei az iparnak, amelyekben nagyok a lehetőségek. A terület revitalizációjával a gazdaságfejlesztési célok is elérhetők majd, új befektetőket hozhat a városnak. Ehhez a folyamathoz az egyetem részéről tudástranszfer érkezik, a kormányzat részéről pedig pénzügyi fedezet a tanulmány elkészítéséhez – mondta Kiss János. Számtalan egyeztetés volt már az ügyben, és a jelenlegi önkormányzat is próbál segítséget nyújtani a terület további hasznosításával kapcsolatban – hangsúlyozta Veres Pál polgármester, az Universitas Miskolcinensis Alapítvány kurátora.
 

Új célok és lehetőségek 
 

Csak széles összefogással lehet szintet lépni, ehhez elsősorban azok a cégek kellenek, melyek ott működnek. Az az önkormányzat az infrastruktúrát teremtheti meg. Mindehhez azonban a kormányzati szándéknak is hozzá kell adódnia, hogy új célokat és lehetőségeket tudjanak feltárni.