Üzleti tudás nélkül nem lehet a világ borpiacán boldogulni

A sárospataki Tokaj-Hegyalja Egyetem fennhatósága alá tartozó Tokaj Wine Business Institute szeptemberben elindítja az egyéves borüzleti menedzser képzését. A dr. Fiáth Attila nemzetközi borakadémikus vezetésével létrejött posztgraduális iskola szakmai értékét a dijoni székhelyű School of Wine & Spirits Business at Burgundy School of Business-szel kötött együttműködés is garantálja. 

Stumpf Istvánnal, a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnökével és dr. Fiáth Attilával, a Tokaj Wine Business Institute igazgatójával beszélgettünk.

Hogyan született meg az együttműködés a dijoni egyetemmel?

Stumpf István: A Tokaj-Hegyalja Egyetem zöldmezős beruházás, függetlenül attól, hogy átvettük Egertől a sárospataki campust, és építjük tovább. A pedagógusképzés mellett kitüntetett szerepet szánunk a szőlészeti és borászati-, a turizmus és vendéglátás-, valamint a gazdálkodás és menedzsment képzéseknek. Az a célunk, hogy az egyetem az egyik első számú, ha nem a legelső szőlész-borász képzés legyen Magyarországon. Ennek egyik járható útja az, ha együttműködést építünk ki azokkal a neves, Nyugat-Európában és a nagy borvidékeken hasonló tevékenységet végző intézményekkel, amelyek mögött már nagyon komoly szakmai gyakorlat áll. Így jött létre a dijoni egyetemmel való együttműködés. Fiáth Attilával sokat beszélgettünk arról, hogy mi hiányzik a kelet-európai és a magyar piacról, és hogy egy induló egyetem esetén hogyan lehetne nemzetközi oldalról olyan innovációkat behozni az oktatásba, amelyek a régió fejlődését is elősegítik. A Tokaj régió sokféle kihívással küzdött, az itt élő emberek büszkék a saját múltjukra, de a fiatal generációnak ahhoz, hogy itt tudjon maradni, meg tudjon élni, alkalmazkodni kell a piachoz. Vagyis az egész borász képzést, és az egész borkultúrát hozzá kell igazítani a megváltozott viszonyokhoz és igényekhez. Ehhez olyan egyedülálló intellektuális segítséget tudunk adni, amelyet máshol nem.

Hogyan tudnak a megváltozott viszonyokhoz alkalmazkodni?

Dr. Fiáth Attila: Nem véletlenül viseli nevében a Tokaj Wine Business Institute a „wine business-t”, hiszen kimondottan az üzleti képzéssel foglalkozik, és ez a szőlész-borász képzés mellett ad egy olyan unikumot, ami nem csak Magyarországon, hanem a közép-európai régióban is teljesen egyedülálló. Van néhány intézmény, amely foglalkozik borüzleti menedzser képzéssel, de azok jellemzően nappali tagozatosok, BA, BSC szinten, ezért úgy gondoltuk, hogy létrehozunk egy hibrid, rugalmas képzési rendszert, ami angol nyelven folyó posztgraduális képzés. A professzorok nagy része ugyanis külföldről érkezik, elsősorban a dijoni partnerünktől, a Burgundy School of Business-től, de nem csak franciák, hanem angolok, olaszok, és más nemzetiségű professzorok is lesznek. Ez szemeszterenként 2-szer 4 napot, úgynevezett intenzív hetet jelent jelenléti oktatásként, amikor itt lesznek a professzorok, egyébként részben online formában, részben pedig otthoni tanulással, felkészüléssel végezhetik el az egyéves képzést a hallgatók, ezt követően megszerezhetik a másoddiplomát, és wine business managerekké válnak.

Milyen előképzettséggel kell rendelkezniük a jelentkezőknek?

Dr. Fiáth Attila: Minimum BA vagy BSC diploma kell a felvételihez, nem határoztunk meg egyértelmű kritériumokat, mert már most látjuk az érdeklődők körében, hogy bölcsészdiplomával rendelkezők is vannak, akik valamely borászatnál vagy kereskedésnél dolgoznak marketingesként, azaz nem kell feltétlenül közgazdásznak vagy szőlésznek-borásznak lenni. Az elsődleges érdeklődés azt mutatja, hogy a jelentkezők nagy része fiatal borász, egy másik részük pedig kereskedelmi vagy marketing pozícióban dolgozik kereskedőcégeknél vagy borászatoknál, és van egy harmadik csoport, akik műkedvelők, borszerető emberek, akik azt gondolják, hogy most van kedvük és idejük arra, hogy egy ilyen képzés keretében bővítsék ismereteiket.

Milyen pluszt ad maga a képzés a magyar szőlész-borász képzésekhez képest?

Dr. Fiáth Attila: A világon, benne Magyarországon is elképesztő mértékben növekszik a versenyhelyzet a borpiacon, egyre több a borászat, egyre élesebb a verseny: üzleti tudás nélkül nem lehet boldogulni. A magyarországi szőlész-borász képzések jellemzője – és ez nem feltétlenül kritika –, hogy a szőlészet és borászat tárgyaira összpontosít, és csak néhány helyen lehet felfedezni egy-két marketinges vagy kereskedelmi tárgyat. Szerintünk több kell ennél.  Egyre több borász ismeri fel azt, hogy a termék eladásának a tudománya a versenyképesség feltétele, egyre többen látják, hogy ki kell lépni az exportpiacra, ebben pedig nem állunk igazán jól. Ahhoz, hogy valaki a külföldi piacon jól mozogjon, nemcsak angolul kell jól tudni, hanem az üzlet nyelvét is ismerni kell. Ez lehet az egyik legfontosabb hozadéka ennek a képzésnek.

Stumpf István: Az egyetem szempontjából pedig az a hozadéka, hogy a gyakorlati oktatás keretein keresztül építjük ki a kapcsolatokat. Nemzetköziesíteni szeretnénk a szőlész-borász képzést, és kívülről hozott innovációkkal előre haladni. Ezt szolgálja az is, hogy ősszel a gödöllői egyetemmel közösen nemzetközi szőlész-borász konferenciát szervezünk, amire nemzetközi tekintélyű szakembereket hívunk meg. Szeretnénk Sárospatakot és Tokaj-Hegyalját újra beemelni a képzési piac térképére, és ennek a borvidéknek újra megadni az esélyt. Bár jelenleg folyó átvilágítása során világosan látszik, hogy Tokaj-Hegyalja 20 százalékban tud részesülni a hazai borpiacból, mert annak 60 százalékát a vörös és a rosé uralja, a másik 20 százalékot pedig olyan fehér fajták, amit Tokaj-Hegyalján nem termesztünk. Ezért sok mindent újra kell gondolni. Ebben az újragondolásban az oktatás, és különösen az üzleti típusú oktatás, benne az exportképesség növelése rendkívül fontos. Az egyetem tehát érdekelt abban, hogy a jelenlegi és a jövőbeni hallgatók számára megmutassa, hogy olyan versenyképes tudást nyújt, amely kapcsolódik a nemzetközi borász- és bormarketing képzés vérkeringéséhez.

Dr. Fiáth Attila: A dijoni egyetemmel közös képzés mellett előkészítés alatt áll egy másik kurzus elindítása a bordeux-i egyetemmel: ez a Wine Business Manager képzéshez hasonlóan angol nyelvű, egyéves és posztgraduális lesz. Menedzsment tárgyakat fognak tanítani, de nem a borüzlet lesz a fókuszban, hanem a vendéglátás, azon belül is a szállodamenedzsment. Ezt készítjük most elő, hamarosan aláírjuk a szerződést, a képzés pedig a tervek szerint a februári félévben, 2023-ban indul.

A Wine Business Manager képzés tehát most szeptemberben indul. El tudnak majd helyezkedni a végzett hallgatók a régióban?

Stumpf István: Mivel ez a képzés Magyarországon csak itt folyik, ezért mindenhonnan van jelentkező, a balatoni régióból, Szekszárdról, sőt Londonból, Erdélyből is érdeklődtek már. De szeretném, ha a diákoknak a harmada innen, Tokaj-Hegyaljáról kerülne ki, és ezt a borvidéket gazdagítaná a tudásával.

Dr. Fiáth Attila:  Alapvetően 15-20 főben gondolkodunk. Gyakorlatorientált, esettanulmányokon, közös csoportmunkákon alapuló oktatás lesz, ami ebben a körben igazán kihasználható. Angol nyelvű tehát a képzés.

Ez nem jelent majd problémát?

Dr. Fiáth Attila: A jelentkezőnek tudni kell, hogy ez mivel jár együtt. Egyfajta generációváltás van egyébként a borászok körében, most az apák hagyatékait veszik át a fiúk, azok a fiatal borászok, akik eltöltöttek hosszabb-rövidebb időt külföldi tanulmányutakon. Őket várjuk, főleg azokat, akik a mindennapjaikban űzik ezt a szakmát, és az a része hiányzik a tudásuknak, amit ez a bussiness orientált képzés felajánl nekik. Azt is megkockáztatom szakkollégiumi tapasztalataim alapján, hogy a hallgatók egymásnak is nagyon sokféle tudást tudnak átadni, részben online, részben a közös szakmai gyakorlatok útján, és emiatt nagy előnye a Tokaj-Hegyaljai képzésnek, hogy itt nagyon széles palettája van a jó borászatoknak, és ugyanakkor az egyetem mögött ott van a Grand Tokaj Zrt., mint potenciális gyakorlóhely.

Hamarosan kezdődik az új tanév. Mire számít a Tokaj-Hegyalja Egyetem?

Stumpf István: Ez lesz az első olyan tanév, amelynek alapképzésére közvetlenül lehetett jelentkezni. Viszonylag sok hallgató jelölt bennünket az első helyen, a szőlész-borász képzésre jelentkezők számában gyakorlatilag a gödöllői egyetem mögött állunk, és ez egy új intézmény esetén nagyon szép eredmény. Nagyon bízom benne, hogy a későbbiekben még inkább meg tudjuk mutatni, hogy miért is érdemes Sárospatakra jelentkezni. Hogy mi az a máshol meg nem szerezhető tudás,  mik azok a speciális lehetőségek, kulturális élmények és szolgáltatási sajátosságok, amik vonzerővel bírnak. Ez nem megy egyik pillanatról a másikra, szintről szintre kell lépni, és én elégedett vagyok azzal, ahová az első lépések után eljutottunk.