Egyre több állatot adnának le menhelyre

Október 4-e az állatok világnapja. Az ünnep célja, hogy az ember és állat közötti barátságot erősítse, valamint felhívja a figyelmet a békés együttélés fontosságára. Kedvenceink boldogabbá teszik életünket, segítőtársként, barátként is gazdagítják mindennapjainkat, ezért megérdemlik, hogy felelősen gondoskodjunk róluk. Különösen lényeges ezt hangsúlyozni manapság, amikor sok állat kerül utcára a családok növekvő terhei miatt az energiaválságban, ezáltal az állatvédőkre, menhelyekre egyre több munka hárul.

Minden adománynak örülnek

– Már tavaly a minimálbér emelése is nagy terheket rótt a Miskolci Állatsegítő Alapítványra (MÁSA), hiszen Kelet-Magyarország legnagyobb menhelye vagyunk – mondta Kisfalvi Nyina, az alapítvány elnöke. – Saját földterülettel rendelkezünk, de gáz nincs bekötve hozzánk, hanem tartályos gázunk van, aminek már a háromnegyedét felhasználtuk. Jelenleg 2 millió forint ennek a feltöltése az emelt árakon, amit a jövő héten megpróbálunk megtenni. A villamosenergiát egy, a telephelytől független mérőről kapjuk, így arra is magasabb árat kell kifizetnünk. A cicaházat infralámpákkal szoktuk fűteni, de lehet, hogy ezen változtatnunk kell. Megújuló energiára pedig civil szervezetek számára nem volt pályázat. Jelenleg a túlélésért küzdünk, beruházni nem tudunk. Szerencsénk, hogy az MVM egy autót bocsátott a rendelkezésünkre, amit szabadon használhatunk. Viszont a magas üzemanyagárak szintén korlátozzák a hétköznapjainkat. Kizárólag súlyosan sérült állatokhoz tudunk kimenni. A szemétszállítási költségünk is havonta közel fél millió forint. Mi a forgácsot és a szalmát alomként használjuk, de tartunk tőle, hogy mint alternatív fűtőanyag, ezeknek is meg fog emelkedni az ára. Úgyhogy ilyesmit is szívesen fogadunk adományban, például október 8-i állatok világnapi kutyagolásunkon. Szeptember végén megkaptuk az adó 1 százalékokat, abból kifizettük jelenlegi tartozásainkat, így most újra nullán állunk. Egyelőre nem tudjuk, hogy a plusz költségeket hogyan fogjuk hosszú távon kitermelni. Bár még nincs tél, de érzékelhető, hogy szűkös anyagi helyzetük miatt egyre többen válnak meg az állataiktól. Nálunk nincs szabad hely, most is 40 fős várólistánk van, ahol a balesetes hontalan négylábúakat, illetve a kóbor állatokat részesítjük előnyben. Ezt követően kerülnek csak sorra a leadott állatok. Viszont abban tudunk segíteni, hogy kiposztoljuk a gazdikeresők hirdetéseit a közösségi oldalunkra.

Próbálják elkerülni az altatást

A gyepmesteri telepek közfeladatot ellátó tevékenységet végeznek, azaz kötelességük befogni a kóbor állatokat, így a férőhelyek hamarabb betelnek. A lehetőségeihez képest a Miskolci Állategészségügyi Telep mindent megtesz azért, hogy elkerülje a helyhiány miatti altatást, amelynek határidejét az idei kormányrendelet-módosítás a befogástól számított 15 napról 45-re emelte.

– Nekünk az elsődleges vállalásunk az, hogy kihozzuk az állatokat a Miskolci Állategészségügyi Telepről és gazdát találjunk nekik, de az orvoshoz szállításban és a kezelések kifizetésében is segítünk. Hét éve sikerült elkerülni az altatást, most is ezért dolgozunk, de a munkánk rendkívüli módon felpörgött – nyilatkozta Szabó Judit, a Miskolci Második Esély Állatvédő Alapítvány elnöke. – Az energiaválság egyértelműen megterhelő a telepre nézve. Mindenki bízik benne például, hogy a cicaházban megmaradhat a fűtés. Az is probléma, hogy egyre több állat érkezik be. Kevesebb hely jut nekik, és nehezebb elkülöníteni őket. Emellett tapasztaljuk, hogy növekszik az utcai kutyák és cicák száma is. Jól ápoltak, tehát látszik némelyikükön, hogy valaha gazdisak voltat, bár chip az általában nincs bennük. Nagyon sokan keresnek meg azzal, hogy családi házból kisebb lakásba költöznek, kilakoltatják őket, vagy külföldre mennek, és nem tudják magukkal vinni a kedvenceiket. Mi az elhelyezésükben nem tudunk segíteni, mert nincs telephelyünk. Viszont azt szívesen vállaljuk, hogyha készítenek egy pontos leírást az állatról fotóval és a jelenlegi gazda elérhetőségeivel, akkor ezt megosztjuk a közösségi oldalunkon. Nem egy nehéz körülmények között élő gazdinak segítettünk már az ivartalanításban is.

Teltházzal működnek

A vidéki menhelyek számára már a duplájára nőtt állateledelárak is gondot jelentenek.

– Újabban átlagosan már naponta három telefont kapunk, hogy szeretnék leadni nálunk az emberek a kutyáikat. Férőhelyünk nincs több, de a balesetes kutyusokat így is igyekszünk mindig befogadni és ellátni. Sajnos, több tíz év fölötti eb már évek óta nálunk van – panaszkodott Szilágyi Lászlóné, a sátoraljaújhelyi Zemplén Gazdátlan Állataiért Alapítvány kutyaotthonának vezetője. – A magas állateledelárak miatt élelemből is kevesebbet tudunk csak beszerezni. Az áramot mi az önkormányzattól kapjuk, a mellettünk lévő gyepmesteri teleppel közösen. Ha be kellene köttetnünk, az jelentős pluszköltséget jelentene. Probléma az is, hogy nyugdíjasként működtetjük ketten a menhelyet, és önkéntes segítségünk csak hétvégén akad időnként.

– Mi is magasabb számlákra számítunk, mint eddig, és a támogatóink már jelezték, hogy nem biztosak benne, hogy tudják majd tartani az eddigi hozzájárulásaikat. Ennél azonban jobban félünk attól, hogy a lakosság anyagi problémái miatt több kutya kerül utcára, és nem fogjuk győzni – számolt be Törő Gábor, a sárospataki Manduláshegyi Kutyaotthon vezetője. – Tőlünk Ausztriába és Németországba kerülnek a kutyák családokhoz. Mióta válság van, kevesebbet visznek ki, miközben több állat érkezik be hozzánk. Ennek az is az oka, hogy a megyének ennek a részén kevés menhely van. Jelenleg is teltházzal működünk, bár annyiból szabadabban kezelhetjük a létszámot, hogy az udvaron el tudjuk helyezni négylábú árváinkat, mert folyamatosan itt tartózkodom és felügyelem őket. A költségeket azonban csak a létszám csökkentésével tudnánk mérsékelni.

– Most húsz kennelünkben 34 mentett állatunk van az egész országból, akiket mind állatkínzásból, kutyaviadalból menekítettünk ki. Négy kicsit pedig külön ketrecben helyeztünk el – fejtette ki Csík Zoltán, az ongai sürgősségi állatmenhely és a Szurkolók az állatkínzás ellen Diósgyőr csoport vezetője. – Szeretnénk bővíteni, de a növekvő költségek miatt egyelőre ezt el kellett vetnünk. Fűtés az nálunk nincs, a villanyáram került igazán sokba. Korábban három nagy fagyasztóládát működtettünk, amelyeknek nagyon magas volt a fogyasztása. Először csak lejjebb tekertük őket, de most már nem is használjuk. Az állateledel ára duplájára növekedett, az állatorvosi és a benzinköltség is több. Igyekszünk folyamatosan támogatókat és adományozókat felkutatni, egyedül csak ezt tudjuk tenni. Nehézséget jelent, hogy egyelőre nem vagyunk jogosultak adó 1 százalékra.